Átlátható vezetőválasztást és bérrendezést szeretne a hazai múzeumi szféra fontos szakmai szervezete

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (International Council of Museums – ICOM) magyarországi szervezete 19 pontos állásfoglalásban foglalta össze a hazai múzeumi szektor előtt álló legfontosabb kihívásokat és a szakmai működéshez szükséges alapelveket. A szervezet honlapján közzétett vitaindító felhívásban hangsúlyozzák, hogy céljuk egy stabil, szakmai alapokon nyugvó, nemzetközileg is beágyazott múzeumi rendszer megerősítése.

„A kulturális kormányzattal való szakmai párbeszéd folytatását – újjáalakítását – stratégiai célnak tartjuk, hogy a szervezetünk nemzetközi tapasztalatai, jó gyakorlatai szervesen beépüljenek a hazai gyakorlatokba” – írják. És hangsúlyozzák, hogy a múzeumok nem egyszerűen „költségvetési tételek”, „háttérintézmények”, hanem identitáserősítő, hiteles, sokszínű és befogadó örökségi és kulturális helyszínek, amelyek az oktatás, a művelődés, és a turizmus területén is nemzetgazdasági erőt képviselnek.

Többek között az alábbi pontok szerepelnek az ajánlásaik között:

• Egy konszenzusos, szakmai alapokon nyugvó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti kulturális stratégia és közgyűjteményi politika megalkotása, amely rögzíti a múzeumok állami fenntartásának minimumfeltételeit, és kijelöli az intézmények szakmai fejlődésének hosszú távú irányait.
• A múzeumok szakmai integritásának visszaállítása, megőrzése és garantálása. A szakmai autonómia megerősítése. A fenntartói kontroll és a szakmai irányítás szétválasztása: világos jogszabályi garanciák szükségesek annak biztosítására, hogy a fenntartó (legyen az minisztérium vagy önkormányzat) ne szólhasson bele a kiállítási koncepciókba, a szerzeményezési tervbe és a tudományos kutatások irányába.
• Független kommunikáció. Az adott intézmény saját hatáskörben dönthessen a kommunikációjáról, üzeneteiről, megszólalóiról, kommunikációs partnereiről, rendezvényeiről és a rendezvényekre meghívottak személyéről.
• Átlátható, hiteles és etikus vezetőválasztás. A múzeumvezetés nem politikai bizalmi állás, hanem speciális szakértelmet igénylő menedzseri és tudományos feladat, így a kiválasztásnál az utóbbi szempontoknak kell érvényesülniük.
• Strukturált bérrendezés és életpályamodell – valódi forrásbővítés és nem csak adminisztratív átsorolás – kialakítása.
• Az intézményrendszer stabilizálása, az országos hatókörű múzeumok kényszerített költöztetésének leállítása. A Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum helyzetének mielőbbi rendezése a fővárosban.
• Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának azonnali elindítása.
• A közgyűjteményekben őrzött nemzeti kulturális javak elidegenítésének feltétlen tilalma; az állami vagyonról szóló törvény azon módosításainak visszavonása, amelyek lehetővé teszik múzeumi tárgyak protokolláris ajándékként való elidegenítését a szakmai testületek hozzájárulása nélkül.
• A centralizált Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba tömörített intézmények önállóságának visszaállítása: az összevont múzeumok önálló gazdálkodásának és jogi személyiségének visszaállítása, biztosítva a szakterületi autonómiát és a megkezdett dezintegráció folytatását, az integráció felülvizsgálatát.

A teljes dokumentum ide kattintva olvasható.