Eladósodással védekezni az infláció ellen

2022. június 21. – 05:11

frissítve

Csonka Attila
a HOLD Alapkezelő PR-menedzsere

Másolás

Vágólapra másolva

Adott egy zseniális földrajzi adottságokkal, a Nyugat és a Kelet legjobb fortélyait ötvöző, családi kézben (elég jól) működő vállalatokkal bíró ország, ráadásul Európa kapujában. Ez a 70 százalékos inflációval, devizaválsággal és ennek tetejében elsőre őrültnek hangzó fogyasztói magatartással szenvedő-küzdő Törökország.

A török helyzetről gyakran tudósítanak a magyar lapok is. A 70 százalékos infláció olyan hír, ami felkelti az érdeklődést, különösen olyan időszakban, amikor a hazai fogyasztók életének is az egyik meghatározó eleme a dráguló megélhetés. Mi történik valójában ebben a hatalmas országban?

Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője a napokban járt ott, hogy testközelből, közvetlenül a helyi szereplőkkel találkozva tájékozódjon a helyzetről. Tapasztalatairól egy interjú keretében kérdeztem, amely teljes terjedelmében a HOLDBLOG-on olvasható el. Ezt az összefoglalót azok számára készítettem, akiket az érdekel, milyen az élet egy országban, ahol hétszer olyan gyorsan száguldanak az árak, mint itthon. (Májusban itthon 10,7 százalék volt fogyasztói áremelkedés a hivatalos statisztika szerint.)

Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője
Cser Tamás, a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője

Mindenki vásárol, amit és amíg még tud

Azt látjuk, tudjuk távolról nézve is, hogy Törökországban, egyértelműen baj van, devizaválság alakul(t) ki, az infláció teljesen elszabadult. Az azonban már kevésbé közismert, hogy ennek az is a következménye, hogy a lakosság előrehozza a költéseit.

Miért?

Azt látják, hogy minden nappal kevesebbet ér a pénzük.

Mindenki azért panaszkodik, mert elértéktelenedik a jövedelme. Már föl sem merülhet egy átlagos családban, hogy külföldre menjen nyaralni, a középosztály folyamatosan csúszik le. Mellette, mivel „tombol” az infláció, mindenki vásárol, amit és amíg még tud. Aki gazdag, ingatlant és autót vesz, mert ezek értékőrzők. Akinek nincs ennyi pénze, az a fogyasztással védekezik: berak a garázsba még egy hűtőt, hogy ha majd elromlik a mostani, akkor használja az újat.

Lírában megtakarítani? Van erre egy unortodox török megoldás

A megtakarítási lehetőségek, amivel megőrizhetnék a helyiek a pénzük reálértékét, nagyon korlátozottak. Kialakult ugyanakkor egy unortodox szisztéma, kettős kamatrendszerrel annak megakadályozása érdekében, hogy a lakosság külföldre menekítse a pénzét.

A jegybank levitte a kamatokat (14 százalékra), mélyen a 70 százalékos infláció alá. Ezzel párhuzamosan kialakítottak egy devizavédett betéti konstrukciót, ahol a lakosság megkapja a nem túl magas kamatok mellett a devizaleértékelődést is – így próbálják megakadályozni azt, hogy mindenki dollárba tegye a pénzét. Sőt! Inkább arra ösztönöznek, hogy váltsák vissza lírára a devizájukat. Év eleje óta mintegy 21 milliárd dollárnyi török devizabetétet váltottak lírára, amely a török GDP mintegy 3 százaléka.

Akinek adnak hitelt, eladósodik

A kamatok mértéke ugyanakkor hiteloldalon is igazodik a nagyon alacsony jegybanki szinthez, mélyen negatív reálkamatok vannak. A jobb minősítésű vállalatok fel tudnak venni hitelt 25 százalékos kamat közelében, és ilyen magas infláció mellett érdekeltek is abban, hogy hitelt vegyenek fel, és befektessék azt a pénzt a vállalkozásukba, mert az infláció miatt ez valószínűleg bőven megtérül majd.

