Viták az orosz pavilon körül, vizeletben úszó művész, besokalló zsűri és víz mindenütt – a Velencei Biennálé képekben

Több mint száztíz művész, ország és intézmény van jelen a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén, és 99 országból érkező résztvevők rendeztek nyilvános kiállításokat. Hét ország, a Guineai Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Nauru, Katar, Sierra Leone, Szomália és Vietnám most először képviselteti magát a seregszemlén, El Salvador pedig most először nyitott nemzeti pavilont – írta az MTI. A Velencei Biennálé elsőként a sajtó képviselői előtt nyílt meg, a nagyközönség pedig május 9-e óta látogathatja a nemzetközi művészeti kiállítás helyszíneit, köztük a biennálé kertjeit és egykori hajógyár, az Arsenale épületeit.

A biennálé idei kiadása az In Minor Keys, vagyis Moll hangnemekben címet kapta, a tavaly elhunyt kameruni-svájci kurátor, Koyo Kouoh koncepciója alapján. A cím metaforikusan a csendesebb tónusokra, lassabb tempóra, finomabb rezdülésekre való odafigyelést sugallja. Dacára annak, amit a mottó hirdet, az idei kiállítást számos vita előzte meg többek között Oroszország részvétele miatt.

A művészet hatalmasabb, mint az elnyomás

Az orosz nemzeti pavilon az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta zárva tartott, és a Biennálé Alapítványt 2024-től vezető Pietrangelo Buttafuoco döntött az újranyitásáról. Az olasz kulturális miniszter, Alessandro Giuli azonban nem tartotta jó döntésnek Oroszország jelenlétét a nemzetközi művészeti seregszemlén, a tárcavezető úgy fogalmazott, ezzel csak Putyin nyer, ezért még áprilisban bejelentette, hogy nem vesz részt a biennálé május 9-i megnyitóján, de azt nem zárta ki, hogy a következő hónapokban felkeresi a helyszíneket.

Az Európai Unió szintén elítélte a biennálé döntését, amellyel engedélyezte Oroszország nemzeti pavilonjának újranyitását. Glenn Micallef kultúráért és sportért felelős uniós biztos április végén Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén azt mondta, veszélyes, ha megengedjük, hogy Oroszország a sportot és a kultúrát propagandacélokra használja, és kitért arra is, hogy a Velencei Biennálé döntése, hogy meghívták Oroszországot az idei programba, az EU álláspontjával összeegyeztethetetlen. A biennálé korábban közleményben arra hivatkozott, nincs jogköre megakadályozni egy ország részvételét, ugyanis minden, Olaszország által elismert ország kérheti a kiállításon való részvételt. Hozzáfűzték, hogy mivel az orosz kortárs művészetet bemutató pavilon Oroszország tulajdonában van, a Vlagyimir Putyin vezette országnak elegendő volt csak bejelentenie a részvételét.

Tiltakozásul Oroszország és Izrael részvétele miatt lemondott a biennálé nemzetközi zsűrije. Végül Oroszország pavilonját Izraeléhez hasonlóan kizárólag a sajtónak fenntartott napokon nyitották meg, ezek május 9-től egyaránt zárva tartanak. A sajtónak fenntartott megnyitó előtti órákban Pietrangelo Buttafuoco ismételten hangoztatta, hogy a „művészet ereje hatalmasabb bármilyen elnyomásnál”.

Origami szarvas, víz és friss levegő

Ukrajnából az Origami Deer (Origami szarvas) című műalkotás érkezett Velencébe, amely eredetileg a donyeci Pokrovszk egyik közterén állt. Zsanna Kadirova művét a háború elől menekítették ki a térségből, írja a Guardian. A Giardini helyszínére belépőket fogadó szobor a Security Guarantees című kiállítás központi eleme, amely Kijev és Moszkva közötti tárgyalások nehézségeire utal, valamint a Budapest Memorandumra, amelyben Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és az Egyesült Királyságtól függetlenségének megőrzéséhez – olvasható a ukrán pavilon hivatalos honlapján.

A Biennálé magyar pavilonja Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítását mutatja be. A tárlat alapja egy fiktív kutatás, amely a világ egészét kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja a közönség elé. A három installációból álló műegyüttes a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot állít a fizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ közé.

Koronczi Endre munkájának a levegő a központi eleme, idén is több műalkotás szerveződik azonban Velencében a víz köré. A lengyel pavilonban található két hatalmas képernyő egyikén, írja a Guardian, Bogna Burska és a siket művész, Daniel Kotowski közös alkotását, a Liquid Tongues című filmet vetítik. A film egy halló és siket énekesekből álló kórus egy varsói uszodában való fellépését követi nyomon.

A Biennálé első napjaiban sokat beszéltek Florentina Holzinger az osztrák pavilonban bemutatott installációjáról. A Holzinger vízzel kapcsolatos, hosszú évek óta folyó kutatásain alapuló műegyüttes egy disztópikus jövőképet vázol fel az „emberiség által okozott árvízről” és a „piszokba fulladt civilizációról”. A számos meztelen előadót felvonultató Seaworld Venice című program egy hatalmas velencei harang megszólalásával veszi kezdetét minden egész órakor. A harangot egy fejjel lefelé lógó, ruhátlan előadó kongatja meg, de az osztrák pavilonban találkozhatunk meztelen jetskizővel is. A kiállítás elhagyása előtt pedig egy olyan előadóval találják szembe magukat a látogatók, aki „a közönség által felajánlott testnedvekkel fenntartott tartályban” él.

Mesterséges testnedveket a japán pavilonban is találhatnak a művészetszeretők, ahol műanyag babák pelenkáját cserélhetik ki. A napszemüveget viselő, fröccsöntött csöppségek ráadásul egy „pelenkakölteménnyel” hálálják meg a törődést.

Jarmusch és Patti Smith a kertben

Az érdekesebb projektek között van idén a Szent Szék pavilonja is, aminek a Venezia Santa Lucia pályaudvar mellett elterülő Giardino Mistico ad otthont. Kurátorai a Soundwalk Collective-vel együttműködve hoztak létre egy hanginstallációt, amely olyan művészek alkotásait vonultatja fel, mint Patti Smith, Jim Jarmusch, Brian Eno és FKA twigs, és amelyet a számukra biztosított fejhallgatókat viselve, a kertben barangolva hallgathatnak végig a látogatók. Lydia Ourahmane, az Algériában született, Londonban, Barcelonában és Algírban egyaránt alkotó művésznő pedig levesszobrot állított ki.

Az idén először nyitóünnepség nélkül vette kezdetét a Velencei Biennálé, és a nemzetközi zsűri lemondása miatt nem tartották meg a hagyományos díjkiosztót sem. A legjobb művésznek és a legjobb országpavilonnak járó Oroszlán-díjat 2026-ban a közönség szavazatai alapján ítélik oda. A közönség által megszavazott díjakat idén a rendezvény zárónapján, november 22-én fogják átadni.