„Ami a tiéd, az az enyém is, de ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd!” – jut eszembe a régi anekdota miközben nézem a kisfilmet. No meg az is, hogy bár elérhetném, hogy ezt a 21 percet minden házasságban élő vagy házasságra készülő megnézze, megértse.
Főleg az a fél, aki a joggal kevésbé van tisztában. Oly sok problémától és későbbi konfliktustól óvná meg magát.
Például kiderülne, hogy bármit is mond róla a közvélekedés, a magyar jog főszabálya szerint éppen ugyanannyit ér az otthon kisbabánkat nevelő feleségünk ideje, mint cégvezető férje óradíja.
Vagy éppen az, hogy hiába nem került a feleség nevére a közösen vett ház, valójában a fele az övé.
Megtudhatná, hogy tévedés azt gondolni, hogy csak a házasság napjától szerzett vagyon közös. Miközben valójában már az együttélés kezdetétől (ha házasság lesz belőle) közös vagyonnak minősülhetnek egyes megszerzett vagyonelemek, és persze a házasság kezdetétől közösnek számít majd minden megkeresett jövedelmünk. Sőt a jövedelmünk jövedelmei is (sőt a jövedelmeink, jövedelmeinek jövedelmei is, és így tovább…)
Kitisztulhatna az is, hogy a válófélben lévő házastársaknak azonos jogaik vannak a vagyont illetően.
Valójában sokkal kevésbé kiszolgáltatott a magát kiszolgáltatottnak érző fél, mint ahogyan azt magáról sokszor gondolja.
És talán elvethetném azt a gondolatcsírát is kifejezetten a legboldogabb házasságban élő nézőinkben, hogy mennyit segíthet a túlélő házastársnak és gyerekeinknek az, ha ezekről életünk során és még időben beszélünk.
Ennyi felvezetés után nincs is más hátra, mint a kávét bekészíteni és egy székre leülni (sokaknak szüksége lehet rá). 21 percre zárja ki a külvilágot és indulhat a film! Hasznos időtöltést kívánok hozzá!
A szerző további írásait itt olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
