Nincs jó válasz, ha a női test a tét (x)
Adél Párizsban nem kívánt terhességgel néz szembe. Nóra Budapesten titkolja, hogy férjével örökbefogadáson gondolkodnak. Becky Berlinben készül közölni családjával, hogy egyedülálló anyaként vállal gyermeket. A különböző élethelyzetek ellenére a három nőt közös kérdések kötik össze: mit jelent ma negyvenes nőként anyává válni, vagy éppen elutasítani ezt a szerepet?
Az anyaság kérdése ma világszerte társadalmi és politikai viták kereszttüzében áll: reproduktív jogok, változó családmodellek, testi-lelki autonómia. A Mambo Maternica című film három különböző történeten keresztül reflektál ezekre a dilemmákra, miközben azt hangsúlyozza: nincs mindenkire érvényes, univerzálisan jó döntés, csak személyes igazságok és vállalt életutak léteznek. Nagy Borbálának, a Pannónia dicsérete című díjnyertes rövidfilm rendezőjének első nagyjátékfilmje, a Mambo Maternica női sorsokon keresztül beszél döntésekről, szabadságról és a választás súlyáról.
A filmben a Magyarországon élő Nóra (Sipos Vera) történetén keresztül az örökbefogadás érzelmi hullámvasútját mutatja meg finom részletekkel. Férjével (Schmied Zoltán) való elcsúszásokat a forgatókönyv apró, hétköznapi helyzeteken keresztül teszi láthatóvá.
A Párizsban élő Adél (Török-Illyés Orsolya) történetében egy olyan nő portréja bontakozik ki, aki szabadon rendelkezik a saját életéről, és az abortuszáról való döntését próbálja belső prioritások mentén meghozni. A berlini Becky (Székely Rozi) figurája generációs nézőpontot képvisel: fiatal nőként radikális elhatározásra jut, és nem vár tovább a „megfelelő pillanatra” vagy partnerre, hanem egyedül vállal gyermeket.
A magyar, német és francia nézőpont egymás mellé helyezése árnyaltabbá teszi a témát: nemcsak az válik kérdéssé, hogy Magyarországon miként jelennek meg az anyasággal kapcsolatos dilemmák, hanem az is, hogyan gondolkodnak erről Nyugat-Európában. A három város ennélfogva nemcsak díszlet, hanem már-már karakter is.
Berlin a szabadság tere: itt a test és az identitás kérdései folyamatosan újraíródnak, a normák rugalmasabbnak tűnnek. Párizs az érzelmi átmenetek és a második esélyek városa, ahol a döntés inkább belső vívódás, mint külső konfliktus. Budapest a hétköznapi realitás közege, ahol a társadalmi elvárások súlya talán a legkézzelfoghatóbb. Nincs egyetlen jó válasz: az abortusz, a lombikprogram, az örökbefogadás vagy az egyedülálló anyaság nem rangsorolható döntések, hanem különböző utak.
A Mambo Maternica végső soron nem csak az anyaságról szól, hanem arról, hogy merünk-e szabadon dönteni, és merünk-e beszélni róla. Hogy a saját életünk fölött érzett bizonytalanság nem egyéni kudarc, hanem közös tapasztalat. A film egyszerre szól azoknak a nőknek, akik saját életükben is találkoznak az anyaság dilemmájával, és a férfiaknak, akik szeretnék megérteni ezen női tapasztalat komplexitását.
A Mambo Maternica rendezője és forgatókönyvírója Nagy Borbála, operatőre Moritz Friese, producere Iványi Petra és Margarita Amineva-Jester, co-producerei Julie Paratian (Franciaország) és Daria Wichmann (Németország), vágója Dunai László, látványtervezője Melicher Gréta, jelmeztervezője Bognár Hajnalka.
A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Lupa Pictures gyártásában, a Sister Productions, Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin és a Voices Films koprodukciójában valósul meg. A produkció 2026. február 26-án kerül a hazai mozikba a Budapest Film forgalmazásában.
Jegyek: https://artmozi.hu/filmek/mambo-maternica
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Budapest Film Zrt.
