A világ csendőre maradhat Amerika? Meddig?

2022. szeptember 01. – 05:10

frissítve

Csonka Attila
a HOLD Alapkezelő PR-menedzsere

Másolás

Vágólapra másolva

Ukrajna, Tajvan, Afganisztán. A három ország, a három geopolitikai fordulat összefügg, a folyamatok a múltba nyúlnak vissza. A Szovjetunió felbomlása után kialakult amerikai unipoláris pillanatnak, az Egyesült Államok egyedüli nagyhatalmi státuszának legkésőbb 2014-ben vége szakadt. Megjelentek azok a kihívó nagyhatalmak, amelyek megkérdőjelezték az USA rendszerszintű vezetését, amit realista módon egyeduralomnak vagy a liberális nemzetközi kapcsolatok elmélete szerint az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi liberális rendnek hívunk – emelte ki a HOLDBLOG-nak adott interjúban dr. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője.

Az afganisztáni helyzet, illetve a mostani orosz–ukrán háború és a tajvani konfliktus a szakértő szerint annak a folyamatnak a következő lépései, hogy Amerika már nem az egyedüli hatalom a rendszerben. Van egy nagyhatalom kihívója, Kína és egy regionális hatalom kihívója, Oroszország. A folyamatot az Egyesült Államok Afganisztánból történő kivonulása indította el:

a két konkurens meglátta a rést a pajzson, azt, hogy sebezhető az ország

– nemcsak narratívában, amiben már jó ideje megpróbálták ezek a feltörekvő nagyhatalmak kikezdeni Washington vezetését, hanem valós, katonai lépésekben is – mondta el dr. Mártonffy Balázs.

Dr. Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének vezetője
Dr. Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének vezetője

Sokan feltételezik azt, hogy Putyin orosz elnök azt a következtetést vonta le az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásból, hogy a NATO egysége, illetve az USA egyeduralma annyira megrendült, hogy meg tudja lépni a területelcsatolásos konvencionális háborút Ukrajnával. A kutató ugyanakkor árnyalta ezt a képet: Moszkva döntése inkább arra a háborús gondolkodásmódra húzható rá, hogy Ukrajna 2014 óta zajló, orosz érdekszférából való nyílt kisodródása és egyre inkább a NATO, a Nyugat felé való közeledése egy számára elfogadhatatlan tényező, amely most érte el azt a pontot, amikor már nem tudja ezt másképp, mint katonailag megakadályozni – magyarázta a HOLDBLOG-nak.

Tajvan kérdése pedig a gondolatmenetnek a vége: ha elfogadjuk, hogy Putyin valamilyen módon felismerte az USA meggyengülését, és emiatt lépett az afganisztáni kivonulás után Ukrajnában, akkor érdemes feltenni a kérdést, Kína hogy áll mindehhez. Ők is azt gondolják, hogy a „sebző, vérző hegemónt” ki lehet kezdeni, és most lehet a Peking számára régóta egy államnak és identitásnak tekintett Tajvant „bekebelezni”? Hogy harccal vagy más úton-módon, az egy érdekes kérdés – fogalmazott dr. Mártonffy Balázs, akivel a beszélgetés során áttekintettük a helyzet szinte valamennyi aspektusát. Kérdeztük egyebek mellett arról is, hogy:

  • Van igazság Moszkva és Peking gondolkodásában, amikor arra fogadnak, hogy Amerika ezer sebből vérzik – társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági értelemben egyaránt?
  • Megoldást jelenthet a belső gazdasági kihívásokra a nemrég elfogadott „inflációcsökkentési törvény”?
  • Mi várható a novemberi időközin? Kik között dőlhet majd el a 2024-es választás?
  • Kit támogatnak majd ebben a párharcban a tőkepiacok, a multik?

A teljes interjú itt érhető el.

A szerző további cikkeit ezen a linken olvashatja.

HOLDBLOG

A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

Holdblog
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!