Gyabronka József: Ha gyűlöletet szítanak, akkor kialakul egy ellengyűlölet

„Úgy gondolom, hogy kell szórakoztatni, de közben azért azt a felelősséget is hordanunk kell a hátunkon, hogy tükröt tartsunk a társadalmi embernek is, ne csak az individuumnak. Itt élünk egy társadalomban, ki, milyen ízléssel, ki, mire szavaz, de azért legyünk józanok, lássuk, hogy mi a hazugság ebben, amiben élünk, és mi a jó és mi az igazság”

– mondja Gyabronka József Jászai Mari-díjas színész, aki Veiszer Alinda műsorának volt vendége ezen a héten. Gyabronka az idősebbeknek mint Móka Miki, vagy mondjuk a Krétakör tagja ismert. De játszott olyan filmekben is, mint Lajkó – Cigány az űrben (2018), Hajnali láz (2015), Kincsem (2017), vagy éppen 1979-ben az Égigérő fű. A teljes, több mint egyórás adás ezen a linken nézhető meg jelképes támogatásért cserében.

A fenti mondat azután hangzik el, hogy Alinda felveti, mintha Gyabronkát karrierje során többségében olyan darabok találnák meg, amelyekben nagyon erős társadalomkritikai él van. Ezután előkerül az SZFE ügye is, ahol úgy fogalmaz: „elegem van abból, hogy úgy csinálok, mintha nem történne semmi a világban, közben iszonyatosan fontos események vannak. Nem csak az egyetemisták életét befolyásoló, hanem az egész ország életét befolyásoló események történnek. És ne csináljunk úgy, mintha ez nem történne meg”.

Szerinte a rendszerváltás előtt kevésbé érdekelte az embereket a politika, de a rendszerváltás óta szerinte más tétje van, mert most „rajtunk múlik, mi szavazunk”, és azt látja, hogy a fiatalokat ugyanúgy nem érdekli most a politika, mint őket akkor. Színészként nem szeretné megmondani senkinek, hogy kire szavazzon, inkább csak jelenségeket mutat fel, és mindenki eldönti maga.

– Én az akarom, hogy gondolkodjanak, és ne menjenek birkaként. Néha én is birkaként megyek, mert olyan gyűlölet alakul ki bennem, amit döbbenten veszek tudomásul.
– Gyűlölet van benned?
– Hát persze! Ha gyűlöletet szítanak, akkor kialakul egy ellengyűlölet.
– Mikor éreztél utoljára ilyet?
– Hát most így az elmúlt években.
– Kifejezetten politikai erők ellen?
– Igen. (…) Akik gyűlöletet szítanak, akik az embereket hülyének nézik, propagandát folytatnak; úgy mint a fociban, ha egyik csapatnak sem drukkolok, akkor a gyengébbnek kezdek drukkolni.

Ezután szóba került volt tanára, színházigazgatója Kerényi Imre. Róla azt mondta, nagyon sokáig jóban voltak, de amikor „elkezdett pöttyös labdázni, meg népszabadságozott, meg beállt Orbán Viktor mögé, és egyre nagyobb butaságokat mondott, meg csinált”, akkor érezte, hogy nincs nagyon beszélniük miről. Nem azért, mert már más oldalon áll, hanem azért, mert butaságokat beszélt, mondta.

Később a beszélgetésben úgy fogalmaz:

„Annyira vágyom arra a jobboldalra, ami konzervatív, normális jobboldal. Amelyik nem használ lózungokat, nem használ hamis propagandát. Én azt nagyon nem bánnám, ha Magyarországon ezek váltakoznának. Egy konzervív kormány vagy egy liberális kormány. Mert a liberális kormánynak egy csomó intézkedésével sem értettem egyet.”

Gyabronka szerint ki kell fejeznie az embernek, hogy mit gondol, hová tartozik, mert azt érzi, ha például az Alindában elmondja a gondolatait, és azt megnézik 300-an vagy 30 ezren, akkor az, aki egyetért vele

érezze, hogy nincs egyedül.

Azoknak akarok erőt adni, akik ülnek csendben, és még az ikszet is úgy húzzák be a szavazófülkében, hogy senki ne lássa – mondja. A beszélgetésben természetesen a színházról, szerepekről, '56-s gyermeki emlékekről, vallásról is szó van, és a fenti linken érhető el.