2022. augusztus 11. – 04:53
frissítve
A jelentős gazdasági visszaesést hozó koronavírus-járvány után Kubában – a szocializmus utolsó mentsvárában – is kimondott gazdaságpolitikai cél lett a vállalkozói tevékenység és lét ösztönzése – persze csak (szocialista) mértékkel! Sőt, 2022 júliusának végén arról döntöttek Havannában, hogy – mértékkel és szabályozott keretek között, de – megnyílik az út a külföldi befektetők előtt a kubai privátszektorba.
Miért is olyan nagy dolog ez? Azoknak, akiknek itthon már csak történelem a szocializmus (a 80-es évek végén vagy azt követően születtek), talán érdemes kicsit visszatekinteni nem is olyan messze, alig több mint egy évtizeddel ezelőttre.
A kubai helyzetről részletesen a cikk HOLDBLOG-on megjelent hosszabb változatában írtam, itt a leginkább meghatározó döntéseket emelem csupán ki.
Kubában 2011-ben jött el az a pillanat, amikor az állam szélnek eresztette az ország munkaerőpiac mintegy tizedét, félmillió embert: Csináljatok valami hasznosat, menjetek maszekolni! (Ez Kelet-Európában bő 30 évvel korábban megtörtént…)
Akkor, ezzel a félmillió cuentapropistas-szal (vállalkozóval) a kubai gazdaság nagy lökést kapott, az évtized végére az ország munkaerejének harmada dolgozott a magángazdaságban. Igaz, sajátságos restrikciókkal, ugyanis a kubai politika egyik legnagyobb félelme az volt, hogy valakinek látványosan jobban megy a többiekre kényszerített atlétatrikós szocialista sztenderdnél.
Az irigykedésnek úgy lehet például elejét venni, hogy a kimászni igyekvő ügyesebbeket visszarángatjuk a gödörbe – mondjuk az úgynevezett scalable (bővüléssel nagy hozamú) szakmákat korlátok közé szorítjuk. Gondolva itt a doktorokra, építészekre, programozókra vagy (nézettséggel bíró) sportolókra. A kiadott cuentapropistas engedélyek háromnegyede ennek megfelelően az alacsony képzettségű vállalkozóknak járt, a világ legolcsóbb képzett – és így a köznyugalom megzavarására képes – munkaereje pedig a piactól elvágva maradt.
A kereslet az engedélyekre így is nagy volt. Nem csoda, a havi 848 pezós (körülbelül 9 ezer forintos) állami átlagfizetésnek a 10-20-szorosát lehet a magánszférában megkeresni.
Remélem, a kedves olvasó is érzi a fenti sorokból kiszivárgó hanyatló kapitalizmust! Ha egyes emberek többet keresnek másoknál… azaz gazdagabbak lesznek… újra megjelenik az osztálykülönbség és a kizsákmányolás… ember embernek a farkasa… hova vezet ez? Az Egyesült Államokban például rögtön Trumpig!
Szerencsére a szocializmus résen volt, így 2018 decemberében újra kihúzták a kapitalizmus méregfogát. Kitalálták például, hogy az egy fő által igényelhető, vállalkozáshoz szükséges engedélyek számát korlátozzák. 2018 decemberéig tehát úgy tűnt, az utolsó bástyákért aggódó olvasó hátradőlhet.
Aztán kiderült, már a szocializmus sem a régi! A közfelháborodás (!) hatására ugyanis a kubai kormány az intézkedések egy részét mégsem valósította meg: egy vállalkozónak több engedélye is lehet.
Vagy mégis a régi? 2019 márciusában a kubaiak 87 százaléka igennel szavazott az új alkotmányra, amely kimondja, hogy a szocializmus a szigeten „megmásíthatatlan”!
… vagy mégsem? 2022 nyarára elindult a „forradalom a forradalomban”. A jelentős gazdasági visszaeséssel járó koronavírus-válság után kimondott gazdaságpolitikai cél lett a szigetországban a privátszektor erősítése, a vállalkozói tevékenység és lét ösztönzése – persze csak (szocialista) mértékkel!
- Hogyan támogatják a helyi kis- és középvállalkozásokat?
- Mit jelent ez egy fiatal kubai vállalkozónak?
- Milyen termékekre, mennyivel csökkentek az importvámok?
Egyebek mellett erre is választ kapnak a cikk HOLDBLOG-on megjelent hosszabb változatában. Olvassák el!
A szerző további cikkeit ezen a linken olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
