A földtől a kemencéig: erről szól idén a Kenyérlelke

A kenyér izgalmas élelmiszer. Szinte mindennap találkozunk vele, ezért hajlamosak vagyunk természetesnek venni, hogy ott van a pékség polcán vagy a reggelizőasztalon. Pedig kevés étel mutatja meg ilyen pontosan, milyen hosszú út vezet a termőföldtől a tányérig. Ebből a felismerésből nőtt ki a Kenyérlelke is.

A fesztivált 2015-ben hozták létre azzal a céllal, hogy egy helyre hozzák azokat, akik a jó minőségű élelmiszer különböző állomásain dolgoznak: gazdákat, molnárokat, pékeket, kutatókat, dietetikusokat és persze azokat, akik egyszerűen szeretnék tudni, mi kerül az asztalukra. 2026. augusztus 20-án már tizenkettedik alkalommal rendezik meg az eseményt, ezúttal a szentendrei Skanzen Alföldi Mezővárosában.

A földtől a kemencéig

A Kenyérlelke idén is jóval többről szól annál, mint hogy végigkóstoljuk az ország kézműves pékségeinek kínálatát – bár természetesen erre is lesz lehetőség. Több mint húsz pékség érkezik Szentendrére, köztük az Artizán, a Babushka, a Bake My Day, az Egy Falat Kenyér, a Jenői Pékség, a Marmorstein, a Pipacs, a Salt Bakery és Szabi a pék. Mellettük gazdák, malmok, kézműves gasztrovállalkozások és az ökológiai gazdálkodással foglalkozó szervezetek is bemutatkoznak.

A nagyszínpad beszélgetései közben végigkövethető a kenyér teljes hátországa. Szó lesz például arról, mit jelent pontosan a vadkovászos technológia, és hogyan jelenhet meg az Élelmiszerkönyvben. Külön beszélgetést kapnak a pékségek mint helyi közösségi pontok, de terítékre kerül a magyar termőföld állapota, az ősgabonák és a biolisztek szerepe is. A városi étkezésről és a feldolgozott élelmiszerekről Szabó Adrienn dietetikus tart előadást.

A program egyik érdekessége éppen az, hogy a kenyérről nem lehet kizárólag pékekkel beszélgetni. A résztvevők között ezért találunk talajökológust, ökoépítészt, gazdákat, molnárokat, kutatókat és élelmiszeripari szakembereket is. Ha ugyanis a liszt alapanyaga rossz talajból érkezik, vagy eltűnnek azok a gabonafajták és termelési módszerek, amikkel jó minőségű alapanyag készíthető, azt a pékségben már nehéz korrigálni.

Kovász, focaccia és színes tészták

Aki az elmélet helyett inkább beletúrna a lisztbe, annak workshopokkal készülnek. Megismerkedhetünk a kenyérben használható különböző gabonákkal a rozstól az árpáig, Roboz Eszter, a Babushka Kézműves Pékség szakembere focacciát készít, Ormós Gabriella és Tóth Brigitta pedig azt mutatja meg, hogyan érdemes kovászt nevelni.

Horváth Judit workshopján a természetes tésztaszínezés módszerei kerülnek elő gluténmentes alapokról indulva, míg a Gabonaszemek a kenyérben – rozstól az árpáig témát Virágh Krisztina hozza közelebb a látogatókhoz a Némi Kenyértől.

Közben verseny is zajlik: az otthonsütők idén fehér, illetve félbarna vadkovászos kenyérrel, valamint teljes kiőrlésű kenyérrel nevezhetnek – a zsűri a külsejét, bélzetét és ízét értékeli. A fesztiválon péktanulói csapatversenyt is rendeznek, emellett a professzionális pékségek termékeit is minősítik. Az eredményeket délután négykor hirdetik ki.

A Kenyérlelke ugyanakkor nem szakmai konferencia, így a gyerekeket sem érdemes otthon hagyni. A hajdúbagosi lakóháznál az Egy kondér népmese című, bábokkal és zenével kísért előadás várja őket, délután pedig szalmafonó bemutatót tartanak. A Skanzen környezete pedig önmagában is hozzátesz a naphoz: itt a kenyér történetét nem egy konferenciateremben kell elképzelni, hanem abban a világban, ahol a gabona, a malom, a kemence és a háztartás még láthatóan összetartozott.

A Kifli.hu és a Samurai Shoelace által támogatott XII. Kenyérlelke Fesztivált 2026. augusztus 20-án 9 és 17 óra között rendezik meg a szentendrei Skanzen Alföldi Mezővárosában. A belépés ingyenes. A szentendrei HÉV végállomása melletti Volánbusz-pályaudvartól a rendezvény idején ingyenes Kenyérlelke-buszjáratok közlekednek a helyszínre, megközelítőleg 15 percenként.