Az Operettszínház főigazgatója megírta a társulatnak, miért nem érinti őket Orbán János Dénes botránya
A Budapesti Operettszínház főigazgatója részletesen válaszolt a társulatnak, ami nyílt levélben kért magyarázatot arra, hogyan érinti az előadásaikat az, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a színház repertoárján is szerepel.
A KMTG a 2026-os választások előtti egy évben több mint 412 millió forintért, mintegy 1,16 millió euróért vásárolta meg Orbán János Dénes több szövegének felhasználási jogait. A KMTG a jogokat Orbán János Dénestől mint magánszemélytől vásárolta meg, miközben Orbán János Dénes a szervezet szakmai vezetője.
Az Operettszínház társulatának tagjai szerint ez az ügy olyan kérdéseket vet fel az intézmény működésével kapcsolatban, amelyek „további átlátható tisztázást igényelnek”. Nemrég ugyanis azt az információt kapták a színházvezetéstől, hogy „a kevesebb bemutatót és a csökkent előadásszámot elsősorban a forráshiány indokolta”. A mostani Orbán-ügy alapján ezt nem tartják kielégítő magyarázatnak.
A Budapesti Operettszínház válaszát jegyző Kiss-B. Atilla főigazgató szerint a bemutatott előadásaiknál két formában jelentkeznek kiadások:
- egyrészt a bemutatóig terjedő időszakban, a mű elkészültéhez kapcsolódva jelentkeznek kiadások,
- másrészt egy-egy esti előadásnak vannak aktuális kiadásai.
A Budapesti Operettszínház az évi egy, saját forrásaiból finanszírozott bemutatója kivételével minden további előadásának a bemutatóig terjedő kiadásait sikeres pályázatok eredményeként nyerte el, írta a főigazgató. Az Orbán János Dénes közreműködésével megvalósult előadások mindegyike így, pályázati úton elnyert plusz forrásoknak köszönhetően jöhetett létre.
Az Orfeum mágusa például a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával született meg, a darab premierjén maga Csák János miniszter is köszöntötte a közönséget. A főigazgató levele szerint a magyar kormány a 2023-as évet a magyar operett évének nyilvánította, ugyanilyen központi támogatás jelent meg egyebek mellett a Dankó Pista című előadásuk mögött is. Az Orbán János Dénes nevéhez köthető produkciók így nem a saját intézményi, hanem pályázaton elnyert források felhasználásával születtek meg. Ezek céltámogatások voltak, és így nem lettek volna átcsoportosíthatóak más célokra, írta Kiss-B. Atilla.
A másik költségelemet, a nem a bemutatóig terjedő, hanem egy-egy aktuális előadáshoz köthető költségekről azt írta: ezek az előadások – a nyugdíjas- és az ifjúsági bérletes előadásokat leszámítva – kevés kivételtől eltekintve nyereségesek. Ez az Orbán János nevéhez köthető produkciókra is érvényes, „ilyenformán a bevételhez százalékosan arányított jogdíjak a befolyó jegybevételből kerülnek kifizetésre, ahogy az előadásokban szereplő művészeink tiszteletdíja is” – olvasható a közleményben.
A fentiek alapján egyik említett kiadási tétel sem érinti a Budapesti Operettszínház intézményi működési forrásainak felhasználását, azt túlnyomórészt a Társulat munkabérére, társulati- és törzsgárdajuttatására, a színházi infrastruktúra fenntartására fordítjuk – írja a színház vezetője. A kulturális kormányzat által az elmúlt években, illetve 2026-ban végrehajtott béremelés eredményeként a személyi juttatások aránya a színház költségvetésében aktuálisan meghaladja a működési támogatás 80 százalékát, szemben a 2019/2020. években teljesített 50 százalék körüli mértékkel. Ezen belül a személyi juttatások egy főre jutó átlagos havi kifizetésének értéke a 2019. évi 392 891 forintról 2026-ra 833 732 forintra emelkedett.
Orbán János Dénes csütörtökön bejelentette: visszavásárolná a műveit a KMTG-től, amiket 412 millióért vettek meg tőle, miközben ő volt ott a szakmai vezető. Orbán szerint ezzel visszaállítható az eredeti állapot. „A közérdek mellett nekem a legnagyobb érdekem, hogy tisztázzam ezt az ügyet és a becsületemet” – írta a Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek címzett nyílt levelében.
