Elnémetesedett a görög fogyasztó, mármint spórolósabb lett, persze nem kell aggódni, nem felejtette el a mediterrán ritmust. Sőt, annyira nem, hogy Görögország a pandémiás összeomlás után idén nyáron már újra rekordszámban csalogatná az Égei-tengerhez a pénzes turistákat. Többek között erről is szó lesz az alábbi összeállításban – persze elsősorban befektetői szemmel.
Három kollégám, Móricz Dániel befektetési igazgató, Szőcs Gábor szenior portfóliókezelő és Kun-Welsz Edit portfóliókezelő májusban Athénban jártak egy befektetési konferencián. Megragadtam a lehetőséget és interjút készítettem velük a tapasztalataikról és arról, miért érdekes a HOLD-nak (és általában a befektetőnek) a görög piac.
A kétrészes sorozatot a görög gazdaságpolitika nagy paradigmaváltásával, a talpra álló makrogazdasággal, az óriási(nak tűnő) államadóssággal, illetve az uniós pénzesővel és annak hatásaival kezdtük.
Ez a folytatás, amelyben legalább olyan izgalmas kérdések kerültek szóba, mint az előzőben. A teljes interjú a HOLDBLOG-on olvasható, itt csupán néhány elemet emeltem ki, hogy felkeltsem érdeklődésüket nemcsak a blogbejegyzés, hanem Görögország és akár a görög befektetések iránt is.
Magyarhoz hasonló ár- és bérszínvonal
A görög gazdaság 10 évig borzalmas állapotban volt, amihez a görög fogyasztónak alkalmazkodniuk kellett. Sokkal megfontoltabban állnak most hozzá a helyiek a fogyasztói döntéseikhez, jobban meggondolják, mit vesznek.
Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy elnémetesedtek
– erről Kun-Welsz Edit beszélt az interjúban. Ez nagyon látszik az átlagos görög háztartás beruházási döntésein, illetve azon, hogy felújítja-e a lakását, vagy berendezi-e új bútorokkal. Nagyon nagy az elmaradás, messze vagyunk a 2008-2009 előtti szintektől.
Persze nincs ez ok nélkül. Nagyon sokáig nem emelkedtek például a bérek, miközben erős leértékelődés ment végbe a 2011-es csúcshoz képest. Idén januárban volt az első, 2 százalékos minimálbéremelés, amit egy újabb lépcső követett, így idén már összesen 9,7 százalékkal nőtt a görög minimálbér, alig elmaradva a 10 százalék körüli inflációtól. Ezzel a görög bér- és árszínvonal most nagyságrendileg a magyarnak felel meg.
Turizmus: fókuszban a minőség
A görög turizmusban óriási tartalékok vannak. Ha összevetjük Görögország szálláshelykínálatát Törökországéval és Horvátországéval, szinte alig vannak négy-öt csillagos szállodáik. A horvátoknál is nagyon alacsony volt az arányszám 10 éve, de azóta rengeteg beruházás történt – ezt is Edit fejtette ki az interjúban.
Nagy szükség van persze itt is beruházásokra, ugyanis ha szeretnék megszólítani a sok pénzzel rendelkező nyugat-európai, amerikai, vagy éppen kínai turistákat, akkor elkerülhetetlen felpörgetni a fejlesztéseket.
Hatalmas potenciál van abban is, hogy Görögország sokszáz kihasználatlan szigettel rendelkezik
– erről, illetve a lehetséges reptérfejlesztésekről sokat beszélgettek szakembereink az egyik üzleti vacsorájukon Athénban.
A járványévek a görög turizmus számára nagyon fájdalmasak voltak, ugyanis a nemzetgazdaságnak óriási kitettsége van a szektorban, ráadásul a turistáknak nagy aránya érkezik repülővel az országba. Sokfajta statisztikát lehet látni, direkt módon 10 százalék lehet a GDP kitettség, de közvetetten inkább 20-25 százalékról beszélhetünk.
A horvátok után ebben a görögök járnak az élen a régióban – csak miközben Görögországban, a járvány előtti csúcsévben a helyi lakosság háromszorosa fordult meg turistaként, addig Horvátországban ez a szorzó már négyszeres volt.
