Egy művész sötét, dohos barlanggá alakította Párizs legrégebbi hídját

A párizsi Pont Neuf nemrégiben, egy művészi installáció keretében afféle föld feletti barlanggá alakult. A La Caverne a JR néven alkotó utcaművész és fotós munkája. A mű Christo és Jeanne-Claude monumentális alkotására is reflektál, akik 1985-ben csomagolták be a párizsi hidat.

Bár a neve újat jelent, a Pont Neuf Párizs legrégebbi hídja. A Pont Notre-Dame tehermentesítését szolgáló, III. Henrik által megrendelt és IV. Henrik uralkodása alatt elkészült, a Szajnát keresztező átkelő egyik része a Cité-szigetet köti össze a bal parttal, a másik pedig a szigetet a jobb oldali partszakasszal. Aki viszont június végéig az 1607-ben átadott hídra lép, nem láthatja róla sem a közeli Louvre kontúrjait, sem pedig a Saint-Chapelle-t és Notre-Dame-székesegyházat.

A párizsi külvárosból származó, a keresztneve kezdőbetűit korábban vonatokra és alagutakra fújó, később monumentális fotómontázsaival ismertté váló JR ugyanis hatalmas szövetdarabokkal fedte be a Pont Neuf felületét. A festett szövet a párizsi régió földalatti medencéiből kitermelt lutéciai mészkőre emlékeztet. Arra a kőre, amelyből a már említett Louvre-t és a Notre-Dame-székesegyházat építették, de ebből készült a Pont Neuf is.

A szövet, írja a Guardian egy sziklás járatot formáz, oszlopokkal és hasadékokkal. Az installáció eszünkbe juttathatja a barlangrajzokat, vagyis a művészet kezdetét, de az alkotó szándéka szerint felidézi a sötétségből és a föld alatt való bezártságból, a menekülés lehetetlenségéből fakadó ősi félelmeket is. Az üreg mélyének illúziójára ráadásul hangok és illatok is rásegítenek. Előbbiért a Daft Punk egyik tagja, Thomas Bangalter felel, aki hullámzó szélcsatornához hasonló hangeffektet alkotott, de a La Caverne belsejében érzékelhető a nedves talaj és a mészkő jellegzetes dohos szaga is, amelyet egy parfümkészítő szakember kísérletezett ki.

JR-nek egyébként nem ez az első gigaprojektje a francia fővárosban. 2016-ban ő tüntette el a Louvre üvegpiramisának bejáratát, egy évvel később pedig az amerikai–mexikói határon állította fel a kerítésen átkukucskáló, Kikito nevű kisfiú fényképét.

A művész azt mondta a Guardiannek, reméli, hogy ez a 120 méter hosszú és 18 méter magas installáció elfeledteti a látogatókkal, hogy éppen a világ egyik legforgalmasabb városának közepén haladnak át egy hídon.

„Amikor belépünk a barlangba – fogalmazott a lapnak JR – nem látjuk a kijáratot. El kell indulnunk a forrásaink, az eredetünk felé, hogy aztán megpillanthassuk a fényt. Ez pedig bizonyos értelemben kényelmetlen érzést kelt bennünk. […] Olyan ez, mint egy cirkusz, amely megérkezik, előad egy látványos műsort, majd vándorol tovább. De aki egyszer látta, az minden alkalommal emlékezni fog rá, amikor elhalad a Pont Neuf mellett.”

Az installáció a tervek szerint június 28-ig látogatható. Ezt követően lebontják a hídra emelt barlangot, a szövetet pedig, amiből készült, újrahasznosítják.