2021. november 18. – 05:00
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy kutatások által feltárt tények belátható időn belül befolyásolhatják a közösségi médiacégek profittermelő képességét, értékeltségét. Az elmúlt két évben azonban nagyot fordult a világ.
Nagyjából másfél évvel ezelőtt írtam egy rövid blogbejegyzést az infokommunikációs megoldások élettani hatásáról. Szerettem volna tisztán látni, hogy a hétköznapi beszélgetéseket uraló szélsőséges vélemények közül, amelyekkel kapcsolatban vannak bizonyosságaink, miket támasznak alá kutatási és/vagy szakértői vélemények. Akkori felmérésem alapján a rengeteg empirikus tapasztalattal rendelkező szakemberek véleménye sok tekintetben nagyon hasonló volt, de meglepett, hogy viszonylag szűkösen álltak rendelkezésre széles körű kutatási eredmények a témában.
Nyolc Facebook-felhasználóból egy függő
A közelmúlt eseményei újra felhívták a figyelmem erre a kérdéskörre, ezért leporolom kicsit a témát. A Wall Street Journal Facebookkal kapcsolatos cikksorozata – amelyek a cég korábbi munkavállalója által kiszivárogtatott információkon alapulnak – egyértelműen felerősítette a társadalmi közbeszédet a témával kapcsolatban. Elmerültem a tudományos élet munkáiban, és radikálisan más kép fogadott, mint tavaly tavasszal.
Az elmúlt egy-két évben rengeteg kutatást publikáltak, részben ezek hatására széles körben elterjedtek a PSU (problematic smartphone use), nomophobia (no mobile phobia), smombie (smartphone zombie), FoMo (fear of missing out) kifejezések. Bizonyítást nyert, hogy ezeknek a függőségeknek komoly élettani hatásaik vannak, hiszen az ezekben szenvedők klasszikus megvonási tüneteket produkálnak. Elhanyagolhatják a munkájukat vagy iskolai feladataikat. Figyelem- vagy alvászavarban szenvedhetnek.
Ezt támasztja alá a Facebook kiszivárogtatott belső vizsgálata is, amely szerint minden nyolcadik felhasználónál jelentkezik komoly függőség, ami hatással van a felhasználó munkájára, családi kapcsolataira.
Egy magyar mintán végzett kutatás szerint a felhasználók nyolc százaléka óránként vagy állandóan a Facebookot nézi.
Egy nemrég publikált lengyel mintán végzett kutatás szerint a Facebook az egyik leginkább addiktív online alkalmazás.
A kritikusok szerint megkérdőjelezhető az ok-okozati összefüggés. Lehetséges, hogy azért használják az emberek a Facebookot és az okostelefonjaikat, mert egyébként is alvászavarban szenvednek. Azt is bizonyították, hogy a felelős felhasználóknál jótékony hatások jelentkeznek. Egy 2019-ben publikált kutatás azt bizonyította, hogy
a függőségben nem szenvedő közösségimédia-felhasználók mentális egészsége javult, ugyanakkor a függőséggel bírók szociális és mentális egészsége romlott a használat következtében.
A lényeg a tudatos használat
Természetesen a felelős okostelefon- és közösségimédia-használat rengeteg előnnyel jár. A napi többórás használat – amit még nem feltétlenül neveznék függőségnek – már ronthatja ugyanakkor az életminőséget. Egy, az USA-ban végzett kutatás szerint, ha napi fél órára korlátozzuk a napi többórányi közösségimédia-használatot, az jelentősen csökkenti a magányérzet és a depresszió kezdeti mértékét.
A lényeg tehát a tudatos használatban rejlik, a mentálisan teljesen egészséges felhasználók esetében kevésbé jelentkeznek a függőség tünetei. Létezik azonban a felhasználóknak egy olyan széles csoportja, akiktől nem várható el a tudatos használat és az érett gondolkodás. A pszichológusok már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy összefüggést látnak a fiatalkori depresszió, az öngyilkosságok számának növekedése és a fiatalkori közösségimédia-használat terjedése között. Azóta bizonyítást nyert, hogy a közösségimédia-használat károsíthatja a mentális egészséget. A kutatások szerint a fiatalok majdnem fele csúnyábbnak látja magát, ha megnyitja az Instagramot.
Más kutatások is bizonyítják, hogy
a közösségimédia-használat az önértékelés csökkenéséhez vezet a fiataloknál, és növeli a szorongást.
Ugyanezeket az eredményeket támasztják alá a Wall Street Journal által kiszivárogtatott, szintén a Facebook által készített kutatás eredményei. E szerint az Instagram rombolja a fiatalok egészséges testképét, minden harmadik kamasz lánynál testképzavart okoz, ezáltal növeli a depressziósok és a szorongók számát.
Valami elkezdődött…
A Facebook a közelmúltban bejelentette, hogy felhagy az Instagram Kids, azaz a gyerekeknek szánt képmegosztó fejlesztésével. Ezt a projektet már rengeteg támadás érte, Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatásain is visszatérő kérdéskör. Nemrég több tucat főügyész kérte a Facebookot, hogy hagyjon fel a projekttel.
Másfél éve azt írtam, nehezen tudom elképzelni, hogy a fentiekhez hasonló kutatások akár belátható időn belül befolyásolják a technológiai vállalatok profittermelő képességét, értékeltségét. Nos, talán valami mégis elkezdődött, és éppen ezen tanulmányok hatására tervezi az ausztrál szabályozás szülői engedélyhez kötni a 16 év alatti fiatalok közösségimédia-használatát.
A szerző további cikkeit itt olvashatja.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
