Orosz–ukrán háború egyenlő deglobalizáció?

Maróti Ádám és Szőcs Gábor válaszolnak

Mennyi időre írta ki magát Oroszország a világgazdaságból? Mennyi ideig maradhatnak életben a szankciók?

Hosszú évek szenvedése után gazdaságilag megerősödött Oroszország 2021-re. Egy ígéretes időszak előtt állt az ország, amelyben az olajból és a gázból bőven befolyó bevételekből finanszírozható lett volna a gazdasági átmenet egy szénhidrogének nélküli világra.

Putyin azonban másként képzelte el a jövőt, és ezt a kiváló hosszú távú gazdasági lehetőséget erőszakos birodalomépítő stratégia megvalósítására konvertálta.

Az egyértelműnek látszik, hogy a gazdasági fegyverek a háború után is tovább ropoghatnak. Az, hogy meddig, a háborús konfliktus alakulásán is múlik. Az viszont borítékolható, hogy Európa mindent megtesz majd azért, hogy pár év alatt felszámolja az orosz energiafüggőséget. Egészen biztos továbbá az is, hogy erre „végtelen” mennyiségű pénz áll majd rendelkezésre. Az orosz gazdaság jövője közép- és hosszú távon azon is múlik ugyanakkor, hogy a „keleti” országok, Kína, India, milyen mértékben és módon lesznek hajlandóak gazdaságilag még jobban összefonódni az orosz medvével.

Lehet-e erőteljesen marginalizálni Oroszországot a világgazdaságban?

Lehet! Rövid távon sajnos nem, de ötéves távon igen. Ennyi idő alatt megvalósulhat a szénhidrogének más forrásokból való beszerzésének kiépítése. Az, hogy a Nyugat energiafüggetlensége végül mekkora vérveszteséget okoz Oroszország számára, azon is múlik, hogy a Kelet segítő jobbot nyújt-e a szenvedő medvének.

E szempontból érdemes ugyanakkor szót ejteni a nikkelről és a palládiumról is, mivel Oroszország adja a világ nikkeltermelésnek 11 százalékát és a palládiumkibocsátás 43 százalékát. Mindkét fémhez meghatározó ipari felhasználás párosul.

Miben nyilvánulhat meg a háború hatása a gazdaságra, pénzpiacokra most és középtávon?

Rövid távon leginkább az elszabaduló nyersanyagárak miatt megugró infláció jelenti a legkomolyabb kockázatot. A gazdasági növekedés lassulása és az emelkedő hozamszint a létező legrosszabb forgatókönyv a részvénypiacok számára. Ennek hatását láthatjuk a legtöbb részvényindex idei gyenge teljesítményében.

A strukturális gazdasági hatásokat illetően pedig leginkább az várható, hogy egyre hangsúlyosabb gazdaságpolitikai céllá válik az ellátásbiztonság növelése.

Ennek következményeként a következő évek inkább a deglobalizáció jegyében telhetnek majd el.

Ukrajna újjáépítésének kétségtelenül rendkívüli hatása lesz az inflációra és a nyersanyagkeresletre. Ennek az új, de biztosan megjelenő ténynek lehet globális hatása?

Egyelőre nagy bizonytalanság övezi Ukrajna újjáépítésre várhatóan elköltendő keret lehetséges mértékét. Így az újjáépítés teljes hatása még nehezen becsülhető. Azt gondoljuk, hogy a nyersanyagpiacokat inkább a kínai gazdaság alakulása és étvágya befolyásolhatja, illetve a háború hossza. Ukrajna újjáépítése kevésbé lehet fajsúlyos a globális kereslet százalékában az egyes nyersanyagokban.

Mi a magyarázata az erős rubelnek, és mik a várakozások az árfolyam jövőbeni alakulására vonatkozóan?

Az orosz–ukrán háború kirobbanása után a kezdeti jelentős rubelgyengülésre szigorú tőkekorlátozó intézkedésekkel válaszolt a jegybank. Ennek hatására jelentős mértékben erősödött a rubel, és az elmúlt időszakban már bőven a háború kirobbanása előtti szinteken mozgott. A korlátozásokat részben visszavonták, de ezek teljes feloldása várhatóan érdemi rubelgyengüléssel járna, így a jegybank óvatos lesz ezen a téren. Következésképpen az előttünk álló időszakban még mesterségesen erős rubelárfolyamra lehet számítani.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.