2022. július 26. – 07:52
frissítve
Kína messze van, a világgazdaságban betöltött folyamatosan erősödő szerepe miatt azonban itthon is egyre többen kísérik figyelemmel azt, ami a világ harmadik legnagyobb gazdaságában történik. A HOLD Alapkezelő blogjának olvasói is több kérdést tettek fel az óriási ázsiai állam gazdasági helyzetéről, és persze az egyik legsúlyosabb problémáról, a kínai ingatlanbuborékról is. Ezekre a kérdésekre válaszolunk ebben a cikkben.
A részletes válaszok a HOLDBLOG-on megjelent bejegyzésünkben olvashatók. Itt a lényeget foglaltuk össze.
Kidurranhat a kínai hitelbuborék? Vagy a mai világban nincs következménye a fedezet nélküli kihelyezéseknek?
Szabó Balázs válaszol
A 2010-es években valóban úgy tűnhetett, hogy saját devizában az országok szinte bármeddig eladósodhatnak. Bizonyos körülmények között, alacsony vagy nulla közeli kamatok és infláció mellett, növekvő gazdaságban valóban úgy tűnhetett, hogy az eladósodottság a GDP arányában akár több száz százalékra is nőhet.
Kína erre tökéletes példa: a teljes adósság – tehát a vállalatokat, a háztartásokat és az állami szektort is beleértve – már a GDP 300 százaléka felett van. Természetes ugyanakkor, hogy egy fejlődő ország hitelből épít infrastruktúrát, ipart, ingatlanállományt. A hitelállomány növekedése nem precedens nélküli, és nem szükségszerűen eredményez problémákat.
Kínában sem ez, hanem az eladósodottság gyors üteme és ezzel összefüggésben a hitelek minősége az, ami gondot okozhat. Nem véletlenül próbálja a kínai vezetés hűteni az ingatlanpiacot. Ha azonban ez félresikerül, a hitelbuborék kidurran, a GDP 30 százalékát adó ingatlan- és infrastruktúra szektor gyorsan csökken majd. Kívülről nehéz megmondani, hogy mennyi az esély az összeomlásra, de biztosan nem nulla, van tehát érdemi kockázat.
Hogyan befolyásolja a kínai helyzet a kínai befektetők európai ingatlanbefektetéseit?
Szabó Balázs válaszol
Szignifikáns lassulás, összeomlás esetén a kínaiak valószínűleg kevesebbet vásárolnak majd külföldön, így az európai ingatlanpiacon is. A konkrét kérdés megválaszolásában ezen túlmenően fontos lehet, hogy az adott ország mennyiben engedi kínaiak számára az ingatlanok vásárlását, mennyire akar menekülni a tőke Kínából, és ezt a helyi politika hagyja-e majd.
Egy diktatúrában miért aggódnak egy kongresszus miatt? Miért nem mernek egy ilyen esemény előtt irányt váltani? Mitől félnek?
Ifkovics Ábrahám válaszol
A Mao utáni reformok óta a kínai vezetés hagyományosan abból vezeti le a legitimációját, hogy milyen eredményeket (fejlődést) tud elérni. Hszi Csin-ping jelenleg az ország három legfontosabb tisztségét egyszerre tölti be:
- a Kínai Kommunista Párt főtitkára (a legfontosabb),
- a Kínai Népköztársaság elnöke,
- a Központi Katonai Bizottság elnöke.
A pártkongresszuson a Kommunista Párt élére választanák meg újra Hszi Csin-pinget, ezt követően pedig az elnöki posztért kell újraindulnia. Hszi elnök szakított elődei politikájával és az úgynevezett kollektív döntéshozatal helyett visszaállította a legfelsőbb vezető teljhatalmát. A decentralizált kormányzást és a piaci liberalizációt félredobva megerősítette a központ befolyását mind társadalmi, mind gazdasági értelemben.
Fontos, hogy a centralizáció, amit Hszi Csin-ping képvisel, nem tekinthető sem törvényszerűnek, sem szükségszerűnek. A kínai kormányzat – érthető okból – már 1990 óta felhagyott az „egy személy” központú vezetéssel. Hszi egy „erős ember”, az ilyen személyiségtípusú vezetők jellemzően saját magukra teremtenek igényt. Pontosan ezért fest rosszul, amikor egy erős ember meghátrálni kényszerül – különösen egy autoriter rendszerben.
Gazdaságpolitikai tekintetben már számos esetben visszatáncolt a kínai vezetés, enyhítettek a bankszektort és az ingatlanszektort érintő szabályozásokon, ugyanakkor a zéró Covid politikából nem engednek. Ez utóbbi feladásával Kína nemcsak késve térne rá a nyugati országok útjára, hanem egy egészségügyi válságot is megkockáztatna. Mindezek ellenére a kínai elnök támogatottsága magas és jó eséllyel újraválasztják, ami ahhoz vezethet, hogy a politikailag kockázatos döntéseket a pártkongresszus utánra halasztja.
Hogyan lehet leghatékonyabban shortolni a kínai lakáspiacot?
Szabó Balázs válaszol
Vannak ingatlanfejlesztők, ingatlanokat tulajdonló vállalatok, amelyek közvetlenül kitettek a kínai ingatlanpiaci helyzetre. Ezeket viszont most shortolni nagyon kockázatosnak tartom: egy részük már kvázi csődöt áraz, de a legtöbb közülük sokat esett már, magas eladósodottság mellett. A helyzet oldódása esetén egy csődközeli papír többszörözni tud, szerintem a hozam-kockázat arány nem olyan vonzó.
Vannak ezeknél kevésbé kockázatos kínai, illetve olyan eszközök, amelyekre erős hatása lehet a kínai gazdaság helyzetének. Összességében azonban az látszik, hogy hiába vannak a kínai ingatlanárak a csúcsuk közelében, a tőzsdei szereplők már áraznak valamekkora negatív változást, így közvetlenül a magas kínai ingatlanárakra nem könnyű short pozíciót felvenni.
Teret nyer-e India Kínával szemben a globális termelésben? Enyhítheti ez az ellátási láncok szakadozottságából eredő inflációs nyomást?
Szabó Balázs válaszol
Rövid vagy középtávon ez nem valószínű. A két ország exportvolumenének nagyságrendi eltérése egyértelműen mutatja ezt: a kínai export a világ felé évi 3400 milliárd dollár, az indiai export nincs 500 milliárd dollár. Ennek is jelentős része nyersanyagokhoz köthető, messze nincs továbbá olyan tömeges ipari cikk gyártás Indiában, mint Kínában. A következő néhány évben India nem nyújt megoldást az ellátási láncokkal összefüggő problémákra.
A teljes cikk a HOLDBLOG-on olvasható.
A szerzők további cikkeit az alábbi linkeken olvashatja:
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
