Az infláció – közel egy évtized után – idén újra meghaladhatja a 4 százalékot. A befektetők ilyenkor olyan eszközök után néznek, amelyek relatíve magas remélt hozam mellett megvédhetik a vagyonukat az elértéktelenedéstől. Nincs könnyű dolguk napjainkban!
Az ígéretes befektetési lehetőségeket kínálók között ilyenkor általában megjelennek az aranyguruk. Az olyan menedzserek, mint például a feltörekvő piacok egyik legismertebb befektetője, Mark Möbius és a bitcoin-ellenességéről híres Peter Schiff jellemzően azzal az érveléssel jönnek, hogy a jegybankok „pénznyomtatása” elkerülhetetlenül a fizetőeszközök elértéktelenedéséhez vezet, így újra eljöhet az arany szárnyalásának ideje. Érdemes azonban fenntartásokkal kezelni az ilyen ajánlásokat.
Az arany és a nemesfémek általánosságban kockázatos tőkepiaci áruknak számítanak.
Ez azt jelenti, hogy rövid távú magas potenciális hozam mellett komoly veszteség is érheti a befektetőket. Az utóbbi ötven évben nem egy olyan alkalom volt, amikor az arany erőteljes emelkedések után látványosan esett és évtizedekig nem érte el a korábbi legmagasabb árfolyamát. A legutóbb 2011 és 2021 között volt erre példa: az arany árfolyama szinte feleződött, majd visszatért az előző csúcsához (illetve 2020-ban egy rövid ideig meg is haladta azt).
Az arany, mint befektetés ugyanakkor forintban számolva az elmúlt 11 évben, átlagosan évente 8,75 százalékot hozott. Ehhez viszonyítva a magyar lakásárindex átlagosan 6,18 százalékkal emelkedett, a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexe, a BUX 6,5 százalékkal, a MAX (egy évesnél hosszabb futamidejű) magyar állampapírindex 6,92 százalékkal nőtt.
Ez alapján érthető, hogy sokak figyelik érdeklődve a nemesfémre vonatkozó ajánlásokat. A hozamok vizsgálatánál érdemes azonban tekintettel lenni arra is, hogy az arannyal a nemzetközi piacokon dollárban kereskednek, így a forintban számolt teljesítményében érződik a devizahatás is.
Amennyiben kiszűrjük a forint leértékelődését, az arany – dollárban – átlagosan csupán 4,77 százalékkal drágult évente. Ha ezt a hozamot vetjük össze egyéb dollárban jegyzett eszközök teljesítményével, például az amerikai részvényindexekkel már messze nem csillog olyan fényesen a nemesfém: az S&P 500 és a NASDAQ-100 Composite indexek például évente átlagosan bőven 10 százalék feletti hozamot értek el ugyanebben az időszakban.
Akkor most készülhetünk az új aranykorra?
Az arany akkor tudna érdemben emelkedni, ha az amerikai jegybank tovább lazítana, vagy a piaci hosszú távú inflációs várakozások nőnének (miközben a nominális hozamok változatlanok maradnak). A jelenlegi piaci várakozások szerint erre a következő időszakban kevés az esély.
- Mivel érdemes mindezek alapján számolniuk az aranybefektetések iránt érdeklődőknek?
- Mi befolyásolja az arany árfolyamának alakulását hosszabb távon?
- A digitális arany, a bitcoin szárnyalása befolyásolta-e az elmúlt időszakban az arany piacát?
Ezekre a kérdésekre is választ kap, ha a cikk hosszabb változatát elolvassa a Holdblogon.
A szerző további cikkeit ezen a linken éri el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.