Az elmúlt időszak konfliktusainak vesztesei épp azok, akik megélhetése korábban is közelítette a szegénységi küszöböt, amit az orosz-ukrán háború miatt kibontakozó élelmiszerválság csak tovább súlyosbított. A nehezebb helyzetben lévők számára sincs azonban más út a kritikus időszak átvészelésére, mint a pénzügyi tudatosság erősítése, a megfelelő tartalék felhalmozása – hangsúlyozza Nagy Attila, a HOLD vezető online vagyonkezelő bankára.
(Az interjú eredetileg a HOLDBLOG-on jelent meg.)
Csonka Attila: „Nem az a kérdés, hogy rövid távon hogyan és mit lehet profitálni az orosz-ukrán háború miatt kibontakozó élelmiszerválságból, hanem az, hogy mennyien fognak éhezni és hosszú távon milyen súlyos következményei lesznek az ellátási láncok felborulásának” – nyilatkoztad egy tavaly májusi rádióinterjúban. Csillapodtak azóta az élelmiszerválság miatti félelmek?
Nagy Attila: Két tényező áll a tavalyi kritikus élelmiszerválság hátterében: egyrészt a megakadt fekete-tengeri ukrán és orosz export, másrészt a szélsőséges időjárás miatt több régióban is visszaesett terméshozam. Az élelmiszerek szinte mindenhol drágultak, hazánkban a KSH adatai alapján januárban az előző év januárhoz képest 44 százalékkal, ami hozzájárul ahhoz, hogy most sokan a kevésbé jó minőségű élelmiszereket engedhetik meg maguknak.
Ennél is kritikusabbá vált az éhezők helyzete. Előrejelzések szerint 2023-ban 345 millióan küzdenek élelmiszer-bizonytalansággal (food insecurity) és közel egymillió fő azok száma, akik ennek a küszöbén állnak. Az éhezők 70 százaléka háborús területeken él, a fegyveres konfliktus miatt megszűnik a bevételi forrásuk, el kell hagyniuk otthonaikat. Részben ez történt Ukrajnában is, ráadásul a háború miatt a szállítmányozás is sokkal nehezebbé vált (erről tavaly részletesen beszélt nekünk Monika Tothova, a FAO szakértője – a szerk.)
Egy tavaly júliusi megállapodás alapján létrehozták a Fekete-tengeren azt a humanitárius folyosót, aminek köszönhetően több mint 600 gabonával és élelmiszerekkel megrakott hajó hagyhatta el a kikötőket Ukrajnából. A szárazföldi szállítás is elindult, de ezek nem tudták behozni az exportlemaradást. Az Európai Unió Tanácsának adatai alapján 2023 januárjáig több mint 18 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportált Ukrajna a Fekete-tengeren keresztül. Jelentős részét az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világprogramja (WFP, a világ legnagyobb humanitárius szervezete) szállította rászorulók számára.
A tanulmányból és az alábbi ábrából az is kiderül, a szolidaritási sávok és a fekete-tengeri gabonakezdeményezés is hozzájárult az árak normalizálódásához – még akkor is, ha közben a műtrágya ára és a szállítási költségek magasan maradtak.
Tapasztalataim szerint a legtöbb termelő arra számított, hogy az árak hosszabb időre magasan maradnak a háború, a magas műtrágya-, nyersanyag- és energiaárak miatt, és ezért pont akkor, amikor drágák voltak a termények és leginkább szüksége lett volna a világnak az exportgabonára, nem adták el azokat.
Érdekesség: a Reuters decemberben arról számolt be, hogy az orosz gabonaexport rekordokhoz közelít(ett), Kazahsztánba, Örményországba, Fehéroroszországba 100 százalékos volt a növekedés az előző évhez képest. Tíz év kihagyás után újra szállítanak az oroszok Irakba, rekordmennyiségű búzát visznek Szaúd-Arábiának, Algériának, Pakisztánnak, Braziliának és Mexikónak. Mindeközben a fő exportpartnereiket – Egyiptomot és Törökországot – sem „hanyagolják el”.
Mi áll a régióban kimagasló hazai élelmiszerár-emelkedés hátterében? A lengyelországi kontrasztról nemrég te is írtál.
