2022. szeptember 15. – 05:08
frissítve
Elképesztő híradások olvashatók a kínai pénzügyi rendszer problémáiról. Ezek az esetek vajon egymástól független, elszigetelt jelenségek Kínában, vagy egy mélyebben meghúzódó válság következményei – merülhet fel a kérdés.
Négy Henan tartományi bank áprilisban befagyasztotta a betétesei pénzét összesen körülbelül 6 milliárd dollár értékben, amíg „egy kritikus szoftver frissítése zajlik”. A betétesek kezdeti bizonytalansága azonban pánikba fordult, amikor megtudták, hogy a négy bank egyik jelentős részvényesét pénzügyi csalás miatt bebörtönözték a kínai hatóságok. A kínai kormány több mint száz gyanúsítottat tartóztatott le az ügy keretében. A kínai betétbiztosítási intézet viszont nem hajlandó fizetni a károsultaknak: betéteiket ugyanis azok magas kamata miatt egyéb pénzügyi terméknek tekintik, és azzal érvelnek, hogy a károsultaknak tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy a magasabb kamat magasabb kockázattal is jár.
Néhány hónappal később hírek jelentek meg ingatlanvásárlók egy csoportjáról, akik tüntetés gyanánt felfüggesztették hitelük fizetését. A „We Need Homes” nevű online csoport az állampolgári engedetlenséget azzal indokolta, hogy valamilyen önkormányzati vagy állami garanciát szerettek volna kapni arra, hogy biztosan megépül az az ingatlan, aminek az árát ők már évekkel ezelőtt kifizették, és amin a munkálatok néhány esetben teljes mértékben abbamaradtak.
Az eseteket a cikk HOLDBLOG-on megjelent hosszabb változatában részletesen külön-külön is megvizsgáltam. Bár egyelőre a nyilvánosságra kerülő ügyek egyikénél sem teljesen világos, hogy pontosan mi történt, az azonban mára egyértelműen látszik, hogy mind a bankok elveszett betétek miatti megrohamozása, mind a hitelfizetési bojkottok egy-egy mélyen meghúzódó probléma tünetei a kínai pénzügyi rendszerben.
A katalizátor a lakásárak zuhanása, ami több pénzügyi problémát is felerősít Kínában. A pénzügyi rendszerrel összefüggő gondok azonban nem a likviditás hiányából fakadnak: az évtizedes hitelből fűtött ingatlanfejlesztési és nem megtérülő infrastrukturális beruházások következményei.
A probléma kezelésére évek óta vannak kísérletek. Az eddig az asztalra került javaslatok azonban nem oldják meg az óriási eladósodottság problémáját, csak eltolják azt egy későbbi időpontra.
A nagy számosságú hitelből finanszírozott meg nem térülő projekt veszteségét ugyanakkor előbb-utóbb valakinek muszáj lesz lenyelnie.
A pénzügyi lyukakat a központi vezetés valószínűleg extra adók kivetésével próbálja majd meg betömni. Ennek azonban az a veszélye, hogy a részletek meghatározása biztosan politikai döntés lesz, tehát a központi kormányzat határozza majd meg azt, hogy a gazdasági szereplők közül kik lesznek a nyertesek és a vesztesek.
Mostani tudásunk szerint ki fogja a rövidebbet húzni? Kire hárul majd a pénzügyi veszteség legnagyobb része? Erre a kérdésre is választ kap, ha elolvassa a teljes cikket a HOLDBLOG-on.
A szerző további cikkeit ezen a linken éri el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
