Ősszel minden kiderül, amit tudni akartunk a sétálásról, de sosem mertük megkérdezni

A nyitottságra és az átjárhatóságra helyezi a hangsúlyt 2026-ban a Ludwig Múzeum. Azt tervezik, hogy jelképessé teszik vagy feloldják azokat a határokat, amelyek a múzeum és környezete között húzódnak – hangzott el a 2025-ben közel százezer látogatót fogadó múzeum szerdai sajtótájékoztatóján.

Idén a Ludwig 1996-os, Kortárs Művészeti Múzeumként való újranyitásáról és a 85 éves alapítóról, Néray Katalinról is megemlékeznek. A kiállítási programot tavasszal a Black Mirror – A jövő hosszú árnyéka című kiállítás nyitja, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményének disztópikus fókuszú műveiből kiindulva vizsgálja a jelen torz önképét.

Ezt követi április közepétől a pozsonyi Art Fond Gyűjtemény neoavantgárd anyagát bemutató A végén nem lesz vége című kiállítás, amely a kelet-európai művészet alternatív, informális és ellenkulturális stratégiáira irányítja a figyelmet. A bemutatott művek a jelenre és az ellenállás különböző formáira kérdeznek rá.

Októbertől lesz látható A sétáló ember – A gyaloglás művészete című válogatás. Az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája túlmutat praktikus, mindennapi funkcióján, és kultúrtörténeti jelenségként, a megismerés eszközeként, művészeti tettként, valamint filozófiai módszerként is értelmezhető. A kiállítás a gyaloglást mint művészeti formát vizsgálja olyan műveken, projekteken, akciókon keresztül, amelyek a gyaloglás hétköznapi tevékenységét a felfedezés, a feltérképezés, az ellenállás, a politikai cselekvés eszközeként használják.

A Ludwig Múzeum a Velencei Képzőművészeti Biennálén idén Koronczi Endre Pneuma Cosmic című kiállítását mutatja be. A projekt a légmozgás és a gondolkodás folyamatai között teremt párhuzamot. A biennálé után a kiállított anyag bővített formában decemberben látható lesz a Ludwig Múzeumban is.