A magas nyersanyag- és energiaárak, illetve a háború okozta bizonytalanság idézte elő leginkább az inflációt (és indította el a kamatemeléseket is). Magyarországon az élelmiszerek áfa-tartalma általában magasabb, mint az uniós országokban – amit jómagam is megtapasztaltam Zakopánéban – de azt is fontos látni, hogy
amíg van vevő (fizetőképes kereslet), addig emelni lehet az árakat.
Ez határozza meg a kereskedők, a szolgáltatók, a termelők többségének üzletpolitikáját. Nemcsak az energia- és élelmiszerárakban, de az ingatlanoknál, a termőföldnél és a használtautóknál is. Ha pusztán a nyers adatokat nézzük, az látható, hogy 2022-ben az éves infláció 14,5 százalék volt, a nettó béremelés decemberben év per év alapon pedig 18,7 százalék – tehát kicsit még nőttek is a reálbérek úgy, hogy a foglalkoztatottak száma sem csökkent, sőt emelkedett.
Érdekes az áremelések pszichológiája... Sokszor azt halljuk mennyire drága minden, de az csak ritkán hangzik el, kinek mennyivel nőtt a bére. Ha csak a számokat vizsgáljuk, nem látunk nagy problémát. A gond inkább az, hogy a szegényebbek, akik korábban főleg élelmiszerre és rezsire költöttek, most sokkal nehezebben élnek. Nekik nem emelkedtek a bevételeik olyan mértékben, hogy elkerülhessék életszínvonal-romlást.
Megoldás: nagyobb pénzügyi tudatosság.
Korábban írtam erről, és most is csak megerősíteni tudom: azoknak, akik bérből élnek és nincs saját cégük, ahonnan jelentős osztalékra számíthatnak, meg kell határozniuk, mekkora összeget szeretnénk megtakarítani minden hónapban a fizetésünkből, és azt félre kell tenni, mert ha a számlán marad a pénzük, akarva-akaratlanul elköltik, vagy elinflálódik az alacsony betéti kamatok mellett.
Rendszeresen tartok előadást cégeknél, ahol beszélünk inflációról, hozamokról, állampapírokról, online vagyonkezelésről. Egyre több tulajdonos és munkaadó érzi szükségét annak, hogy a kollégáknak befektetésekkel kapcsolatos felvilágosítást tartson. A cél a munkavállalók pénzügyi ismereteinek növelése, hogy a megkeresett fizetésükből minél többen tartalékot képezzenek.
Hogyan érdemes tartalékot építeni?
A megtakarítókat érdemes két csoportra bontani:
- Akinek már van nagy összegű megtakarítása, azoknak a kockázatvállalási hajlandóságához mérten kell befektetniük és elosztaniuk a tőkéjüket az állampapírok, a részvények, a befektetési alapok, illetve a vagyonkezelés között – mindenkinek saját lehetőségei és elvárásai függvényében.
- Akinek még nincs jelentős megtakarítása, vagy egyáltalán nincs félre tett pénze, annak mindenképp el kell kezdenie foglalkozni a kérdéssel, rendszeresen félre kell tennie valamekkora összeget.
Azt gondolom, az alábbi ábrát (ami gyakran előkerül a prezentációimon) és annak logikáját mindenkinek fontos lenne ismernie – még akkor is, ha most éppen nem feltétlenül tűnik vonzónak a példában szereplő hozam.
A lényeg: a kamatos kamatnak köszönhetően, rendszeres megtakarítás esetén, hosszú időtávon egyre nagyobb ütemben nő a hozam mértéke. Míg 3-4 évnél alig látható a saját befizetésen túl elérhető hozam, addig könnyen előfordulhat, hogy
15 év tudatos megtakarítás után már magasabb lesz a hozamnyereség, mint a saját befizetések összege. Véleményem szerint minden piaci körülmény között érdemes elkezdeni a rendszeres megtakarítást.
Ami nem könnyű lépés, tudom... Sokan elvesznek a részletekben, a költségekben, egyáltalán a befektetési eszközök kiválasztásában (részvény? állampapír? deviza?), és végül nem szánják el magukat a tudatos befektetésre. Ezt is figyelembe véve a HOLD online vagyonkezelési szolgáltatás feltételeinek kialakításakor az volt a célunk, hogy gyors és egyszerű folyamat legyen a számlanyitás, az ügyfelek szemszögéből automatikus és átlátható – profi szakemberek által kezelt – a befektetés.
Nagy Attila további cikkei itt, Csonka Attila bejegyzései ezen a linken érhetőek el.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
