A kocsonyába nem kell spenót, se tintahal

Úgy vagyok én a crossoverrel, mint a fúziós konyhával, hogy lehet ésszel, érzéssel is csinálni, meg baltával, lendületből is. Gyermekkoromban emlékszem, faterom ült a magnó mögött, érzékeny ujjaival a REC gomb felett várta a megfelelő pillanatot. A Rádió és Televízió Újság szerint a Magnósok kérték című műsorban a Shadows együttes egyik száma következett. Aztán már csak a káromkodásra emlékszem és arra, ahogy az újság röppályáját kísérem figyelemmel. Valóban Shadows-szám jött, csak valami NDK-együttes ütőhangszeres feldolgozásában. Jó, ez nem a klasszikus crossover, de értik, mire gondoltam. A kocsonyába sem kell spenót és tintahal.

Belsőépítészet

Azért hoztam szóba a crossovert, mert most egy ilyen kihagyhatatlan produkciót ajánlanék. Abban az esetben, ha rendes hangrendszerrel rendelkeznek otthon, ami streamelésre is képes. Az eSzínház kínálatában, a Bármikor elérhető szekció is tartogat igazi kincseket, elég csak Tóth Árpád előadásaira gondolni, de most egy korlátozott időtartamban elérhető koncertre hívnám fel a figyelmüket. Fassang László és Tálas Áron varázslatos másfél óráját, Bach újragombolva – címmel. Számos klasszikus zenei előadó tartja mindig a szíve fölött Bach zenéjét, és gyakorolja napi szinten, mint kiindulópontot, mentális tisztítószert, azt az alapot, amihez minduntalan visszatér.

Johann Sebastian Bach vette a fáradságot és összegereblyézte azokat az elemeket, amitől a dolgok fülünknek tetszőek, harmonikusak lesznek. A barokk korban, sarokbástyák hűvös magányában kotyvasztó utolsó alkimistákhoz hasonlóan vegyített, szublimált, forralt és desztillált, hogy az esszenciához jusson. Jó németként rendszerben gondolkodott. Felásta a kertet, egyenlő parcellákra osztotta, hogy aztán minden burjánzásnak indulhasson. Mert minden mai, nyugati zenében ott van Bach, és a fülünkben is, azokban az idegi összeköttetésekben, amitől egy zenét szépnek hallunk, élünk meg.

Fassang és Tálas estje is erről szól, nem csak egy klasszikus és egy jazz-zenész együttmuzsikálásáról. A felületes figyelem ültet a képernyők mögé, de ha engedjük, a szellemünkig hatol és energiát épít Bach mélysége. Két igazi mester és két klaviatúra kell a csodához. A pillanat szülte improvizációk, a két művész között létrejövő láthatatlan, mégis sugárzó, inspiráló kapcsolódás a felvételről is átjön. Nem fog másfél órának tűnni, és biztosan többször nézős-hallgatós-épülős.

Mikor? 2026. január 8. és január 20. között elérhető Hol? eSzínház – Bach újragombolva

Boros Mihály zongorázik

Bach mindenhol ott van, a Bükk lábánál is. A távoli és egzotikus Miskolcra hívom önöket, kapásból két koncertre is. Az egyik Boros Mihály szólóestje lesz, aki immár 23 éves, és talán nem bánja, ha a továbbiakban nem Misiként hivatkozunk rá. A Miskolci Szimfonikus Zenekar, Gál Károly Zenei Esték sorozatának negyedik alkalmán ő ül majd a Zenepalota zongorája mögé. Műsoron J. S. Bach B-dúr Partitája (BWV 825) és Beethoven D-dúr szonátája (No. 15 Op. 28 „Pastorale”) lesz, a Hubay-szoborral szemben lévő automatából elfogyasztott kávé után pedig a Bartók Szvit és Schumann Szimfonikus etűdjei következnek. Igazán tartalmas, embert próbáló vállalás ez, ha belegondolunk, hogy a zenében minden hang számít, egy szólóest olyan, mint egy gyöngysor. Ha megszakad, szanaszét potyognak a gyöngyök és megszűnik a varázs. Sokszor jár úgy az ember egy hangverseny hallgatása közben, hogy a figyelme elkalandozik a zenéről. Egy motívum, forma negyedik-ötödik variációja sokszor ledobja a hallgatót és kihívandó szerelőkről, hétvégi logisztikáról kezdünk el gondolkodni. Az előadóművészen sok múlik, de nem minden. Manapság a koncertekre hetekkel-hónapokkal előre kell jegyet vennünk, és ki tudja megtippelni, hogy azon a napon pont befogadó állapotban leszünk-e?

