Hollandia náci megszállása alatt eladott absztrakt festményt követelnek vissza az örökösök

2020. október 29. – 15:02

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Peres úton próbálnak meg visszaszerezni az örökösök egy Kandinszkij-festményt, amelyet Hollandia német megszállása után adott el a Lewenstein család az amszterdami Stedelijk Múzeumnak – írja az MTI.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Az 1909-ben keletkezett, Kép házakkal című festményt a náci rezsim nyomása alatt, kényszerűségből értékesítették zsidó tulajdonosai, ezért az örökösök ügyvédje csütörtökön megkezdődött, amszterdami bírósági perben azt mondta:

„Rabolt műalkotás egyértelmű esetéről van szó.”

Az ügyvéd szerint az absztrakt festészet egyik megteremtőjének számító orosz festő, Vaszilij Kandinszkij (1866-1944) művéért fizetett 160 gulden már annak idején is „nevetséges” volt a festmény valódi értékéhez képest, amely akkor 2 és 3 ezer gulden között lehetett. Az irreálisan alacsony ár bizonyítja szerinte, hogy a múzeum nem jóhiszeműen járt el a vásárláskor.

Wassily Kandinsky, Bild mit Häusern, 1909. – Fotó: Collection Stedelijk Museum Amsterdam c/o Pictoright, Amsterdam 2004.

Az örökösök korábban a holland restitúciós állami bizottságnál is benyújották igényüket a festményre, de a bizottság ezt 2018-ban elutasította. A testület arra hivatkozott, hogy a varrógépgyártó Lewenstein család már a német megszállás előtt rossz anyagi helyzetbe került és részben emiatt, önszántából kínálta fel eladásra a festményt, amelyet 1940 októberében vásárolt meg a modern és kortárs művészeteknek szentelt Stedelijk Múzeum.

A család ügyvédje tagadja, hogy a Lewensteinek anyagi helyzete már a náci megszállás előtt megromlott volna és szakértői véleményekkel szándékozik bebizonyítani az ellenkezőjét. Az ügyvéd szerint a bizottság 2018-as döntése szembe megy a restitúcióra vonatkozó úgynevezett washingtoni elvekkel és a holland kormány restitúciós politikájával is, amely elismeri, hogy az 1940. májusi megszállás után nem lehetséges „zsidók általi önkéntes értékesítésekről” beszélni.

A dpa német hírügynökség szerint történészek és a zsidó közösség képviselői is „hajmeresztőnek” találták a bizottság érvelésének azon részét, amely szerint az örökösöket már nem fűzi semmiféle érzelmi kötelék a festményhez, így fontosabb a múzeum érdeke.

Az örökösök jogi képviselője kétségbe vonja a holland restitúciós bizottság elfogulatlanságát is, mivel egy szakértői jelentés szerint a testület hét tagja közül legalább hármat üzleti kapcsolatok fűznek a múzeumhoz, amelynek javára az ügyben döntöttek.

A Kép házakkal című festményt annak idején egy másik Kandinszkij-művel, A tarka élet című 1907-es képpel együtt adták el, amelynek visszaadására ugyancsak igényt tartanak a leszármazottak. Ez a festmény a müncheni Lenbachhaus falán lóg, így annak ügyében a német restitúciós bizottság illetékes.