Egyre kritikusabb a helyzet Törökországban. A januári éves infláció közelíti az 50 százalékot. A líra árfolyama szakad. Az unortodox monetáris politika új szintre lépett.
Januárban Törökországban 48,69 százalékot ért el a fogyasztói árak éves emelkedése. Zsinórban nyolcadik hónapja gyorsul a drágulás üteme. A megélhetési terhek alakulásáról néhány konkrét példa, amely jól érzékelteti, hogy milyen súlyos a helyzet: a búza ára 109 százalékkal, a napraforgó-étolajé 137 százalékkal, a toalettpapíré 90 százalékkal, a földgázé 102 százalékkal nőtt 2021-ben.
Mindeközben a török fizetőeszköz elvesztette értéke közel felét egy év alatt. Ahhoz, hogy ez milyen sokkot jelenthet a helyi gazdaságban, elég csak azt elképzelni milyen lenne, ha Magyarországon az euró egy év alatt 350 forintról 700-ra drágulna – írom a HOLDBLOG-on.
Látva az infláció mértékét és a líra rohamos gyengülését, a török jegybank az idei első ülésen nem vágott tovább, 14 százalékon tartotta az egyhetes irányadó kamatot. Megszakította ezzel a monetáris enyhítési ciklust, amely keretében szeptember óta több lépésben drasztikusan – 19 százalékról 14 százalékra – csökkentette az irányadó kamatot.
Az unortodox monetáris politika azonban mit sem változott, sőt, új szintre lépett. Immár alighanem legfontosabb eleme a decemberben kitalált és elindított deviza-védett betét lett. Ennek a török lírában denominált betétnek az a lényege, hogy nemcsak az alapkamat szintje (14 százalék) körüli kamatot fizeti ki, hanem ha ezt az ütemet meghaladja a líra leértékelődése a dollárral szemben, akkor a leértékelődés mértékével válik egyenértékűvé a kamat. Az infláció lefékezésének fő eszköze az így stabilizálni próbált líra árfolyam,
ezzel azonban hatalmas költségvetési kockázatot vállalt magára a török kormány.
Talán nem most a legnagyobb karrierálom török állami gazdásznak lenni. Erdogan két és fél év alatt három jegybankelnököt menesztett, december elején pedig lemondott az unortodox monetáris politikából kiábrándult Lüfti Elvan pénzügyminiszter is. Januárban a statisztikai hivatal (TürkStat) vezetőjének mutattak ajtót, amikor kiderült, a 2021-es éves infláció 36 százalék – 19 éves csúcs – volt. A távozó Sait Dincer nem beszélt konkrétumokról, viszont sejtelmesen alátámasztotta egy hétvégi interjúban, hogy nem akart partner lenni az inflációs adatok meghamisításában:
„84 millió töröknek vagyok felelős az inflációs adatokért. Ha bármilyen tévedést követnék el, azzal megsérteném a honfitársaim jogait.”
A HOLDBLOG-os elemzésem részletesen foglalkozik azzal, a török lakosság hogyan próbálja biztonságban tudni a megtakarításait, illetve Recep Tayyip Erdogan milyen diplomáciai fogásokkal akarja megszilárdítani a gazdasági gondok közepette nagy csorbát szenvedett Erős Ember imázsát.
A szerző további cikket ezen a linken olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.