Nos, Bach partitája abszolút alkalmas arra, hogy megágyazzon az estének. Nem sztárok ujjai alá való zene, nem önkifejezésre alkalmas csatorna, inkább fegyelmezett játékosok révén adja a legtöbbet. Szerintem nem lesz vele gond.

A Beethoven-szonáta már egy teljesen más világ, Ludwig ebben a kompozíciójában is azokat a helyenként arcátlan megoldásokat alkalmazza, ami miatt a korabeli közönség sűrű pislogással fogadta a szimfóniáit. Őszintén, ebben a szóló darabban is milyen kíséretek vannak? Ezt biztos így akartad? Fordulnánk a fickó felé és valószínűleg ő csak mosolyogna egyet. Elég, nem? Működik, nem? Persze, és nyilván zseniális. Bartók Szvitjéről sokat nem írnék, tíz perce annyira sűrű és minden mellébeszéléstől mentes, hogy hangról hangra lenne értelme elemezni, de hangról hangra nincs értelme elemezni. A koncerten ez alatt a tíz perc alatt fog a legtöbb kiderülni Boros Mihályról szerintem. Schumann Szimfonikus etűdjei egy kellemesen hömpölygő folyamként fogják zárni az estet. Érdemes lesz összehasonlítani a Beethoven-darabbal, hogy hogyan érik meg egy zenei gondolat és aztán milyen formát ölt szóló zongorán. Mit talál egy zeneszerző már befogadhatónak a közönség számára. Nagyon tartalmas koncert lesz, ha tudnak, menjenek el, a villamos a közelben áll meg, ha senki nem takarítaná el addig az éppen most zuhogó havat.

Mikor? 2026. január 22. csütörtök 19:00 Hol? Zenepalota, Miskolc

Trópusok, havas tájról nézve

Éppen nem lehet tudni, hogy Kuba jövője mi lesz, jó lenne már valami nyugisabb, építkezőbb fejezetet nyitni a karibi térségben. Jó lenne, ha önfeledt muzsikálással tölthetnék a szabadidőt ott is. Február végén a Klazz Brothers & Cuba Percussion érkezik Miskolcra, a budafoki mágus, Hollerung Gábor mindent-rejtő palástja alatt. Nekem ez máris biztosíték a minőségre, de ha ez mégsem lenne elég, a csapat számos hollywoodi kasszasikerhez komponált zenét, kétszeres Echo Classic díjasok és jelölték őket Grammyre is. Tíz éve járják a világ jattosabb színpadait remek zenekarok vendégeiként.

Általában kigyullad a fejemben egy vörös lámpa, amikor ilyen sorokat olvasok: „Szokatlan zenei szemléletük friss megközelítést kínál Mozart, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij műveihez: az európai klasszikus zenei hagyományt latin jazz-zel, valamint a kubai zene ritmikai és dallami gazdagságával ötvözik. Az, ahogyan ez az öt kivételes muzsikus briliánsan hangszerelte újra a klasszikus témákat, mesteri jazz-improvizációkat kombinálva salsával, boleróval, merenguével, afro és cha-cha elemekkel, minden műfaj zenekedvelőit lenyűgözi.”

Amiért most mégis el fogok menni, az tényleg Hollerung Gábor személye és persze a saját zenekarunk iránti szeretet. Előfordulhat, hogy február végén még mindig tombolni fog a tél, én egyre nehezebben viselem, akkor kifejezetten jól fog esni ez a koncert.

Mikor? 2026. február 26. csütörtök 19:00 Hol? Művészetek Háza, Miskolc

Sárközy Lajos + Sarasate = tűzijáték!

Nagyszerű, minőségi szórakozást ígér az Óbudai Társaskörben, január 22-én, kedden a Budapesti Vonósok és Sárközy Lajos koncertje. A Junior Prima és Cziffra-díjas művészre mindig érdemes figyelni, ez a hangverseny pedig kifejezetten pazar lesz. A műsor Rossini 3. C-dúr szonátájával kezdődik, aminél kellemesebb fülbevaló nem nagyon van. Nem beszélve a több nagybőgőszólóról, amik nélkül egyébként értelmetlen zeneműveket írni. Kevesebb mint negyedóra, de ajándék minden másodperce. Rossini után két Sarasate-kompozíció jön, nyilván Sárközy szólójával. A Cigánydalokat és a Carmen-fantáziát is lyukasra hallgattam Perlman lemezéről, de a Társaskörben egészen biztosan egyedi ízeket fognak kapni. Nem nagyon tudok elképzelni a mai Magyarországon alkalmasabb művészt erre a feladatra. Sajnos én nem tudok elmenni, nem lehetek egyszerre két helyen, de aki ráér, annak kihagyhatatlan. Szünet után sem kisebb sláger jön, a kamarazene-irodalom egyik állócsillaga, Dvořák 12. F-dúr „Amerikai” vonósnégyese. A darab tényleg magáért beszél, teljesen megérdemelten az egyik legtöbbet játszott Dvořák-kompozíció. Érzelmes, fantáziadús és mindenek felett optimizmussal gazdagon átitatott mű. Télen pont erre van szükség. Ha bárki most ismerkedne a kamarazene műfajával és keresné a megfelelő alkalmat, akkor ez az.

Mikor? 2026. január 22. csütörtök 18:00 Hol? Óbudai Társaskör, Budapest

Magyar Képek Szegedről

Szegedi koncertet nem ajánlottam még, ha jól emlékszem, ez a hangverseny viszont kifejezetten jónak ígérkezik. A műsor feltétlenül, hiszen két egészen remek Dohnányi-művel kezdődik, a Szimfonikus percekkel és a Változatok egy gyermekdalra cíművel. Dohnányit nem gyakran játszanak itthon, amikor pedig mégis, gyakran a Szimfonikus perceket adják. Nem is csoda, hiszen a remek ötletekből, mesterien összefűzött és pazar hangszereléssel elkészült darab meghálálja az értő előadást. A Változatok egy gyermekdalra című szkeccset méltattam már egy nem is olyan régi Heti Klasszban. Dohnányi humora és képzelőereje átsüt ezen a kompozíción, ha nem hallották még élőben, mindenféleképpen érdemes esélyt adni neki. Részletes műsor nem áll rendelkezésemre, de vélhetően a szólistaként feltüntetett, kiváló Balog József ebben a műben fog közreműködni.

Weiner Leónak legalább annyit köszönhet a magyar zenei világ, mint Bartóknak vagy Kodálynak, pedagógusként generációkat oltott be úgy kamarazenei minőséggel, hogy a mai napig a romokon is nyílik virág. Az ötös opuszszámot viselő, Farsang című műve, egy öttételes kompozíció, magyar motívumok gyönyörű füzére. Csodás szólókkal egy finom hangszöveten. Nagyon szeretem, szerintem akkor is ismerős lesz minden üteme, ha még nem hallották. Teljesen a miénk. Weiner után a koncert címadó tétele, Bartók – Magyar képek csendül fel. Korábbi zongoradarabjaiból hangszerelt párat zenekarra és kapcsolta őket össze, így született a Magyar képek. Bartók egyik legnépszerűbb darabja született meg így, már csak az Este a székelyeknélért érdemes megvenni a jegyet. Csodás muzsika, és hogy az este még inkább kerek legyen, Kodály Galántai táncai jönnek. Pazar műsor, hazánk huszadik századi géniuszaival. Instant klasszikus, tényleg szívből ajánlom, nem fognak csalódni.

Mikor? 2026. január 27. 19:30 Hol? Szegedi Nemzeti Színház, Szeged