Éles fordulatot vett az energiapiac az idén. Európa túllépett a válságon, diverzifikálta ellátását, az árak konszolidálódtak. A gyors átalakulás a szektor befektetőinek is kínált izgalmas lehetőségeket: az energia- és régiófókuszú Orion Befektetési Alap idei hozama 35,9 százalék. Az alap portfóliókezelője Szőcs Gábor részletesen értékelte a helyzetet, vázolva a jövő évi várakozásokat is egy ma megjelent interjúban.
Magyarország és Európa sikeresen kilavírozta magát a 2022-es energiaválságból. Az Öreg Kontinens diverzifikálni tudta az energia-útvonalait és fokozta LNG-importját, elsősorban Észak-Amerikából. A tavaly jelentősen visszaesett fogyasztás pedig a mai napig sem állt talpra: közel 20 százalékkal kevesebb gázt fogyaszt Európa, mint a háborút megelőzően – mondta el Szőcs Gábor a HOLDBLOG-on megjelent interjúban.
Az igazi kérdés a villamosenergia-ellátás biztosítása
A hazai helyzet kapcsán a szakember kiemelte, hogy Magyarország orosz gázfüggősége nagyobb marad, mert nekünk még adnak, de ha nem kapnánk, akkor se kellene kétségbe esni. Minél több idő telik ugyanis el, annál több LNG- és szárazföldi vezetékhálózat-fejlesztés készül majd el.
Villamosenergia terén sokkal inkább a jövő jelent kihívást. Zöldíteni kell termelési oldalon és ki kell találni, hogyan szolgáljuk ki a markánsan növekvő keresletet. Az akkumulátorgyárak megépülésével és az elektrifikáció (például az e-autózás) előretörésével jelentősen nő ugyanis hazánk áraméhsége.
„Fontos döntési helyzet a magyar energiapolitika számára, hogy ezt az igényt mennyire belföldről, saját termelésből, és mennyire importból akarja kiszolgálni. Illetve, ha belső termelésből teszi, akkor milyen erőműparkkal képzeli azt el.”
Van olcsóbb megoldás egy új atomerőműnél
A szakember szerint sokkal olcsóbb megoldás, ha magasan tartjuk az import arányát, ami jelenleg is közel 25 százalék. Villamosenergia-hálózatunk tökéletesen integrált az európai hálózattal és az Unió részei vagyunk, így ellátásbiztonsági oldalról lehet úgy gondolkodni, hogy az európai áramtermelésre félig hazaiként tekintünk.
A hazai erőműparkot illetően a naperőművek expanzióját, kiegészülve a tervezett gázerőmű-fejlesztésekkel remek iránynak tarja Szőcs Gábor csakúgy, mint a paksi atomerőmű élettartamának hosszabbítását. Egy új atomerőmű építése viszont szerinte már kockázatos lépés hazánknak, mert az ellátásbiztonság fokozása ellenére ez egy rettentően drága beruházás tud lenni – főleg, ha elhúzódik a kivitelezés.A gázerőművek építése költséghatékonyabb opció, hiszen egy ilyen beruházás akár 20 év alatt megtérül, míg az atomerőműveknél ez jellemzően 60 év. (Felfogható egy 60 évre, nagyon magas áron kötött árambeszerzési megállapodásként.)
Ha pedig mindehhez azt is figyelembe vesszük, hogy az előttünk álló évtizedekben az akkumulátorforradalom várhatóan óriási lépésekkel halad előre azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a megújuló energiaforrás és az ipari méretű akkumulátorok kombinációja megfizethető módon fogja biztosítani az ország energiaellátását még akkor is, ha ehhez a hálózatot kell fejleszteni.
Sokat hoztak idén az energiarészvények
Nem csak ellátásbiztonság szempontjából értékelte a hazai és európai energiapiacot a szakember az interjúban: az idei évben a szektor a befektetőknek is kínált izgalmas lehetőségeket. A Szőcs Gábor által kezelt energiapiaci és régiófókuszú, abszolút hozamos szemléletű Orion Alap idei hozama (január 1. és december 20. között) 35,9 százalék volt, ami még ebben a befektetési szempontból jónak számító évben is kiemelkedő.
A 2023-as év a 2022-es ellentéte volt a tőkepiacon. Tavaly nagyon sokat mentek a szénhidrogének kitermeléshez kapcsolódó részvények és az olaj- illetve a gázár is. Ugyanakkor nagyon rosszul teljesítettek a villamosenergia-társaságok. Előbbiek örültek a magas energiahordozó áraknak és az emelkedő szervízköltségeknek, utóbbiak pedig nyögték azt a politikai nyomást, amit a rezsitámogatások ilyen-olyan bevezetése okozott.
Idén viszont fordulat következett be, mert a nyersanyag- és elsősorban gázárak jelentősen csillapodtak. Most már a forward (egyéves határidős) ár „csak” közel duplája a háborút megelőző 5-10 évet jellemző szintnek, a nyomás lekerült a villamosenergia-társaságokról – az idei év nyertesei ők voltak. Görögországban, Ausztriában, Lengyelországban voltak izgalmas pozíciók. Ezek esetében a piac elkezdte árazni azt az ESG-fordulatot is, hogy ezek a cégek a „koszosabb”, szenesebb termelés felől a zöldebb, megújuló értékláncot kiszolgáló irányba mozdulnak el.
Gyenge volt ugyanakkor az olajszektor. Az S&P olaj- és gázkitermelőket tömörítő indexével, vagy épp az Orion Alap egyik nagy pozíciójával, a Valaris mélytengeri olajfúró-társaság részvényeivel nem lehetett pénzt keresni.
Az atomenergia reneszánsza, tisztaenergia-részvények összeomlása
Az idén a nukleáris energia piaca új lendületet kapott. Az urán ára szárnyalt és ez repítette az uránbányák részvényeit is. Az atomenergiát – bármennyire drága is – globális szinten nem lehet kihagyni a zöld átmenetből, különösen úgy nem, ha az államok a lokális energiatermelést és az ellátásbiztonságot is fontosnak tartják – hangsúlyozta a szakember.
A tiszta energiához kapcsolódó részvények árfolyama viszont összeomlott. Az évekig fújt zöld buborék, ami irreálisan drágává tette ezeket a részvényeket a Covid éveiben, kipukkadt – annak ellenére is, hogy a megújuló beruházások gőzerővel és gyorsuló ütemben terjednek a világban. Így a tiszta- és zöldenergia-értéklánc végre vonzóvá vált. A klímavédelem az egyik legnagyobb és biztosan a legértelmesebb beruházási megatrend a globális szintéren, szemben például az értelmetlen háborúk és geopolitikai feszültségek miatt kialakuló védelmi és termelésrelokációs költekezésekkel.
Mi várható 2024-ben?
A HOLDBLOG-on megjelent interjúban arról is beszélt Szőcs Gábor, hogy ez után a kiemelkedő év után mire számít 2024-ben. Hogyan választják ki az alapba a legizgalmasabb befektetéseket? Milyen hatása lehet a világgazdaságra és a részvénypiacokra az a pénzügyi atombomba, amit a kamat- és hozamemelkedésen át a világra szabadítottak idén a jegybankárok?
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.