A gáznak óriási szerepe van az orosz–ukrán konfliktus megoldásában, de nem úgy, ahogy eddig gondoltuk
2022. június 13. – 04:46
frissítve
Az orosz–ukrán konfliktus a szemünk előtt zajlik. Szinte élőben lehet követni a hadi övezet cselekményeit. Mindezt felkészült szakértők segítenek képbe helyezni: követni tudjuk, mi miért történik. Van azonban egy potenciális motiváció, ami látványosan hiányzik a közéleti diskurzusból: az energia. Pedig lehet, hogy épp ez az a kérdés, ami miatt bonyolultabb lesz a béke, mint azt gondoljuk.
Ha a háborús hírek között szóba kerül az energia, akkor a leggyakrabban előforduló témák a gáztranzit, az ellátásbiztonság, az árak és az EU energiafüggetlensége. Hiába követem a munkámmal összefüggésben fanatikusan az összes hírforrást, a februári inváziót követően mégis több hónap telt el, mire számtalan elemzés és hír elolvasása után megtudtam, hogy van még itt ezeken túlmenően is egy fontos dolog.
Hatalmas gázmezők Ukrajna alatt
Ukrajnát ma ugyan nem energiaexportőr országként tartjuk számon, de ennek nem kellene így lennie, lévén hatalmas gázvagyonnal rendelkezik. A 2010-es évek elején ugyanis három nagy gázlelőhelyet azonosítottak területe alatt, amelyeken az amerikai palaolaj-forradalom új technológiájával már elkezdődhetne a kitermelés. (Ennek a technológiának köszönhetően az addig kitermelhetetlennek hitt szénhidrogénkészletek is elérhetővé váltak.)
Ezeknek a mezőknek köszönhetően Ukrajna Európa második legnagyobb földgázkincsével rendelkezik.
Csak Norvégia előzi meg az országot. Világviszonylatban ugyan „csak” a 26. a sorban, de a készlet jelentőségét így is nehéz vitatni.
Amíg a háború tart, a gáz a föld alatt marad
Ukrán szempontból azonban ezek a mezők rendkívül rossz helyen vannak. A Kárpátokban van ugyan némi készlet, az igazán nagy mezők azonban a Krím félszigeten és annak tengeri vonzáskörzetében, valamint a Dnyeper folyótól keletre – nagyrészt épp a Donbaszban találhatóak.
A Donbasz sokkal fontosabb, mint azt eddig gondoltuk
Az ukrán gázmezők pontos elhelyezkedéséről írásom HOLDBLOG-on megjelent hosszabb változatában
- egy részletes térkép is található.
- Ebben a bejegyzésben néhány adattal is érzékeltettem, hogy mit jelentene az energiahordozókban rendkívül szegény Európának az Ukrajna alatt található gázvagyon.
- Időrendbe fűztem továbbá az eseményeket a mezők 2010-es felmérésétől a nagy nyugati cégekkel a kitermelésre kötött koncessziók megszületésén át a Krím 2014-es annektálásáig.
Azt, hogy Oroszország mennyire érzi fenyegetőnek a gázexportjára a közte és legfontosabb piacai között elhelyezkedő ukrán gázmezőket, nehéz megítélni. Azt is hosszan lehet majd elemezni a következő években, hogy milyen mértékben játszottak szerepet a 2014-es konfliktus kitörésében, majd Ukrajna 2022-es lerohanásában ezek a gázmezők. Utóbbit illetően talán kevésbé volt fontos indok, mint 2014-ben, hiszen akkor a befagyott konfliktus kellően fenyegető volt ahhoz, hogy a nyugati cégek nem kívántak súlyos összegeket befektetni egy ennyire bizonytalan régióban.
Egyik fél sem mondhat le könnyen erről a térségről
A várva várt békekötésnél viszont nagyon fontos faktor lesz, hogy hová kerülnek ezek a területek – ebben biztosak lehetünk. Ukrajna már csak elvi alapon sem engedheti meg azt, hogy elcsatolják az ország egy jelentős részét.
Oroszország számára pedig ott a kényszer, hogy valami kézzelfogható eredménnyel igazolják a háború kirobbantását a hazai közvélemény felé. Erre pedig kiváló célpont Ukrajna keleti, délkeleti része. Egyrészt tetszeleghetnek az orosz ajkú kisebbség „megvédelmezőiként”, másrészt a tengeri hozzáférések elvágásával fegyverként használhatják az ukrán élelmiszerexport kérdését.
Ha pedig mindezeknek önmagukban nem lenne elég súlya, akkor tegyük még hozzá a sok ezer milliárd dolláros gázvagyont, és kiderül, hogy a Donbasz hovatartozása sokkal fontosabb, mint azt eddig gondoltuk.
A szerző további cikkei itt érhetők el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
