2021. december 2. – 05:07
Hét, uniós forrásokban bővelkedő esztendő után hét újabb, eurómilliárdokban gazdag év jöhet Közép-Európában. Mármint akkor, ha az Európai Unió új szabályai nem okoznak komplikációkat. Ha az EU jogállamisági kritériumokhoz köti az uniós forrásokat, akkor csak a kompromisszum segíthet.
A 2021–2027-es hétéves költségvetésről tavaly decemberben megállapodás született, amely komoly változást hoz a tagállamok számára. Egyfelől a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági károk enyhítésére létrehozták az Európai Helyreállítási Alapot, amely jelentős anyagi támogatást nyújt a recesszióból kilábaló országoknak. Másfelől a jóváhagyott költségvetés jogi kerete megalapozta azt a mechanizmust, amely felhatalmazza az unió döntéshozóit arra, hogy adott jogállamisági kritériumok alapján forrásokat fagyasszanak be vagy vonjanak el bizonyos tagállamoktól.
Mennyi uniós támogatás várható?
Hogyan működik a szankcionálási mechanizmus? Mekkora a kockázata a forrásmegvonásnak? Ezekre a kérdésekre is választ kap a cikk HOLDBLOG-on megjelent hosszabb változatából.
A jogállamisági kritériumokkal összefüggő változások elsősorban az olyan – gazdasági értelemben felzárkózó – közép-európai országokat érintik, mint Magyarország és Lengyelország. Mindkét tagállam nettó értelemben jelentős támogatásban részesül az uniós költségvetősből (tehát többet kap, mint amennyit befizet), kormányaiknak ugyanakkor egyaránt nézeteltérései vannak az EU-val.
Magyarország a 2014–2020-as költségvetési ciklusban minden befizetett euró után 4,8 euró transzfert (valamilyen célra érkező támogatást) könyvelhetett el. Ugyanez a szám a cseheknél 2,8; a lengyeleknél 3,3 a románoknál 3,5; a görögöknél 3,6 euró volt. Ez az előző költségvetési ciklusban hazánknak évi 4–6 milliárd eurót jelentett, ami az ország bruttó hazai termékének 3–5 százalékát tette ki.
A folyó ciklusban az uniós költségvetésnek két nagy része van: a többéves költségvetés (MFF) és a Next Generation EU (NGEU), amelynek legnagyobb részét az Európai Helyreállítási Alap teszi ki. Az uniós döntéshozók a hétéves költségvetés tervezésénél nemcsak a szokásos (egy főre jutó GNI) mérőszámot vették figyelembe, hanem a 2020-as válság során elszenvedett gazdasági károkat is. Ezzel összefüggésben néhány dél-európai ország különösen jól járt az új költségvetéssel, bár Közép-Európa sem járt rosszul.
Nem lehet azonban egyelőre nyugodtan hátradőlni, mondván, továbbra is zavartalan lesz a fejlesztési források érkezése. Több fronton is jelentős konfliktusok vannak.
- Lengyelország és Magyarország 2021 elején az Európai Bírósághoz fordult, hogy érvénytelenítse az új uniós mechanizmust, amely forrásmegvonásra hatalmazza fel Brüsszelt. A bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet, a meghallgatások október 11-én kezdődtek.
- Az Európai Bizottság 2021 júliusában elhalasztotta a magyar helyreállítási terv elfogadását. Magyarország ideiglenesen nem fér hozzá az Európai Helyreállítási Alap forrásaihoz.
- Az Európai Parlament 2021 októberében beperelte az Európai Bizottságot, amiért az nem kezdte el alkalmazni a szankcionálási mechanizmust.
A jogvitának vélhetően az Európai Bíróság döntése vet majd véget. Az ítélet leghamarabb 2021. december végén születhet meg, könnyen lehet azonban, hogy a tárgyalások 2022 első feléig is elhúzódnak.
A cikk hosszabb, a várakozásokat részleteiben bemutató változata a HOLDBLOG-on olvasható.
Az Európai Bíróság döntésétől függetlenül lehetséges, hogy egyetlen tagállamtól sem von meg forrást az EU.
A szerző további cikkeit ezen a linken éri el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.