35 éve a Nestlénél – Noszek Péter ügyvezető igazgató volt a vendégünk
A Nestlé Hungária top 100-as, exportvolument tekintve top 10-es cég Magyarországon, a PwC elemzése alapján éves szinten 0,5 százalékkal járul hozzá a magyar gazdaság működéséhez. Noszek Péter ügyvezető igazgató volt a vendégünk, aki már 35 éve dolgozik a cégnél. Kérdeztük a hazai gyártásról és a magyar piac sajátosságairól, de azt az érdekességet is megosztotta velünk, hogy milyen véletlen vezetett ahhoz, hogy a részese lett a Nestlé kelet-európai piacra lépésének 1991-ben.
1989-ben Noszek Péter ösztöndíjas egyetemista volt Svájcban, tanulmányai mellett teniszedzőként is dolgozott. Egy 15 éves tanítványa javasolta, hogy keresse a Nestlé HR-igazgatóját, aki az apukája, ennek eredményeként 1991 áprilisában, friss diplomásként gyakornok lett a svájci központban. Mint kiderült, a Nestlé akkor már tervezte – Kelet-Európában először – a magyarországi piacra lépést, ehhez szükségük volt nyelveket beszélő magyar munkaerőre.
Noszek Péter tapasztalata szerint szinte mindenki a csokira asszociál a Nestlé kapcsán, ennél azonban árnyaltabb képet kapunk, ha a cég termékeinek forgalmát nézzük. A csokoládé ugyanis a cég globális árbevételének – ami mintegy 90 milliárd svájci frank – még 10 százalékát sem éri el. A legnagyobb termékkategória valójában a kávé – elég a Nespresso, a Nescafé vagy a Starbucks márkákra gondolni, – a második az állateledel, a harmadik a tápszerek és gyógyászati termékek kategóriája, amelyet a Maggi márka főzéshez használatos termékei követnek. A csokoládé, valamint a palackozott víz üzletág csak ezután következnek.
Magyarországon hasonló a sorrend, bár a cég vizet itthon nem forgalmaz. Európában egyedülálló, hogy a Nestlé Hungária árbevételének mintegy 75 százaléka exportból származik. A hazai gyártást tekintve az állateledel az, ami a legnagyobb forgalmat hozza a cégnek, köszönhetően a büki gyárnak, amely Európa legnagyobbja. A szerencsi gyárban kávé- és kakaóitalporok, a Nescafé és a Nesquik, Diósgyőrben üreges csokoládéfigurák készülnek. A Nestlé hazai működéséhez köthető a magyar GDP 0,5 százaléka.
A beszélgetés során szóba került még többek között, hogy bár itthon tavaly a Nestlé nem emelt árat, a növekvő volumennek köszönhetően így is nőni tudott a hazai forgalom. Szó volt többek között még arról, hogy a kakaó- és kávébab árának ingadozása hogyan befolyásolja a tervezhetőséget, milyen fenntarthatósági törekvéseik vannak, min dolgoznak a kutatóközpontjaik és milyen terveik vannak Magyarországon.
A cikk és a podcast megjelenését a Nestlé támogatta