A görög tőzsde érdekes, de a kockázatokkal számolni kell
A görög tőzsdén, ami nekünk tetszik az az, hogy nagyon sok owner operated, családi többségi tulajdonban lévő cég működik. Szeretjük azokat a vállalatokat, ahol a tulajdonos adja a menedzsmentet is, mert akkor nincs közöttük érdekkonfliktus – erről már sokat írtunk a HOLDBLOG-on. Miért gondoljuk azt, hogy ezek a cégek jól teljesítenek hosszú távon? Egyszerűen azért, mert jó a motivációs rendszerük – erre Móricz Dániel tért ki az interjúban.
Persze tisztában kell lenni a globális mellett a görög-specifikus kockázatokkal, amik közül jelentős az a belpolitikai „veszély”, hogy az eddig egyedül kormányzó Új Demokrácia jövőre ismét megmérettetik a választásokon, valószínűleg a jövő év áprilisában.
Ha bukna az Új Demokrácia, az nagyon átírná a gazdasági forgatókönyvet, ez egy érdemi befektetői kockázat Görögországban. Nyilván még akkor is jók a makrogazdasági kilátások, de a strukturális reformok és a piacgazdasági kilátások megváltoznának.
Most úgy tűnik, nyerni fognak, de lehet, hogy szükségük lesz koalíciós társra. Ez a mérsékeltebb baloldali PÁSZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) lehet. Ha velük kell kormányozni, a gazdaságpolitika irányítása messze nem lesz olyan szabad, mint most.
Elfeledett részvények
Ahhoz képest, amennyire a görög tőzsde és gazdaság jelen van a régiónkban, mi most sokkal nagyobb arányban tartunk ott eszközöket, mert azt látjuk, hogy relatíve olcsók és jók a makrogazdasági kilátások abszolút értelemben, de relatíve, a többi országhoz képest is – emelte ki Móricz Dániel.
Elemző és portfóliókezelő csapatunkkal kiszemezgetjük azokat részvényeket, amelyek leginkább beleillenek a befektetési stratégiánkba és világképünkbe. Azokat választjuk tehát, amelyeket a hosszú évek csalódást keltő gazdasági helyzete jócskán leértékelt, a nemzetközi befektetők pedig a partvonalon kívülre helyeztek, már-már elfeledtek. Ha nem lesz igazunk, akkor ezen részvényeknél már kevés a tér a veszteségre, hiszen nyomott árfolyamuk most is tükrözik a kilátástalan jövőt – tette hozzá Szőcs Gábor.
Ha viszont igazunk lesz, és a bő évtizedes szenvedés után az EU-pénzek segítségével megembereli magát a hellén gazdaság, akkor ezen részvényeknél igen jelentős árfolyam-emelkedés jöhet.
Az esetleges veszteségnél arányaiban jóval magasabb felértékelődési potenciálú részvények kiválasztása egyben kockázatkezelési stratégiánk része is. Az így aktívan kiválasztott részvények ezután helyet kapnak a régiós részvényalapjainkban. Öt éve egyébként egy darab hellén részvényünk sem volt, mára Görögország a harmadik legnagyobb országkitettségünk.
A világgazdaság nagyot változott
Mivel nagyon „bullish” hangvételt ütöttünk meg – szólt közbe Móricz Dániel –, az előbbiekhez fontos hozzátenni, hogy a részvénypiacokon mindig van kockázat. A globális gazdaság lassulóban van, miközben az emelkedő infláció miatt ezúttal a jegybankárok nem engedhetik meg, hogy monetáris lazítással támogassák a gazdaságot és a tőkepiacokat, részvénybefektetőket.
Ez a stagflációs helyzet alapvetően nem jó környezet a tőzsdéknek. Ez különösen azokra a befektetési eszközökre igaz, amelyek az elmúlt évtizedben sokat emelkedtek és nagyon megdrágultak.
A hellén részvénypiacról ezt nem lehet elmondani, így mi relatíve sokkal vonzóbb befektetésnek látjuk most a görög piacot.
– tette hozzá a befektetési igazgató.
A HOLDBLOG-on elérhető interjúban a fentebbi kérdésekről részletesebben is beszéltünk. Emellett szó volt természetesen
- a görög bankokról,
- a helyi energiaiparról,
- az ingatlanárakról, illetve arról is, hogy
- miért nem veszünk a görög ETF-ekből.
Olvassák el, bízunk abban, hogy érdekesnek találják majd!
Disclaimer: A cikk a nyilatkozó elemzők saját véleményét tükrözi. Számos (akár a szakemberek által menedzselt) HOLD Alapkezelő által kezelt befektetési alapban vannak vagy lehetnek görög részvénypozíciók.
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
A szerző további cikkei innen érhetők el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
