Pénzügyeinkről racionális döntéseket próbálunk hozni, sokszor azonban csak akkor látjuk meg a csapdát, amikor már beleestünk. Lehet azonban az ilyen helyzetekre tudatosan készülni. Befektetéspszichológiai egypercesek cikksorozatunkban azokat a torzításokat mutatjuk be, amelyekkel nap mint nap találkozunk, és igyekszünk megküzdeni velük – hol több, hol kevesebb sikerrel.
Befektetőként mindig a legjobb döntést keressük, ehhez azonban nem csak a pénzpiacok működését és a kiszemelt eszközök sajátosságait kell megismernünk, gondolkodásunk folyamatos vizsgálatára is szükségünk van. A tudományterülettel hosszú évtizedek óta foglalkozik a közgazdaságtan.
A befektetéspszichológiai egypercesek sorozatban sorra vesszük azokat a kognitív torzításokat, amelyek a leggyakrabban elkövetünk.
(Az írások fontos forrásai a CFA Institute oktatóanyagai.)
Milyen kognitív torzítások vezethetnek rossz döntésekhez és ennek milyen következményei lehetnek?
Konzervativizmusnak nevezzük például, amikor a korábban gondolt elemzésünkhöz, megállapításainkhoz, előrejelzéseinkhez ragaszkodunk, mert nem szeretünk változtatni a korábbi álláspontunkon. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy nem szállunk ki időben egy részvényből annak ellenére, hogy a fundamentumok megváltoztak.
Hasonlóan tévútra vihet a megerősítési torzítás, amikor túl nagy súllyal vesszük figyelembe azokat az információkat, amelyek megerősítik az álláspontunkat, és alulsúlyozzuk, vagy nem vesszük figyelembe azokat, amelyek ellentmondanak annak. Ez a befektetéseknél könnyen oda vezethet, hogy csak néhány nem diverzifikált befektetést tart a befektető, amibe beleszeretett és kevésbé hajlandó az új, vagy jobb befektetések felé nyitni. Inkább kitart a döntése mellett negatív hírek esetén, és pozitív hírek érkezésekor még növeli is a pozícióit.
Tipikus torzítás a lehorgonyzás csapdája is, amelybe leginkább akkor esünk, amikor meg kell becsülnünk valamit. Ilyenkor először mindenki egy horgonyt keres, amihez utána viszonyítani tudja majd az általa reálisnak tekintett értéket. Ezt a kezdeti horgonyt viszont a többség nem képes kellő mértékben módosítani, túlságosan is ragaszkodik hozzá. A befektetések világában ilyen horgony lehet az ár, amin korábban egy részvényt megvásároltunk.
Most drágábbnak vagy olcsóbbnak látom a részvényt, mint a vétel idején? El kellene adnom a papírt, vagy növelnem kellene még a pozíciómat benne?
Pedig a vállalat jelenlegi értékére valójában semmilyen hatással nincs az, hogy egy másik befektetőtől mennyiért vásároltam meg a részvényét korábban, mégis nagyon könnyű abba a hibába esni, hogy a korábbi tranzakciónk árához viszonyítjuk a jelenbeli döntésünket, miközben lehet, hogy már teljesen megváltozott a vásárlás óta a vállalat jövőképe.
A cikksorozatban hétről-hétre vesszük sorra ezeket a torzításokat a HOLDBLOG-on. Döntéseink felülvizsgálata, a hibák felismerése már félsiker. Arra is választ igyekszünk adni, hogyan kerülhetők el ezek a csapdák.
Nagy befektetői hibák
Nehéz a részvénypiacon pénzt keresni. Akár hedge fundot vezetsz, akár saját értékpapírszámládat kezeled, időnként igazán ostobának fogod érezni magad. Tanulni viszont mások hibájából érdemes, éppen ezért Michael Batnick könyvén keresztül bemutatjuk a neves befektetők, például Warren Buffett legnagyobb hibáit a HOLDBLOG-on!
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.