A lakosság is érdekelt abban, hogy ebben a helyzetben ilyen-olyan módon próbáljon meg hitelhez jutni, és azt magasabb kamatozású befektetésre, arbitrázsra használja fel. Rakja vissza például az előbb említett magasabb kamatozású devizavédett betétbe, mert valószínűleg ez az infláció bőven lecsapódik majd a folytatódó devizaleértékelődésben.

Pörög az ingatlan- és a részvénypiac

Vesznek persze még ingatlant is a török polgárok.

Nagyon durva az ingatlanár-emelkedés: az isztambuli lakásárak 120 százalékkal nőttek év/év alapon, messze az infláció fölött

– abszolút betölti most azt a szerepét az ingatlan, hogy reálértéket őriz, sőt gyarapít is. Ez abból fakad, hogy teljes pénzügyi szétesés van.

A részvényvásárlások is pörögnek: a török a világ egyik legjobban teljesítő részvénypiaca idén. Miközben most szinte mindenhol mínuszban vannak a tőzsdék a globális problémák miatt, itt plusz van. Látni kell azonban azt is, hogy a külföldiek adják el a török részvényeiket, a török lakossági reáleszközvételi kedve azonban egyelőre elég erős ahhoz, hogy ezt felszívja.

De ha ilyen a helyzet, miért érdekes a török piac egy alapkezelőnek?

Akik kicsit is ismerik a HOLD Alapkezelőt, tudják a választ, amit erre a kérdésre Cser Tamás az interjúban adott. Alapvetően kontrariánus befektetők vagyunk. Abban hiszünk, hogy alulértékelt befektetési eszközökkel lehet jó hozamokat elérni. Ezek mindig valamilyen problémához kötődnek. Nagyon ritka az, amikor valaminél minden tökéletes, de nagyon olcsó is egyszerre. Ehhez kellenek problémák, és mi szeretünk olyan befektetési területeken nézelődni, ahol ott a probléma, és jó esély van arra, hogy ez a probléma már mindenki számára jól ismert, és talán túl is hangsúlyozott, amiből lehet egy felpattanás, helyrerázódás.

Törökország alapvetően ilyen. Egy problémás ország, a probléma rajta ül az eszközárakon. A líra reálértelemben mintegy harmadával leértékelődött az elmúlt öt-hat évben, a török részvénypiac pedig dollárban a 2013-as csúcsához képest értékének háromnegyedét vesztette el. Kimondható, hogy a török részvények a világ legrosszabbul teljesítő eszközei közé tartoznak az idei év előtti időszakban.

Miről beszélgettem még Cser Tamással?

  • A fent említetteknél persze jóval több szó esett a török részvénypiacról, illetve azokról a cégekről, amelyek egy befektetőnek igazán érdekesek lehetnek.
  • Betekintést nyerhettem a személyes találkozók izgalmas részleteibe, amelyet természetesen a HOLDBLOG olvasóival is megosztottam.
  • A török gazdaság helyzetére, a kilábalás lehetőségeire is kitértünk, érintve a közelgő török választással összefüggő kockázatokat is.

Ezekről a kérdésekről itt most tömören csak annyit, hogy jó minőségű magánvállalatokat láttunk, a nyugatihoz hasonló menedzsmenttel és stratégiával, amelyeket egyébként ügyesen irányítanak, de hatalmas makrogazdasági szembeszélben dolgoznak. Törökország tehát óriási lehetőséget jelenthet, ha végbemenne ott egy tartós politikai változás. Olvassák el, a teljes interjút is a HOLDBLOG-on!

A szerző további cikkeit ezen a linken olvashatja.

HOLDBLOG

Disclaimer: A cikkben érintett témákról elmondottak a nyilatkozó portfóliókezelő saját véleményét tükrözik. Számos (akár a szakemberek által menedzselt) HOLD Alapkezelő által kezelt befektetési alapban vannak vagy lehetnek török részvénypozíciók.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

Kedvenceink
Holdblog
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!