Az Amazon Staten Island-i dolgozói megszavazták, hogy szakszervezetet alapítanak a munkahelyükön. Európából nézve ez nem tűnik nagy dolognak, pedig az: a világ harmadik legnagyobb magánkézben lévő munkaadójának történetében ez az első sikeres kísérlet arra, hogy dolgozók önszerveződő módon hozzanak létre érdekvédelmi szervezetet. Az eset akár fordulatként is értékelhető a világban: a négy évtizede tartó tőkebarát környezetet egy, a munkavállalóknak kedvező időszak válthatja fel.
Az Amazont az Egyesült Államok egyik legrosszabb munkakörülményeket nyújtó cégének szokták bélyegezni. A koronavírus-járvány alatt a Jeff Bezos nevével fémjelzett vállalattal szemben a népharag tovább fokozódott.
Letörni az önszerveződési kísérleteket bármi áron
A világszerte több mint másfél millió embert foglalkoztató kiskereskedelmi óriás híres ugyanakkor arról is, hogy minden követ megmozgat annak érdekében, hogy meggátolja dolgozói önszerveződését. Ennek fényében különösen nagy győzelemként értékelhető, hogy azok az érdekvédők, akik évek óta bírálják az Amazon munkaügyi gyakorlatát – a hírhedten rossz munkakörülményeket és vállalat alacsony béreit – létrehozták az első szakszervezetet Amazon Labor Uniont (ALU) néven az Amazon JFK8-as Staten Island-i üzemében.
Egy raktárból kap erőre az amerikai szakszervezetiség
Amerikában évi többszáz millió dolláros iparág épül azokra a tanácsadó cégekre, amelyek az a JFK8-as üzemben történtekhez hasonló önszerveződés letörésében segítik a nagyvállalatokat. Arról, hogy
- ezek a cégek milyen eszközökkel próbálják a dolgozókat meggyőzni arról, hogy nem áll érdekükben szakszervezetbe tömörülni.
- Ebben a környezetben minek köszönhető a Staten Island-i szerveződés sikere?
- Mik az Amazon Labor Union követelései?
- Kicsoda Chris Smalls, és hogyan vált ennek a munkaügyi mozgalomnak a vezéralakjává?
részletesen írtunk a cikk HOLDBLOG-on megjelent hosszabb változatában.
Az amerikai Munkaügyi Minisztérium (Department of Labor) információi szerint az Amazon tavaly körülbelül 3,4 millió dollárt költött olyan tanácsadó cégek szolgáltatásaira, amelyek kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy a munkavállalók önszerveződését megakadályozzák. Voltak olyan szakértők, akiknek a cég naponta 3200 dollárt fizetett „szakszervezet-letörési” segítségükért. A New York Times pedig arról írt a JFK8-as önszerveződési kampány kapcsán, hogy az Amazon kifejezetten erre a célra kifejlesztett szoftverekkel akarta felderíteni és megtörni a telephelyen zajló szakszervezeti tevékenységet.
Nőtt a munkavállalók mozgástere
A JFK8-ban történtek hatására Amerika-szerte erősödni látszik a szakszervezeti mozgalom – van is hova, az Economist szerint a magánszektorbeli dolgozók csupán 6 százaléka tagja ilyen érdekvédelemi szervezetnek, pedig 1983-ban még 20 százalék felett volt ez az arány.
Úgy tűnik, az amerikai dolgozók érzékelni kezdték, mennyire megnőtt a mozgásterük, mióta a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági fellendülés szokatlanul feszes munkaerőpiaci helyzetet teremtett. Decemberben jött létre például a Starbucks első szakszervezete, azóta pedig 10 újabb kávézójukban volt szavazás és csak egyben született nemleges válasz az önszerveződésre. (A sztori érdekessége, hogy kávézókról beszélvén, itt telephelyenként néhánytucat kollégának kell döntenie.)
Trendforduló jöhet a világban
A HOLD Alapkezelő befektetési igazgatója Móricz Dániel szerint az Amazon JFK8-as üzemében a szakszervezet megalakítása több szempontból is szimbolikus eseményként értékelhető, és egy tartós változás előszele lehet.
- Egyrészt az Amazon az USA második, a világ harmadik legnagyobb nem állami kézben lévő munkáltatója.
- Másrészt az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája rekord közeli mélységbe (3,6 százalékra) süllyedt.
- Harmadrészt hiába emelkednek 20 éve nem látott mértékben a bérek az USA-ban, az infláció megugrása miatt a reálkeresetek alacsonyabbak, mint egy éve.
A globalizáció megtorpanása (visszafordulása), a fejlett piaci munkaerő-tartalékok kimerülése (a technológiai fejlődés ellenére 40 éves mélyponton van a munkanélküliség), a társadalom öregedése egyaránt amellett szólnak, hogy a munka részesedésének a tőke rovására emelkednie kell a gazdasági hozzáadott értéken belül.
A magas vagyoni és a jövedelmi különbségek miatt az újraelosztásra egyre erőteljesebb társadalmi igény is. Ennek a leginkább piacbarát módja, ha a jobb alkupozícióba kerülő munkavállalók magasabb béreket tudnak kiharcolni maguknak.
Mindezek figyelembevételével az alapkezelőnél jó esélyt látunk arra, hogy a globalizációval párhuzamosan négy évtizede tartó „tőkebarát” környezet helyét fokozatosan egy munkavállalóknak kedvező hosszabb időszak váltja fel.
A szerző további cikkeit itt olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.