Év elején még úgy tűnt, már csak idő kérdése a koronavírus elleni védőoltások beadása, és ősztől már nem kell aggódnunk az újabb hullámok miatt a világ fejlettebb részében. Majd jött a delta variáns, amely Angliában viszonylag magas átoltottság mellett, szezonálisan kedvező, nyár eleji időszakban okozott új vírushullámot, jelezve, baj van. Az már nem kérdés, lesz-e negyedik hullám. Már most is tart a legtöbb jól átoltott országban. Az viszont még kétséges, hogy mindez mekkora lezárásokhoz vezet majd a mindennapi életünk és a gazdaság szempontjából.
Reménykeltő, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, ha a fertőzés ellen nem is jelentenek tökéletes védelmet az oltások, a kórházba kerüléssel járó súlyos lefolyást nagyon magas arányban megakadályozzák. Így adott betegszámra jóval kevesebb kórházi ápolásra szoruló juthat, megkímélve az egészségügyi rendszert a túlterheléstől. Ebben az esetben alapvetően hagyni lehet a mindennapok és a gazdaság működését a normál medrében. A gazdasági előrejelzések többsége még ebben a kimenetelben bízik, alapvetően a brit tapasztalatokra támaszkodva, ahol – noha a delta okozott nagy fertőzésszám-emelkedést, de – ez jóval kisebb kórházi terheltséghez vezetett a korábbi hullámokhoz képest.
A deltáról már tudjuk, hogy jóval fertőzőbb a korábbi variánsoknál (közel kétszer olyan könnyen terjedhet, mint az eredeti variáns), ami azt jelenti, hogy a korábban remélt nyájimmunitás elérhetetlennek tűnik, ehhez szinte a teljes társadalom átoltottsága kellene.
Ha pedig nincs nyájimmunitás, akkor a társadalom beoltatlan részében folyamatosan terjed a vírus. Ráadásul a brit kutatási eredmények (amit megerősítenek az alább részletezett kórházi statisztikák) arra utalnak, hogy a delta mintegy kétszer akkora eséllyel vezethet súlyos lefolyású, kórházi ellátást igénylő betegségre, mint a korábbi variánsok. Az erős fertőzőképesség és súlyos lefolyás nagyobb gyakorisága együttesen könnyen oda vezethet, hogy mégiscsak túlterhelődik a kórházi ellátórendszer, kikényszerítve a mobilitás és aktivitás mesterséges visszafogását.
Szezonalitás
A fő kérdés, melyik hatás az erősebb: az oltások visszafogó ereje vagy a gyorsabb kiinduló terjedés és a súlyosabb lefolyás együttese? A kutatási eredmények után érdemes rápillantani, mit látni az egyes országok tényleges kórházi betegszám-alakulásában most, hogy már szinte mindenhol a delta az uralkodó variáns. De mielőtt ezt megtennénk, egy faktorra még mindenképp ki kell térnünk. Ez a szezonalitás, amely mintha a legtöbb helyzetértékelésben nem kapna kellő hangsúlyt. Pedig a tavalyi év alapján már jól látható, hogy a Covid – ahogy más rokonvírusai és az influenza is – erősen szezonális.
Az északi félteke mérsékelt éghajlatú részében (ahová hazánk és a fejlett világ jó része esik) a tavasz végével, nyáron lecseng a vírus, veszít a terjedési képességéből, majd ősszel felerősödik és sokkal aktívabban fertőz. Mindez sok tényezőre vezethető vissza, alighanem fontos, hogy mennyire vagyunk sokan bezárva szellőztetés nélkül kis helyekre, mennyire van legyengülve az immunrendszerünk, szünet van-e az iskolákban, és még sorolhatnánk.
Kórházak terheltségének alakulása
Most tehát, nyár végén, szezonálisan nagyon jó időszakban vagyunk, így hasonlítani is a tavalyi év hasonló időszakához érdemes az adatokat, hogy lássuk, hogyan futunk neki az ősznek. És ezzel a szemüveggel nézve meglehetősen rossz a helyzet. Szinte általánosan kijelenthető, hogy a magas átoltottsággal rendelkező Európában és Észak-Amerikában mindenhol jóval többen vannak most kórházban koronavírus miatt, mint tavaly ilyenkor: kétszer-háromszor annyian. Az alábbi ábra mutatja a legnagyobb európai és észak-amerikai országok helyzetét.
A legtöbb országban mindez még messze nem jelenti azt, hogy nyomás lenne az ellátórendszeren, de mindenképp aggasztó, hogy a szezonálisan nagyon jó időszakban előbb kezdődött meg a romlás, mint tavaly. Mindez arra utal, hogy a delta rosszabb tulajdonságait most sem tudják semlegesíteni az oltások, legalábbis a jelenlegi átoltottságok mellett. Az ősszel elromló szezonalitás pedig még nagyot fog rontani a helyzeten, begyorsítva a folyamatokat. Ha véletlenül kiderülne, hogy a deltánál kevésbé jelentkezik a szezonalitás, kisebb a különbség a nyári és téli terjedésben, az felülírná ezt a helyzetértékelést, de nincsenek erre utaló jelek.
