Samuel Clemenst a legtöbben írói álnevén, Mark Twainként ismerjük. Többnyire humoristaként és íróként emlékezünk rá. Ám Samuel Clemens – ezen a néven élte egész életét – volt az, aki Mark Twain vagyonát elkótyavetyélte – áll a Nagy hibák című, igen népszerű befektetési témájú könyvben, amelyet az ismert és sikeres amerikai portfóliókezelő, Michael Batnick írt.
A HOLD Alapkezelőnél hiszünk abban, hogy tanulni mások hibájából érdemes, ezért a könyvet a HOLDBLOG-on fejezetenként közöljük, itt most a Twainről szóló részből emeltünk ki néhány érdekességet.
Ernest Hemingway mondta egyszer:
„Az egész modern amerikai irodalom egyetlen könyvből, Mark Twain Huckleberry Finnjéből ered.”
A könyv megírásának Twain 1876-ban fogott neki. Azt gondolta, két hónap alatt elkészül, ám közel egy évtizedébe került, amíg befejezte – háttérbe szorult fontosabb dolgai, köztük a gazdagság hajszolása mögött.
Twain kudarcot vallott befektetéseinek listája hosszabb, mint egy hétvégi nagybevásárlásé. Próbálkozott aranybányászattal – ásóval és részvényekkel egyaránt. Keserű tapasztalatai birtokában a következő megállapítást tette:
„A bánya olyan lyuk a földben, amely mellett egy hazug ember áll.”
„Twain borzalmas befektető volt, aki mágnesként vonzotta magához a szélhámosokat és az átveréseket”
– írta róla Richard Zacks Chasing the Last Laugh című könyv szerzője. Peter Krass, az Ignorance, Confidence, and Filthy Rich Friends írója pedig azzal jellemezte: „Amerika legjobban fizetett írójának kétes befektetéseivel sikerült elveszítenie saját és felesége – a szénkirály örököse – teljes vagyonát.”
A találmányokért különösképpen rajongott, de számos saját ötlete is volt. Temérdek pénzt veszített a „vegyél részvényeket, és add el őket rosszkor” jól bevált módszerével is. Kiváló lehetőségeket is elszalasztott azonban, és az ezek feletti bosszankodás talán még jobban beleégett a lelkébe. Akkor is hazardírozott, amikor nagyon kevés pénze volt, és ezzel akkor sem hagyott fel, amikor már nagyon gazdag volt.
Az 1894-es tőzsdepánik 100 ezer dollárról gyakorlatilag nullára csökkentette részvény- és kötvényportfóliója értékét. Más lehetősége és pénze nem lévén, a kiadóvállalata csődöt jelentett. Ekkor, 59 éves korában határozta el azt, hogy visszafizeti adósságát a csődeljárásban vele szemben igénnyel fellépő mind a 101 hitelezőjének. Annak érdekében, hogy kimásszon a gödörből, világ körüli standup-turnéba kezdett.
Beutazta az Egyesült Államokat, járt Ausztráliában, Új-Zélandon, Indiában, Dél-Afrikában és Európában is. 1898-ra megszabadult adósságaitól, és készen állt az új pénzügyi kalandokra.
Adósságait ugyan rendezte, ám spekulatív vénáját soha nem veszítette el. Alig néhány évvel a csődből való kikecmergése után, nagy reményekkel fektetett be egy ígéretes cégbe, ám nyolc hónap és ígéretek egész sora után déjà vu érzése lett, így fogta magát, hagyta elveszni a pénzt, és kiszállt. Megtanulta a leckét.
Olvassák el a Nagy Hibák című könyv róla szóló fejezetét – rendkívül tanulságos.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
