Átírhatják a karbonsemleges európai közlekedés megvalósításának eddigi forgatókönyvét a következő hónapok fejleményei. Az uniós döntéshozók az e-autók mellett nyitva hagyták az e-üzemanyaggal futó járművek értékesítésének esetleges engedélyezését is. Ha pedig ez utóbbi zöld utat kap, az egyben a hagyományos meghajtású, belső égésű motorral rendelkező járművek további használatát is jelentheti. Hol tartunk most? Mit érdemes tudni az új e-üzemanyagokról?
Nagy port kavart néhány hete az a vita, amely az EU új autókat érintő, 2035-től érvényes nulla szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó előírásait tartalmazó rendelet elfogadását kísérte. Csak emlékeztetőként: az Európai Parlament, a Bizottság és az uniós tagállamok több hónapos tárgyalássorozat után tavaly állapodtak meg a jogszabályról. Az eredeti javaslat szerint ettől az időponttól gyakorlatilag lehetetlenné válna a belső égésű motorral hajtott autók értékesítése.
Maradt egy kiskapu?
A rendeletről a szavazást eredetileg március elején tartották volna, ám ez több hétig csúszott az elektromos autózás kizárólagosságával kapcsolatos, főként olasz aggályok, illetve az e-üzemanyagok használatával összefüggő német álláspont miatt. A jogszabályt végül Németország mentessége mellett elfogadták március végén, az Európai Bizottság ígéretet tett azonban a karbonsemleges üzemanyagok lehetséges hozzájárulásának vizsgálatára az éghajlatsemleges mobilitás elérésében.
A vitával, illetve az ennek során felmerülő érvekkel és ellenérvekkel a HOLDBLOG-on, „Az Exxon szabadalma teljesen megváltoztathatja a jelenlegi autóink használatát” címmel megjelent írásban részletesen foglalkoztam.
Ha egyelőre konkrétumok nélkül is (a Bizottság őszig dolgozza ki a javaslatot arra vonatkozóan, hogy 2035 után miként folytatható az e-üzemanyaggal működő autók értékesítése), de az elektromos autózás mellett egy másik lehetőség esetleges engedélyezésének az esélye is nyitva maradt tehát. Ez egyrészt megnyugtató azok számára, akikben erős aggályok fogalmazódnak meg az elektromos autók és az előállításukhoz szükséges akkumulátorok gyártásának súlyos környezetterhelése miatt, amely részleteiről egyre több kutatás és tanulmány jelenik meg (de közeli példa rá a szerbiai lítiumbánya ügye is). Másrészt lehet bízni abban, hogy lesz olyan javaslat, amely révén a későbbiekben is használhatóak maradnak a belső égésű motorokkal felszerelt autók – persze abban az esetben, ha karbonsemleges üzemanyaggal működnek, és rendelkezésre áll majd a megfelelő minőségű és mennyiségű e-üzemanyag ehhez elérhető áron.
Karbonsemleges benzin, gázolaj és kerozin
A lehetőség izgalmas, de a megvalósítás esélyeiről egyelőre kevés az információ. Szintetikus (ember által előállított) üzemanyag gyártására korábban is volt már példa (a második világháború idején hatalmas mennyiségben készült például szintetikus repülőgép-üzemanyag), de miként lehet ezzel a nulla szén-dioxid-kibocsátású közlekedés felé közelíteni?
Egy szintetikus üzemanyag akkor lehet karbonsemleges, ha az előállításához kizárólag megújuló energiát használtak, és az eljárás során szén-dioxid-leválasztást alkalmaztak. Magyarán azt a szenet, amely az üzemanyag elégetése során a légkörbe jut majd, már az előállításakor újrahasznosították az ipari folyamtatokból vagy a levegőből nyerték ki például szűrökkel.
Ennek a folyamatnak a végterméke lehet benzin, dízel, kerozin és helyettesítő földgáz is. Olyan üzemanyagok tehát, amelyek használhatók a meglévő belső égésű motorokhoz és nincs szükség új töltőállomás-hálózat kiépítésére sem.
Figyelemre méltó törekvések
Mindezzel együtt, valamennyi szempontra figyelemmel
- megéri ezeknek az eljárásoknak a fejlesztése? Megtérülhet a befektetés? Leszoríthatóak a költségek arra a szintre, ahol már megfizethető megoldást jelentenek?
- Mennyire kidolgozottak az ismert a technológiák?
- Hol használnak már karbonsemleges üzemanyagot? Mik a tapasztalatai az eddigi kísérleteknek? Milyen projektek állnak előkészítés alatt? Milyen tervekről lehet hallani?
Ezek és sok ezekhez hasonló kérdés merült fel az elmúlt hetekben a témához kapcsolóan. A válaszokat a HOLDBLOG-on megjelent bejegyzésemben foglaltam össze.
Itt tömören annyit, hogy figyelemre méltóan sokan dolgoznak a probléma megoldásán, nem kevés erőforrást allokálva ezekre a projektekre (például a Forma–1-ben), ami azt jelzi, hogy működőképes megoldást jelenthetnek a szintetikus üzemanyagok a klímasemleges közlekedésben.
Véleményem szerint érdemes kiemelt figyelemmel követni a következő éveknek a területet érintő fejlesztéseit, bejelentéseit, illetve a lehetséges felhasználását az újfajta üzemanyagoknak, mert megeshet, hogy sokkal hamarabb találkozunk majd ezekkel a hétköznapi életben, mint azt most gondolnánk.
A cikk szerzője Ferenczy Dániel, a HOLD Alapkezelő egyik ügyfélkapcsolattartó privát bankára, akit a fentiekkel kapcsolatos kérdése esetén ezen a címen érhet el: privatvagyonkezeles@hold.hu
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.