Az egyes országokat nézve az látható, hogy jó pár helyen már nemcsak a tavaly nyári, szezonálisan alacsony kórházi betegszámhoz képest van romlás, hanem a rendszer terheltsége lassan a téli hullámokat idézi. Ilyen például az Egyesült Államok, ahol már most az előző csúcs háromnegyedénél tartanak kórházi betegszámban. Az alábbi ábra azt a pár országot mutatja a fejlett és jól átoltott világban, ahol már abszolút értelemben is sok a kórházi beteg a téli hullámtetőhöz képest.
Ezekben az országokban lehet szükség a legkorábban korlátozó intézkedésekre az egészségügyi rendszer működőképességének fenntartása érdekében.
Innen kaphatunk majd támpontokat arról, milyen és mekkora mértékű szigorításra lehet szükség a deltával szemben.
Bár elsőre nem tűnik nagyon ijesztőnek a tavalyi hullámcsúcs 40-50 százaléka, valójában az már nagyon magas terheltség a kórházak esetében. Ehhez elég arra gondolni, hogy egy-egy vírushullám intenzív szakaszában könnyen előfordul az esetszámok heti másfélszereződése. Ilyen ütem mellett ezekben az országokban már két hét alatt új csúcsra szökhet a nyomás az ellátórendszeren, azonnal szükségszerű szigorításokat kiváltva.
Időskori oltottság
Hogy végül hol mekkora gondot okozhat a delta, annak legfontosabb tényezője az idősek beoltottsága. A kórházi betegek mintegy 80 százaléka ugyanis a 60 évnél idősebbek közül kerülnek ki. Így elsősorban rajtuk múlik majd, milyen gyorsan telnek meg a kórházak. Míg Nagy-Britanniában harmadannyi kórházi beteg jut egy fertőzöttre a mostani delta hullámban, mint a korábbi hullámoknál, addig az USA-ban nem csökkent a kórházi terhelés arányaiban. A fő különbség az idősek (60+) átoltottsága. Ami a briteknél kiugróan magas, 95 százalék körüli, míg az USA-ban csak mintegy 80 százalékra tehető.
És ebből a szempontból hazánk nem áll jól a maga 78 százalék körüli időskori beoltottságával, az USA-hoz hasonlító helyzetünk nem ad sok esélyt a kórházi leterheltség megkímélésére. Ráadásul közülük is a kínaival oltott idősek egy része védtelen lehet. Továbbá
a frissebb kutatások arra utalnak, a vakcinák által nyújtott védelem idővel gyorsabban csökken, mint azt korábban gondolni lehetett, így sokat segít a harmadik oltás felvétele, főleg az időseken, akik már régebben kapták meg az oltásaikat.
Teljesen indokolt, hogy miért dolgozik a kormány erősen az idősek oltottságának javításán. Ez a leghatásosabb eszköze az egészségügyi rendszer megkímélésének. De ezen a területen jelentős javulásra a társadalmi hozzáállás miatt már nincs remény a negyedik hullám előtt.
Lesz nyomás az egészségügyi rendszeren
Az európai és amerikai kórházadatok tehát szinte egyöntetűen arra utalnak, idén gyorsabban telnek meg a kórházak betegekkel, mint tavaly ilyenkor, így az ősszel elromló szezonalitás megint leterhelheti a betegellátó intézményeket. Nem látni okát, hogy Magyarországon miért alakulna máshogy, mint nyugaton. Így az ősszel megint azzal a problémával fogunk szembesülni, hogyan őrizhető meg az egészségügyi rendszer működőképessége anélkül, hogy nagy gazdasági áruk legyen a szigorításoknak.
Az emberi találkozások számának csökkenése magától is be fog következni az emberek óvatosabbá válásával. A tömegrendezvények, a vendéglátás nem tud majd a tavasszal remélt ütemben magához térni, ahogy az irodai élet sem áll majd olyan mértékben vissza, mint azt ma sok vállalat tervezi. Hogy pontosan mennyi és milyen korlátozás lesz indokolt, azt szinte lehetetlen megmondani, de hogy szükség lesz rájuk az egészségügyi rendszer fenntartásához, az nagyon valószínűnek tűnik.
A legpozitívabb, ami a helyzetről elmondható, hogy talán az utolsó komolyabb hullámra készülhetünk.
A delta gyors fertőzőképessége azt jelenti, az ősz–tél folyamán a be nem oltott társadalom nagy része sajnos át fog esni a víruson. Ha később nem kerülnek már elő olyan vírusvariánsok, amely ellen az oltások vagy átesettség nem kellően véd, akkor ez azt jelentheti, hogy jövőre a társadalom szinte egészének lesz már valamilyen fokú védettsége, csökkentve az újabb fertőzés esélyét vagy legalább tompítva az esetek súlyosságát.
A témában a Holdblogon további összeállításokat olvashat.
A szerző cikkeit ezen a linken éri el.
A cikk a Telex és a Hold Alapkezelő közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
