Tudta, hogy 2000 óta a mobiltelefonok ára mintegy 80 százalékot esett? Nem tudta? Pedig a KSH inflációs kosarában így szerepel. Fel van háborodva? Ha azt nézzük, hogy 2000 környékén egy menő mobiltelefon mondjuk ötvenezer forint volt, ma meg kettőszázezer, jogos a kérdés: hol van itt a 80 százalékos leárazás?! Így persze nincs – menőzni nominálisan sokkal drágább ma, mint 2000-ben volt.
Remélem, azt nem kell magyaráznom, mekkora Mozart lennék, ha a két telefon (a 2000-es és a 2023-as) minősége közti különbséget zongorázni tudnám! Hogy 2000-ben a CIA és a KGB egyaránt megölt volna egy olyan számítástechnikai eszköz birtoklásáért, ami ma mindenkinek a zsebében lapul? Tehát akkor valahol a KSH-nak (és a világ minden statisztikai hivatalának) is igaza van, ha nem hajlandó a mai menő telefon árát az akkori menő telefonéhoz hasonlítani, nem? Nem az infláció lefelé torzítása tehát a céljuk, hanem az, hogy a minőségi szempontokat is figyelembe vegyék valahogy.
Kinek van igaza? A kvantitatív vagy a kvalitatív inflációt követelőknek? Jogos-e a fájdalom, és pláne, mik ennek a kétféle számítási módszernek a következményei a való életben? Elégedett lenne-e a dédapám ma az akkori vagyonával, ha azt a hivatalos inflációval növelnénk? És igaza lenne-e a dédapámnak a nagy irigykedéssel?
Az infláció meglepő mélységei mellett olyan durvaságok is szóba kerülnek évnyitó adásunkban, hogy tagadja-e Zsiday Viktor a tőke létezését, és még egy utolsót rúgunk a 2022-ben lemészároltatott idióta-részvényekbe is. De a legfontosabb mégis az: miért hiszik sokan, hogy – szemben mondjuk az autószereléssel – a befektetéshez nincs szükségük segítségre?
Jó szórakozást!
Az előző adásainkat itt találják.
A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcasts és Soundcloud csatornáinkon, és felvehetők RSS-Feeden keresztül a műsortárába is.
A szerző további cikkeit ezen a linken olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.