Karácsony Gergely a Városházáról: Szép lekerekítése a történetnek, hogy belakjuk azt a részt, amit a történelem nem épített meg

A főváros egyik legrégebbi és legnagyobb épülete, amelyet több száz év alatt sem fejeztek be teljesen: ez a budapesti Városháza. Az épület múltjáról és jövőjéről, a fejlesztése körüli dilemmákról Morcsányi Elza Karácsony Gergely főpolgármestert kérdezte A falakon túl második adásában.

A grandiózus, „város a városban” típusú épületet még a 18. században, a középkori pesti városfal szélén kezdték építeni. Eleinte invalidus házként, vagyis elsősorban rokkant katonák szálláshelyeként szolgált. II. József uralkodása idején aztán kaszárnyává alakították az épületet: ekkor az épületben található templomot megfosztották a szentségétől, és feldarabolták – 2010 óta ebben az egykori templomtérben tartják a fővárosi közgyűléseket is. A templomtér máig boltívekkel díszített alsó részében fekvő pincehelyiséget pedig jelenleg raktárként használják – itt a tervek szerint egy hatalmas éttermet alakítanának ki a jövőben.

„Ahogy az mindig lenni szokott, először elfogyott a pénz, aztán elfogyott a kedv, ezek különböző módokon korlátozták az épület befejezését” – mondta Karácsony. Az épületet egyébként teljesen máig nem sikerült befejezni, a mai Károly körút felőli homlokzata például még mindig befejezetlen.

Az épületből eredetileg csak átmenetileg, a 19. század végén lett városháza, miután a régi városházát el kellett bontani az Erzsébet híd építési munkálatai miatt. Az épület méretének érzékeltetésére Karácsony elmondta, 2019-es hivatalba lépésekor viccből az is felmerült, hogy rollerrel közlekedjenek az épületen belül, mivel előfordul, hogy 5-10 perces sétát jelent, amíg egyik megbeszélésről átjutnak a másikra.

Karácsonynak elmondása szerint személyesen is meghatározó élmény volt, amikor az egykori templomtoronysisak megújításának kezdetén egy időkapszulát fedeztek fel. Az időkapszulában az 1968. augusztus 22-i Népszabadságot találták meg: ennek a vezércikke azt taglalta, a Nyugatnak nincs erkölcsi alapja, hogy elítélje az orosz beavatkozást a prágai tavasz leverésekor. „Elképesztő, hogy a történelem hogyan ismétli önmagát. Mellbevágó volt, hogy mennyire ugyanazok a mondatok, mintha egy Magyar Nemzet publicisztikát olvastam volna” – mondta erről a főpolgármester. A templomtorony sisakjának megújítása lassan befejeződik, azt mondta, időkapszulaként valószínűleg a választás másnapján megjelent Magyar Nemzetet és Népszavát fogják elhelyezni benne.

Az adásban Morcsányi Elza a Városháza jövőjéről is kérdezte a főpolgármestert. Karácsony dilemmaként említette, hogy a modern közigazgatás szellemiségétől ellép az épület, ahogy azt is, hogy nincs befejezve az épület a mai belváros, a Károly körút felé. Még 2008-ban volt egy tervpályázat, amit az elismert holland Egeraat Tervező Iroda nyert meg, ők egy hipermodern oszlopos résszel és parkkal egészítették volna ki a félbemaradt történelmi épületet. A megvalósítást azonban akkor elsöpörte a gazdasági világválság.

Nem konfliktus nélküli, de fontos lépés volt szerinte, hogy felszámolták azt az óriási parkolót, ami a körút és a Városháza közötti részen működött, és ami szerinte nem volt oké, főleg a klímaváltozás korában. Itt egyelőre egy pop-up park található, de Karácsony azt reméli, hogy a tervezés hamarosan véget ér, és jövőre el tudják kezdeni a Városháza park fejlesztését célzó beruházást.

A főpolgármester részletesen beszélt arról is, hogyan nézne ki a Városháza park. A közepén lévő, kör alakú hatalmas zöldfelülettel többek között az is lenne a céljuk, hogy betöltsék a mostani vákuumot, ami a meg nem épült épületszárnyak miatt alakult ki. A tervek szerint a park rendezvénytérként is funkcionálna, a földszinti épületeket pedig közcélra, tájékoztató irodának, pékségnek, kávézóknak ajánlanák fel. A Városháza épülete emellett a körúttal párhuzamosan és arra merőlegesen, a Petőfi Sándor utca felé is átjárható lenne. „Ez lehetőséget kínál a mai városvezetésnek, személyesen nekem, hogy pontot tegyünk a történet végére. Az, hogy ez egy park lesz, és belakjuk azt a részt, amit a történelem nem épített meg, szép lekerekítése a történetnek” – mondta Karácsony.

Karácsony személyes vonatkozásként a saját szobájáról is beszélt, ami már gyakorlatilag 1942 óta ugyanúgy néz ki. „Ez az én szobám. Az ember ilyenkor kicsit zavarba jön, hogy hogy jövök ehhez” – mondta Karácsony.

Az adásban szó esik arról is, pontosan hány épülete volt a városházának, korábban hol tartották a közgyűléseket, és mi köze Klauzál Gábornak, a Batthyány-kormány miniszterének a mai Városháza épületéhez. A teljes adást itt lehet megnézni: