Tudta, hogy van olyan zene, amitől finomabb kristályszerkezetű hópelyhek képződnek?

Tudta, hogy van olyan zene, amitől finomabb kristályszerkezetű hópelyhek képződnek?
Tom Borrow – Fotó: Petr Kadlec

Mazeppa!

BÚÉK! Hamar nyissuk is ki a zongora fedelét, és adjuk át magunkat két valódi zongoramágus kompozícióinak. A Pesti Vigadóban ad egy igazán jónak ígérkező koncertet már jövő héten Vida Mónika Ruth Junior Prima és Cziffra Tehetség díjas zongoraművész. Rahmanyinov b-moll szonátájával indul a hangverseny, ami egy hatásosan berúgott ajtó. Aki esetleg nem hagyta volna a ruhatárban a napi gondjait, esetleg félálomban érkezett, az egészen biztosan felébred. Rahmanyinov szólózongorára írt művei közül az egyik kedvencem ez a nagy érzelmi és dinamikai amplitúdókkal operáló darab. Ha jól sikerül, maradandó élményt ad. Már ezért az egy, húsz perc körüli opuszért érdemes elmenni.

A műsorban ezután jön az, hogy adjunk hozzá Lisztet. A transzcendens etűdök közül a további karriert is megért negyedik, Mazeppa című hangzik majd el. Liszt, egy Victor Hugo-verstől megihletve dolgozta fel az ukrán kozákok hetmanjának, Mazeppának a történetét. A cári seregben, otthonuktól távol, a svédek ellen bevetett kozákok fellázadnak az oroszok ellen. Mazeppa, a vezérük hősies helytállása több romantikus művészt megihletett. Liszt is nehezen engedte el, ebből az etűdből később szimfonikus költeményt is írt, aztán, hogy teljes legyen a kavarodás, ebből a műből „visszaírt” egy kétkezes és négykezes zongoraváltozatot is. Ezen a koncerten a kiindulópont, az etűd hangzik el.

Vida Mónika Ruth – Fotó: Suha Péter
Vida Mónika Ruth – Fotó: Suha Péter

Szünet előtt még meghallgathatják a Spanyol rapszódiát ugyancsak Liszttől. Ez egy gondolkodósabb, kevésbé sodró, finomabb árnyalatokkal festett függöny. Egy picit talán a zongorának sem árt a szusszanás, mert a második részben Rahmanyinov tér vissza a harmadik zongoraversennyel. Vida Mónika Ruth partnerei a Budapesti Filharmóniai Társaság muzsikusai lesznek. Az ilyen koncertekre szokás azt mondani, hogy tartalmas időtöltés. Ha nem tudnak elmenni, a d-moll zongoraversenyt mindenképp hallgassák meg Richterrel felvételről!

Mikor? 2026. 01. 11. 19.30
Hol? Pesti Vigadó – Budapest

BFZ rulez!

Volt már mozaikszavas blokk, amikor a BMC több koncertjét is ajánlottam, most a Budapesti Fesztiválzenekar hozott olyan helyzetbe, hogy több programjukra is fel kell hívnom a figyelmet. Kezdjük egy formabontó alkalommal. Widmannék érkeznek a BFZ-hez néhány csodás koncert erejéig. A budapestiekre már nem nagyon van jegy, de Debrecenben még el lehet őket csípni. Carolin Widmann játssza majd el bátyja, Jörg Widmann hegedűversenyét. Előtte Mendelssohn Hebridák-nyitánya szólal meg, a hegedűverseny után pedig Jörg Widmann leteszi a pálcát, és előadásában saját klarinétversenyét hallgathatjuk majd meg. A programot Schumann első, B-dúr, „Tavaszi” szimfóniája zárja.

Noha köztudottan távol állnak a hazai klasszikus zenei szcénától az epés megjegyzések, néhány azért van. Az egyik, amikor ilyen koncertekre mondják, hogy „szendvics”. Két bevált sláger közé ékelt kortársról talán nem mennek haza. Nos, itt erről szó sincs. A hegedű- és klarinétversenyt nem tudom megmutatni, de ezt a Widmann-kompozíciót igen, szerintem rendben van. De hol van itt a formabontás? Nos, január 15-én újabb alkalom kínálkozik, hogy a Fesztiválzenekar próbatermébe látogassunk, ahol Jörg Widmann tart majd zenetörténeti előadást. A fickó tetőtől talpig zenéből van, a zenetörténet nagy pillanatairól beszél majd, helyesebben zeneművek nagy pillanatairól. A katarzisanalízis Theodor W. Adorno 1965-ös tanulmányából (Schöne Stellen) indul ki, szinte biztosra vehetjük a hatásos szemléltetést is. A lényeg, hogy ritka az olyan alkalom, amikor beleláthatunk egy valóban sokoldalú, világszerte elismert művész fejébe, és ez ilyen lesz.

Jörg Widmann – Fotó: Marco Borggreve
Jörg Widmann – Fotó: Marco Borggreve

A debreceni koncertről itt találhatnak információt. Ha pedig a Selmeci utcába mennének el a zenetörténeti előadásra, akkor ide kattintsanak.

Ifjúsági tagozat

Maradunk a Fesztiválzenekar farvizén, hiszen az Európai Zenekari Akadémia kamarazenekari koncertjét szeretném szíves figyelmükbe ajánlani. Az akadémiát Fischer Iván kezdeményezésére hozta létre a Budapesti Fesztiválzenekar és az Európai Unió Ifjúsági Zenekara. Az ott tanuló muzsikusok a BFZ pultjaiban szerezhetnek zenekari tapasztalatot, és változatos kamaraformációkkal vesznek részt a kontinens zenei életében. A január 23-i koncertjüket mindezek mellett már a program miatt is szupernek ígérkezik. Edvard Grieg Holberg szvitje, egy Joseph Haydn-hegedűverseny és -szimfónia, illetve Hummel brácsára és zenekarra írt fantáziája csendül fel, azaz igazi léleksimogató és minőségi muzsikálás lesz. A klasszikus zenével most ismerkedők bátran menjenek el, egészen biztos, hogy nem fognak csalódni.

Grieg muzsikáját már egészen biztosan hallotta mindenki, szerintem tucatnyi természetfilmben festette alá a drámai pillanatot, amikor például egy közönséges norvég tutymákcserjéről jégdarabkák hullanak egy sarki lúdfióka buksijára, vagy mittudomén. A viccet félretéve: nagyszerű kompozíció, mestermunka.

Joseph Haydn egy amatőr hárfás, egyébként bognármester fia volt, azaz első generációs értelmiségiként lett az Esterházyak ünnepelt zeneszerzője. A C-dúr hegedűversenyt (Hob. VIIa:1) simán oda lehet állítani a jattosabb Mozart-kompozíciók mellé is. A szólista Ruslan Talas lesz. A kazah fiatalemberről sokat nem lehet tudni, annyit igen, hogy egy szép csokor versenyt már megnyert, és párszor körülutazta a bolygót. Ha már a szólistáknál tartunk, bunkó módon nem a hölggyel kezdtem. Hummel csodaszép brácsaversenyét a dél-koreai I Heszu (angolosan: Haesue Lee) játssza majd. Egyrészt minden brácsás megérdemli az elismerést, mert valami miatt a legtöbb savazós poén róluk/nekik szól. Talán csak a dobosokon élcelődnek többet, igaz, az csak rokon szakma. Iről szintén nem sok minden tudható, ez nem is csoda, hiszen nagyon fiatal tehetségről van szó. Annyi azonban igen, hogy egy 1590-es Gasparo da Salò brácsán játszik egy alapítvány jóvoltából, illetve a tanulmányait egy koreai család finanszírozza. Hogy mik vannak, nem? A BFZ oldalán található koncertismertetőben nagyon furcsa olvasni, de tényleg ott van: „Felkészítő tanár: Daniel Bard” :)

Hummel Potpourrija szinte minden, nyolc napon belül gyógyuló sérülésre jó, hatására finomabb kristályszerkezetű hópelyhek képződnek, és hamarabb jön majd a tavasz is. Kattintsanak, menjenek!

Mikor? 2026. 01. 23. 19.30
Hol? BMC – Budapest

Záróakkord

Ha már a fiataloknál tartunk, mindenkit biztatok arra, hogy járjon rendszeresen vizsgakoncertekre, zeneiskolák, konzik félévi, év végi koncertjeire. Több okból is nagyon ildomos ez. Egyrészt többnyire sok növendék lép fel, sokféle hangszert-hangszerelést hallhatunk. (Vannak művek, amiket minden hangszerre átírtak, nem hiszik el!) A darabok rövidek, ha valami esetleg mégsem jön be, csak percekről van szó. A fellépő diákoknak sem csak a jól ismert arcok előtt szereznek előadói rutint, hanem valódi, elfogulatlan publikum előtt is. És nem utolsósorban ezek a koncertek általában olcsók vagy egyenesen ingyenesek. (Szinte minden zeneiskolában működik egyébként alapítvány, amit ilyenkor támogatni lehet, tegyék is meg. Már száz forint is számít a mostani időkben). A most ajánlott koncert azért picit elemelkedik a zeneiskolai hangversenyektől, hiszen január 15-én a Zeneakadémia csodálatos nagytermében hallgathatjuk a Bartók konzi végzős diákjait. A műsorról nem írnék sokat, hiszen, ahogy mondani szokták, itt minden lesz, mint a búcsúban és valóban búcsú ez, Záróakkord, egész pontosan, ez a hangverseny címe is. Nagyon jó lesz, szívből ajánlom.

Mikor? 2026. 01. 15. 19.30
Hol? Zeneakadémia Nagyterem – Budapest

Bírom a töményet!

