Bárki lehet kiberbűnözés áldozata, hívja fel a figyelmünket az OTP

Szinte mindenkinek van legalább egy története a közvetlen környezetéből: egy nagyszülő, akit felhívtak azzal, hogy bajba került az unokája, és sürgősen készpénzre van szükség; egy idős rokon, akit a buszmegállóban szólított meg egy kedvesnek tűnő pár, hogy segítenek a nehéz csomagok cipelésében, hogy később az otthonába és a bizalmába férkőzve értékekhez jusson. Vagy egy barát, akit a rendőrség nevében hívott fel egy hang, hogy kicsalja a banki adatait. A módszerek változnak, de a mechanizmus ugyanaz: a csalók a félelemre és a sürgetésre építenek.

Ezt a közös tapasztalatot dolgozta fel más-más nézőpontból az Oscar-díjas Deák Kristóf Az unoka című filmje, Tasnádi István az október végén mozikba kerülő Az örökség című alkotása, illetve a kiberbűnözés különböző formáit járják körbe az OTP Bank legújabb kisfilmjei is Nyitrai Márton rendezésében. A rendezők Vujity Tvrtkóval és Sonjic Lászlóval, az OTP Bank Biztonsági igazgatóságának vezető tanácsadójával arról beszélgettek, milyen tapasztalataik vannak a csalásokkal kapcsolatban.

Egyre többe kerül egy rossz döntés

A téma különösen aktuális: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 második negyedévében a kártyán kívüli, főként átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi visszaélésekben egy esetre átlagosan 1,4 millió forint kár jutott országos szinten, szemben az egy évvel korábbi 983 ezer forinttal. Ebben az időszakban 3839 ilyen eset történt, összesen 5,37 milliárd forintos veszteséget okozva. A sikeres kártyás csalások ennél jóval gyakoribbak voltak, ugyanakkor az általuk okozott teljes kár alacsonyabb, 1,74 milliárd forint volt. Az átutalásos visszaélések 72,7 százalékánál pszichológiai manipulációval vették rá az ügyfeleket a tranzakcióra, miközben ez az arány három évvel korábban még csak 27,8 százalék volt.

„Már nem ott tartunk, hogy a levelekben a nyelvi és nyelvtani hibákat keressük. Mesterséges intelligenciával olyan emaileket, képeket, videókat és üzeneteket tudnak készíteni, amelyek abszolút hihetők és megtévesztők” – hangsúlyozta Sonjic László az OTP Bank eseményén, és hozzátette, hogy a digitális lábnyomainkat kutatva olyan adatbázist tudnak felépíteni egy-egy kiszemelt személyről, amellyel nagyobb eséllyel tudnak betalálni. „Az online térben ugyanúgy fel kell ismernünk a jeleket és az impulzusokat, mint a fizikai térben: azt, amikor valójában csalóval állunk szemben” – folytatta a szakember.

Áldozatból szövetséges

Ahogy mindenki kapott már üzenetet egy magát távoli rokonnak beállító idegentől vagy hívást egy hivatalosnak tűnő személytől, úgy az sem ritka, hogy az idősebbeket célzottan környékezzék meg az elkövetők. Deák Kristóf a saját nagyapjával megtörtént esetet dolgozta fel Az unoka című nagyjátékfilmjében, és ahogy azt az eseményen is elmondta, már a forgatáson feltűnő volt, milyen sok személyes történet gyűlt össze: „Nem nagyon volt olyan stábtag, akinek valahol a rokonságában ne lett volna legalább próbálkozás.” A rendező azt a pszichológiai nyomást mutatta be, hogyan lehet tizenöt-húsz perc leforgása alatt összeroppantani egy idős embert.

Az unokázás mellett azonban előfordul, hogy hosszabb idő alatt, kitartó manipulációval akár több millió forintot csalhatnak ki, egy teljes örökséget ruháznak másra. Tasnádi István író és rendező filmjét ugyancsak egy ismerős története ihlette, és egy thrilleren keresztül vezeti végig, hogyan lehet hamis narratívában tartani valakit és szövetségessé tenni az áldozatot. „Annyira tökéletes a módszer, hogy nagyon nehezen hozzáférhető a külvilág, a család, a rendőrség vagy a pszichiáter számára. Azt akartuk megmutatni, mennyire nehéz megvédeni az időseket” – emelte ki Tasnádi.

Nem mindennapos eset, hogy valaki hónapokon, esetleg éveken át manipuláljon egy embert, de fel kell készülnünk arra, hogy minket és a szeretteinket érheti hasonló csalás. Az unokázás egy része átköltözött az online térbe, és ma már az is pár gombnyomás, hogy egy mesterséges intelligenciával előállított hangminta segítségével maga az „unoka” szólaljon meg a vonal másik oldalán. A sürgetés, érzelmi nyomás, majd egy gyorsan hozott rossz döntés miatt bárkiből lehet áldozat.

Pánik helyett edukáció

A csalások elleni védekezésben a technológiai megoldások mellett nagy szerepe van annak, hogy az emberek felismerjék a manipulációt. Az OTP Bank Kiberbűnök krónikája című háromrészes kisfilmsorozata ezt nem használati utasításokkal, hanem humorral és abszurd helyzetekkel próbálja megmutatni: azt a pillanatot, amikor egy sürgető üzenet vagy hívás hatására valaki már nem a megszokott józanságával mérlegel.

„Nem egy csalás technikai működését akartuk elmagyarázni, hanem azt a pillanatot megmutatni, amikor egy hétköznapi helyzet váratlanul abszurddá válik” – mondta Nyitrai Márton, a filmek rendezője. A sorozat egyik epizódjában, A csaliban például egy sürgető email billent ki egy nőt a hétköznapi délutánjából: azt érzékelteti, milyen kevés is elég lehet ahhoz, hogy valaki kapkodni kezdjen, majd adathalászat áldozatává váljon.

A bank a filmeken túl technológiai oldalról is igyekszik kiszűrni a gyanús tranzakciókat: 24 órás monitoringrendszert működtet, az elektronikus banki felületeken olyan technológiai megoldásokat, szolgáltatásokat kínál, amelyek használata védelmet nyújthat a csalások ellen, emellett ügyféltájékoztatással segíti az adathalász-kísérletek felismerését és megelőzését. Mindezt alátámasztja az OTP Bank országos kutatása is: a 16–75 évesek 32 százaléka már találkozott valamilyen online csalással, miközben csak 45 százalékuk érzi magát felkészültnek az ilyen helyzetekre.

A technológia azonban önmagában nem helyettesíti azt az egyetlen, sokszor döntő pillanatot, amikor valaki megáll, gyanút fog, és egy másik csatornán ellenőrzi a történetet. Ha pedig már megtörtént a baj, a gyors jelzés, a segítségkérés és a tapasztalat megosztása is számíthat: nemcsak az érintettnek, hanem azoknak is, akik legközelebb hasonló helyzetbe kerülnek.