Régen csendben mentünk tönkre, most pedig podcastokat készítenek róla
Nem sok színdarab kezdődik úgy, hogy Kovács Patrícia erősen mázolt arccal, kocsmárosként arra buzdítja a közönséget, hogy bátran menjenek fel a színpadra, és rendeljenek a pultnál, de a szeptemberben bemutatott 4-6 című darab a Vígszínházban pont igen. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése Budapest ismert kocsmahálózatának egyik egységében, egy 4-6-ban játszódik, és azt a kérdést pedzegeti, milyen felnőtté válni egy olyan világban, ahol a bizonytalanság alapállapot.
Az, hogy a színdarab kezdete előtt be lehet járni a Schnábel Zita által tervezett remek díszletet, kiváló ötlet. A néző beléphet a kocsmák dohos világába, ahol alkoholtól bódult emberek súlyos témákról beszélgetnek, miközben az élet egyéb, fontos területein látszólag teljesen elveszettek. A díszletben találkozhatunk klasszikus kocsmakarakterekkel és -szituációkkal: tébláboló funkcionális alkoholistákkal, kártyatrükköket mutató sráccal, ételfutárral, koszos vécékkel, zenegéppel és teleírt, rúzsfoltos tükrökkel.
Nemcsak a díszlet lehet sokaknak ismerős, hanem az élethelyzet is. A színdarab úgy indul, hogy a húszéves Nati (Gál Réka Ágota) betoppan a kocsmába, hogy ott vállaljon munkát. Hamar szembesül azzal, hogy itt sok jóra nem számíthat, mégis marad, mert valahogy boldogulnia kell a fővárosban.
A kocsma könyvelője (Szabó Sebestyén László) hamar a naiv Nati tudtára adja, hogy pultosként nem lesz bejelentve, látástól vakulásig kell dolgoznia, és ha valami utólag nem tetszene, a szart is kiperelik belőle. A főnököt alakító Kovács Patrícia hamar megtanítja arra a fiatal lányt, hogy az éjszakai életben nincsen finomkodás, nem kell negédesen beszélni a vendégekkel, és nem flörtölhet összevissza mindenkivel. Kovácsnak egyébként nagyon jól áll a kocsmárosszerep, a felszínen vicces, cinikus dívaként uralja a pultot, de az első felvonás végére körvonalazódik, hogy valójában milyen magányos és szomorú sors az övé.
Nemcsak az ő sorsa szomorú ebben a kocsmában, hanem gyakorlatilag mindenkié. A legtöbben sodródnak az árral, a szülők nem értik a gyerekeiket, a gyerekek szenvednek azért, mert a szüleik nem tanultak meg kommunikálni, mindenki lavírozik ebben a keserű masszában, miközben alkohollal próbálják enyhíteni a fájdalmaikat.
A kocsmában megfordulnak fociszurkolók, értelmiségi egyetemisták, de akad Koppenhágából érkezett optimista (Medveczky Balázs) is, aki a lehetőséget látja még az olyan rohadó országban is, mint Magyarország, és akad egy Gajdics Ottó-hasonmásként emlegetett lomis is, akit Borbiczki Ferenc alakít. Ő hol lámpavasat hoz be a kocsmába, hol pedig iratmegsemmisítőt.
A kocsma vendégei között van egy Bandi nevű karakter is, akit Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell játszik. Ő szövegeket ír, rapperkarrierről ábrándozik, miközben állandóan az édesanyját keresi. Szirmainak nem idegen a színház, az országos hírű szentesi drámatagozatra járt, januártól látható az Egyke című filmben is, de ez az első színházi szerepe gyerekkora óta. A karaktere nem tér el túlságosan a zenész karakterétől, és megmutatta, hogy nagy jövő állhat előtte színészként is. Meggyőzően gubbaszt elveszett kamaszként a színpadon, az édesanyját játszó Majsai-Nyilas Tündével pedig összehozták a darab egyik legszívbemarkolóbb pillanatát.
A készítők nem hagyták elúszni a lehetőséget, hogy Pogány Induló behúzzon a Vígszínházba alapvetően olyanokat is, akik nem járnak gyakran színházba: Szirmai a szünetben a pultról rappelt a közönségnek. A szünetbeli Pogány Induló-koncert után Márkus Luca, aki prostituáltat alakít a darabban, egy szintetizátoron kísért mulatós popdallal szórakoztatta a közönséget.
A szórakoztatáson túl a 4-6 nagyon jól rávilágít arra, hogy bár a fiatal generáció jóval tudatosabb, mint a szüleik generációja, hiába tudják megnevezni a problémáikat, mégsem haladnak nagyobb léptekkel a boldogság felé. El is hangzik a könyvelő szájából az előadás egy pontján, hogy
„régen csendben mentünk tönkre a picsába, most pedig podcastokat készítenek róla”.
Az előadásnak ugyanígy megvan a véleménye a szülő-gyerek kapcsolatokról is. Nati szülei például állandóan marták egymást, ezért nem csoda, hogy otthonosan érzi magát a bizonytalanságban. Hasonlóan erős szál az apa-lánya kapcsolat is, ahol az alkoholista apa nem érti, miért jár a lánya tüntetésekre, rosszul esik neki, hogy a lány inkább a barátja családjával lenne, miközben belül mindennél jobban szeretné, ha a karácsonyt együtt töltenék.
A 4-6 néha elég csapongó és szerteágazó, mégis jól meghatározható, hogy miről szól: rólunk, magyarokról, az elégedetlenségünkről, a magányunkról és a traumáinkra adott rossz válaszainkról. A reakciókból az jött le, hogy a közönség szeretett magára ismerni, sokan tapsolni kezdtek, amikor egy klasszikus kocsmai karakter feltűnt, majd rögtön elindult a sutyorgás, amikor pontos politikai ábrázolások léptek színpadra. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezése nem ad választ a fiatalok kérdéseire, cserébe tud rájuk kapcsolódni. Van, amikor ez is elég.
A 4-6 a Vígszínház műsorán látható. Az összes előadásra elkelt minden jegy.
