Németh Gábor: Most megbocsátóbb vagyok a hazával, mert mégiscsak abbahagyta ezt a rettenetet
„Azt éreztem, hogy szavaktól nem lesz szabadság egy országban azonnal. Harminchárom éves voltam, és úgy vettem észre addig, hogy baromi sok dolog nincs kibeszélve, nincs róla szó. […] Egyrészt azt éreztem, hogy ez egy szubkultúra, belül is hatalmiharc-szerűségek zajlanak, gyanakvás van, hogy van, aki ellenzéki, és van, aki még ellenzékibb; van, aki helyes irányból ellenzéki” – mondta Németh Gábor író az 1989–90-es rendszerváltásról Veiszer Alinda műsorában.
A műsorvezető azon kérdésére, hogy a 2026. tavaszi politikai változást kormányváltásnak vagy rendszerváltásnak tartja-e, Németh azt mondta: érdeklődve figyeli, hogy a végén minek kell majd hívni. „Azt mindenképpen rendszerváltásnak kell hívnunk, hogy jól láthatóan visszaálltak bizonyos normák” – jegyezte meg. A választás előtt az író a Tisza Párt kisebb győzelmét valószínűsítette, ami szerinte egy bénakacsa-szituációt eredményezett volna, és egy olyan destruktív ellenzéki magatartást, ami képes lett volna minden érdemi döntést megakadályozni.
Németh az elmúlt fél év történéseihez egyszerre viszonyul szkeptikusan és megértően. „Megértő vagyok azzal kapcsolatban, hogy milyen méretű probléma szakadt rá erre a kormányra, amire senki nem lehetett felkészülve, mert egy csomó dolog el volt titkolva, tüntetve, rá volt dobva ez-az, és egy lomhalom alól kezdenek kijönni a valóságos problémák, amibe egyenként is simán belebukhat egy kormány, ha nem tudja kezelni. [...] Ugyanakkor a kultúrában azt látom, hogy nagyon pici változások vannak, és mintha túl sokan élnék túl olyanok, akiket én hiteltelennek érzékelek” – fogalmazott az író, aki azt tartaná normálisnak, ha demokratikus, köztársasági keretek között sokféle érdek artikulálódna, és ezek párbeszéde vezetne egy értelmes konszenzushoz.
A műsorban vissza-visszatérően szó esett a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltását kísérő botrányról és az egyetemfoglalásról. Erről Németh az intézmény korábbi oktatójaként, a Freeszfe Egyesület alapítójaként többek között azt mondta: „Ezerszer elmondtuk, amikor csak lehetett, hogy ez nem az SZFE-ről szól, hanem a teljes magyar felsőoktatásról, sőt ha nagyon pontosan akarok fogalmazni, akkor egy mélyállam kiépítéséről. Ebben az volt a végtelenül cinikus, hogy ez egy magánosításnak volt álcázva. Ha végignézel a világon, hogy mit jelent az alapítványi egyetem, ahhoz ennek semmi köze. [...] A dühöt egyszerű frusztrációnak érzékeltem, vagy bosszúvágynak sok embertől, akiknek megvoltak a kapcsolataik, például Vidnyánszky Attilának.”
A műsor végén Németh arról is beszélt, hogy meglepődött, de nem érzett elégtételt, amikor pár hete lemondott Sepsi Enikő, az SZFE rektora. „Normálisnak gondoltam, hogy előbb-utóbb csak rájön, hogy ez egy illegitim helyzet. Vagy nem tudom, rájött-e, persze, mert lehet, hogy ettől még nem jött rá. Csak azt látta, hogy nincs más kiút.” Németh szerint azok, akik korábban meghatározói szereplői voltak a tiltakozássorozatnak, revans helyett azt akarják, hogy az egyetem visszataláljon egy európai autonómiafogalomhoz.
A beszélgetés másik fontos témája az író közelgő 70. születésnapja és a műveinek kommentárokkal kísért újrakiadása volt. „A jegyzetekkel azt óhajtottam jelezni, hogy még élek” – jegyezte meg a szerző tréfásan. Az eredetileg 2004-ben megjelent Zsidó vagy? címével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy most másért provokatív, mint volt húsz évvel ezelőtt. „Van egy helyzet a Gázai övezetben, ami azt váltotta ki a liberális nyugat-európai és nem nyugat-európai értelmiségből, hogy brutálisan Izrael-ellenes lett, amit néha igen nehéz megkülönböztetni a nettó antiszemitizmustól” – mondta az író, aki szerint a regény elsősorban nem a zsidóságról szól, hanem az idegenségtapasztalatról.
Veiszer idézte a Zsidó vagy? egyik gyakran citált gondolatát is: „Nem. Én egyáltalán nem gyűlölöm a hazámat. Hanem fizikailag vagyok rosszul tőle. Fizikailag.” Arra a kérdésre, hogy most leírná-e ugyanezt, Németh úgy válaszolt: „Vannak helyzetek, amikor igen. Most egy kicsit megbocsátóbb vagyok a hazával kapcsolatban, mert mégiscsak abbahagyta ezt a rettenetet. Tehát hajlandó volt elvánszorogni a szavazófülkékbe helyesen tippelni meg a győztest, ahogy egy barátom mondta, mert szerinte erről szól a szavazás. [...] Most sokan jól tippeltek, most gyengéd szeretettel nézem a hazámat.”
Ha kíváncsi a teljes beszélgetésre, jelképes havi díjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.