Hagyjuk ott a fővárost, Pécsen már úgyis régen voltunk. Az ajánló legjobb ár/érték arányú koncertjének címe szerintem ide kerül most. Magyarország legjobb akusztikájú termében a Pannon Filharmonikusok adnak koncertet január 17-én. Csajkovszkij zongoraversenyével indul a hangverseny, a szólista Tom Borrow lesz. A fiatalember figyelemre méltó produkcióit megtalálják a YouTube-on, a concertoirodalom egyik koronaékszerének számító darabot minden bizonnyal szépen tolmácsolja majd. Ravelt például így játszik. (Ezt a felvételt mindentől függetlenül hallgassák meg, legyenek jók magukhoz.)

Apropó Ravel, az egyik kedvenc zeneszerzőm, majdnem minden szuper, amit írt. A pécsiek hangversenyén a Bárka az óceánon című kompozíciója követi majd Csajkovszkijt. A hullámok reflexióit, a felszín alatt lomhán mozgó árnyakat, a hajó himbálózását csakúgy érezhetjük, mint a só szagát. A felszínre lecsapó madarak vízpermetébe bújt pici szivárványt, a távolban úszó komp remegő képét… minden ott van a zongora billentyűin. Nagyon szép zene.

Gondolom, ezek után jön majd a szünet, mert DJ legyen a talpán, aki erre rákeveri Sztravinszkij Petruskáját. Ez a darab egy másik személyes nagy kedvencem. Mintha az orosz mester a saját maga által festett hangoszlopok között szlalomozna egy drónnal, olyan az egész. Négydimenziós zene, tehát nem egy pontból halad egy másik felé változó intenzitással, hanem változó méretű alakzatokat, tereket, halmazokat épít, egyiket a másikba és másikra, átfűzi ezeket egymáson, csomót köt rájuk, majd elpukkantja őket, mint egy szappanbuborékot. Csodálatos. Igaz, jobban kell hozzá a hallgató, mint Csajkovszkijhoz, avagy Ravelhez. A zenekart is sokkal jobban igénybe veszi, nem könnyen adja magát, de Pécsett nem lesz vele gond. A koncertet Nicolò Umberto Foron dirigálja majd. Szupertartalmas hangverseny lesz, csapjanak le a maradék jegyekre!

Mikor? 2026. 01. 17. 18.00
Hol? Kodály Központ – Pécs

Dupla Bach és Moldva

A soproniak koncertjét valamiért a Győri Filharmonikusok oldalán találtam meg, biztosan jó oka van. Ez is tartalmas időtöltésnek ígérkezik, ha január 20-án ráérnek épp. Minden ajánlóba kell barokk, ezt most a soproniak hozzák a Dupla Bach és Moldva című összeállításukban. Gyanítom, hogy nem historikus hangszereken fog megszólalni a koncert első felét adó két Bach-kompozíció. Elsőként az apa, Johann Sebastian Bach 3. D-dúr zenekari szvitje (BWV 1068) hangzik el. Tudják, ebben van az Air tétel. (Na, ezt is átírták minden hangszerre, a miskolci kisvasút baktere, Feri bácsi selyempapíron is tudta). Minden részletében tökéletes, a végletekig kimunkált csoda az egész darab. Nem nagyon telhet el értelmesebben az ember életéből húsz perc, mint ennek a meghallgatásával. Ha ma csak egy barokk darabot hallgat meg, az legyen ez.

A hangversenyen viszont lesz egy másik is, Carl Philipp Emanuel Bach fuvolaversenye. Erre a műsorszámra is igaz, hogy egyedül ez megéri a jegy árát. A barokkból kifelé kacsingató, a zenei hatáskeltés új eszközeit kereső (és megtaláló) szerző kiforrott alkotásáról van szó. Az apjához képest sokkal szenvedélyesebb fiú szinte minden darabja telitalálat, nincs ez másképp a fuvolaversennyel sem. Ilyenkor szeretnék egy időgépet és meghallgatni, hogy annak idején hogy szólhatott. Akkor, amikor a fuvola még valóban fafúvós volt. A fuvolaverseny szólóját a zenekar művésze, Harka-Szarvas Anna játssza.

A szünet után Kodály Concertója jön, ami talán nagy ugrásnak tűnik a barokktól, mégis van kapcsolat. Az 1940-ben, amerikai megbízásra készült mű formáit tekintve a nyilvánvaló népzenei elemeket mintha egy barokk concerto folyamatába rendezné. Az alaptémát körüljáró hangszercsoportok is ahhoz hasonlóan adják egymásnak a stafétát. Kodály hangszeres és zenekari művei egyébként titkos favoritok, amikor csak tehetik, hallgassák. A hangverseny zárószáma Smetana Moldvája lesz. Ahogy a kis forrás vizéből termetes folyó, úgy lett az idei első Heti Klasszból is szép, nagy szöveg. A Moldva megintcsak egy olyan mű, amit részleteiben már biztosan hallott mindenki, mégsem unalmas, sőt. Az örök remekművek egyike ez is, amikor csak tehetjük, hallgassuk meg élőben, hiszen a klasszikus zene úgy az igazi.

Mikor? 2026. 01. 20. 19.00
Hol? Liszt Központ – Sopron

Kövess minket Facebookon is!