A vállalati profitokon még (!) nincs nyoma az inflációnak

2022. július 14. – 04:59

Másolás

Vágólapra másolva

Milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése a munkaerőpiacra és az inflációra? Látszik-e már a vállalatok profitabilitásán az áremelkedés? Milyen árszinten stabilizálódhat a jelenlegi, a pandémia előtti időszakét körülbelül négyszeresen meghaladó tengeri fuvarozási árszint? – a kérdéseket a HOLD Alapkezelő blogjának olvasói tették fel.

A részletes válaszok a HOLDBLOG-on érhetők el, alább tömören összefoglaltuk azonban a lényeget.

„A mesterséges intelligencia és az automatizálás ugrásszerű fejlődése milyen hatással lehet a munkaerőpiacra és ezáltal az inflációra?”

Muhi Gergely válaszol

A technológia vívmányainak várhatóan jelentős hatása lesz a munkaerőpiacra. Ezek azonban időben hosszan elnyúlva jelentkeznek majd, míg a mostani inflációs problémák akut jellegűek, és a közelmúlt monetáris lazaságából, és a deglobalizációs folyamataiból fakadnak.

Ebből adódóan az infláció belátható időn belüli alakulásának megértéséhez elsősorban ez utóbbi folyamatokat érdemes figyelni. Az elmúlt évtized zéró kamatkorszakának elmúltával rövid távon inkább magasabb inflációs pálya várható. A fent említett technológiai változások hosszabb távon enyhíthetnek az áremelkedés mértékén, hatásuk érdemben csak a 2030-as évek utánra várható.

A dezinflációs hatások magyarázata lehet, hogy manapság a legtöbb aggodalom azzal kapcsolatos, hogy a mesterséges intelligencia (AI) „elpusztítja” a munkahelyeket. Ez azonban csak részben igaz. Az AI térnyerésének várakozásaink szerint kettős hatása lesz: tömegesen fognak megszűnni a munkahelyek, de legalább hasonló nagyságrendben keletkeznek is új állások. Vélhetően nem tudnak majd minden megszűnő munkahelyet pótolni, így a munkanélküliség enyhe növekedése csökkentheti az inflációs nyomást.

Ráadásul ezek az új munkahelyek sokkal intenzívebben termelnek majd az AI-nak köszönhető hatékonyságnövekedésnek hála. Hogy ez a termelékenységi löket mekkora lesz, azt nem lehet tudni. Ha a történelemhez fordulhatunk tanácsért, akkor azt látjuk, hogy az előző technológiai forradalom idején: a kilencvenes évek végén, a kétezreses évek elején az internet megjelenésével az USA termelékenységének éves növekedése a korábbi 1 százalékról 2-2,5 százalékra emelkedett. Ennek tehát szintén lehet némi dezinflációs hatása. Fontos látni azonban, hogy a fent kifejtett munkaerőpiaci fejlemények még nagyon messze vannak, addig akár nagyot változhat is a világ.

„Mi akadályozhatja meg az ár-bér spirál kialakulását? A vállalatok profitabilitásában még látunk tartalékot…”

Balásy Zsolt válaszol

Egyelőre semmi jele annak, hogy a vállalatok profitja olvadna az inflációtól, ez ma még inkább a vásárlók pénztárcájára igaz. A profitokat a verseny tudná csökkenteni, de olyan időszakban, amikor sokszoros a káosz, mert energiaválság, fokozott infláció és a logisztikai láncok rövidülése egyaránt torzítja az átláthatóságot, könnyebbnek tűnik árakat emelgetni, mint, amennyire bonyolult volt az egy nyugodt piacon.

Ebben tehát kevésbé reménykednék, a helyzet normalizálódása (ukrán béke, ellátási láncok kitisztulása) lehet inkább az, ami csökkentheti az inflációt és ezzel a bérnyomást.

Persze idővel a vállalati profitok is zsugorodnak majd, csak még nem tartunk ott.

„Mikorra állhat helyre a világkereskedelmet megbénító szállítási lánc lelassulása? Milyen árszinten stabilizálódhat a jelenlegi, a pandémia előtti időszakét körülbelül négyszeresen meghaladó tengeri fuvarozási árszint?”

Szabó Balázs válaszol

Az elmúlt években bekövetkezett változásokat érdemes szétválasztani annak alapján, hogy ezek a tényezők rövid vagy hosszú távon hatnak. A fejlett világ magas kereslete az árukra vonatkozóan egyértelműen a koronavírus-járvány speciális következménye, ami már enyhülőben van. Egyrészt egyre kevéssé jellemző a szolgáltatások visszaszorulása az áruk javára, másrészt a 2020-21-ben a fejlett államok által adott támogatások egyre kevéssé vagy egyáltalán nem jellemzők már. Bár az amerikai statisztikák szerint az árufogyasztás még a hosszú távú trend felett van, rövid távon már látszik a lassulás.

A kínálat oldali változások már jóval összetettebbek. Az emelkedéshez mindenképpen hozzájárult, hogy 2020-ban, a tavaszi pánik során leállt a hajók gyártása, miközben a megrendelések aránya a globális flottához viszonyítva már egyébként is sok évtizedes mélyponton volt. Az emelkedő díjak hatására ez megváltozott, a jelenlegi flotta méretének negyedére van megrendelés, ezek a hajók a következő két-három évben készülnek majd el. Mivel a megrendelések és a hajók elkészülésének ideje között ilyen sok idő telik el, 2021-22-ben az új megrendelések növekedése nem csökkentette a díjakat, 2023-tól kezdve azonban ez megváltozik majd.

Van viszont két olyan, számomra strukturálisnak tűnő hatás, ami felfelé nyomja a díjakat hosszabb időtávon is.

  • Az egyik a szállítást végző cégek konszolidációja.
  • A másik a nyersanyagárak magasabb szintje.

Mindezek alapján összességében a díjak szignifikáns esésére számítok – rövid és középtávon erre mutatnak a változások.

Arról, hogy Szabó Balázs szerint konkrétan milyen sávba mérséklődhetnek a tengeri szállítási díjak, illetve minek alapján jutott erre a következtetésre, a HOLDBLOG-on olvashat, ahol a feltett valamennyi kérdésre jóval részletesebben válaszoltak szakértőink.

A szerzők további cikkeit az alábbi linkeken olvashatja:

Muhi Gergely

Balásy Zsolt

Szabó Balázs

HOLDBLOG

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

Holdblog
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!