Tovább nő a digitális fizetés aránya – stabil a pozitív trend

Tovább nő a digitális fizetés aránya – stabil a pozitív trend
Fotó: Shutterstock

A digitális fizetés itthon már nem újdonság, hanem mindennapi reflex, és ezt most számok is alátámasztják. A technológia kész, a rendszer működik, a kérdés már inkább az: sikerül-e mindenkit magabiztos felhasználóvá tenni? Martinovic Borist, a Mastercard public policy igazgatóját kérdeztük.

A Mastercard friss jelentése szerint a Digitális Fizetési Index (DFI) 2024-ben is tovább erősödött: az összpontszám 63-ra nőtt, ami öt év alatt 12 pontos előrelépést jelent. A kedvező tendencia mögött a piac bővülő infrastruktúrája, a szabályozói környezet modernizációja és a digitális fizetések szélesebb körű elfogadása áll. A fejlődés következő hulláma már nem az eszközökön vagy a technológián fog múlni, hanem azon, hogy mennyire sikerül bevonni és edukálni a felhasználókat.

Idén nem volt kiugró motorja az emelkedésnek. Az infrastruktúra és a használat pillér is emelkedett valamelyest, vagyis fejlettebb az ökoszisztéma és többet is használjuk az egy évvel korábbihoz képest, de nem tapasztaltunk rendkívüli változást.

A biztonsági fejlesztések mindenképp fontosak, és azok is maradnak. Idén először mértük a kiberbiztonsági felkészültséget, és a mutatók alapján bőven van még tér a fejlődésre, amire szükség is lesz a csalási trendek alapján.

Martinovic Boris, a Mastercard policy igazgatója – Fotó: Mastercard
Martinovic Boris, a Mastercard policy igazgatója – Fotó: Mastercard

Emellett középtávon várható további alternatív megoldások megjelenése, akár az azonnali fizetési, akár a blokklánc-infrastruktúrára építve. Európában pedig 4-5 éven belül a gyakorlatban is elindul majd a digitális euró mint digitális készpénz. Nem zárható ki a digitális forint megjelenése sem.

A tényleges költség nem kellene, hogy akadály legyen, mivel az érdemben csökkent az elmúlt 5-10 évben. Ráadásul hatalmas verseny van a piacon, ahol több mint ötven szereplő, univerzális bankok, specializált elfogadók, cross-border cégek versengenek a kereskedőkért. Emellett a technológia is fejlődött, hiszen ma már nem feltétlenül kell külön POS-terminál – a mobiltelefonunk is működhet akként pusztán egy szoftver segítségével.

A gondot inkább a költségekkel kapcsolatos téves percepciókban, vagyis a tudás hiányában látom, továbbá az alacsony bankváltási hajlandóságban, ami miatt a kereskedők nem feltétlenül szoktak hozzá még ahhoz, hogy pénzügyi szolgáltatót váltsanak a jobb díjak és szolgáltatás reményében. Probléma lehet továbbá a szürkegazdaság és az adóelkerülési szándék is.

A csalások természete, a módszerek és a technológia sokat változott. Időre volt szüksége a szektornak, hogy adaptálódjon ehhez az új valósághoz, de mára már mindenki belátta és elfogadta, hogy nélkülözhetetlen a védekezésbe való invesztálás.

Szerencsére nemcsak a csalók rendelkeznek magas szintű technológiával, hanem a védekezést segítő piaci szereplők, így a Mastercard is. Most mindenki teljes erőbedobással dolgozik a technológia bevezetésén, annak hatékony működtetésén, amit mi is támogatunk és segítünk. Ezzel párhuzamosan alakul a keretrendszer is – gondoljunk csak a nemrég hatályba lépett DORA, vagy a PSD2-t hamarosan felváltó PSR és PSD3 szabályozásokra. A csalók ellen kéz a kézben kell küzdenie a teljes ökoszisztémának.

Nincs mágikus pont – ez inkább egy folyamat, egy trend. Ahogy jobban digitalizálódik a társadalom és a gazdaság, ahogy felnőnek az affinis fiatal generációk, úgy nyer egyre nagyobb teret a digitális fizetés. Ilyen szempontból mi a további expanziót várjuk. De a készpénznek továbbra is fontos szerepe van a gazdaságban, és várhatóan meg is marad. Ennek vannak kulturális okai, meg a kényelemmel és biztonsággal kapcsolatos – néha téves – percepciók is befolyásolják, de várhatóan a szürke gazdaság sem tűnik el örökre. Az MNB célja, hogy 2030-ra 60 százalék elektronikus és 40 százalék készpénzes arány legyen a lakossági fizetések terén – ez szerintünk elérhető cél.

Az egyik „gond”, hogy évről évre magasabbra kerül a „léc”, és egyre többet kell tudnia az embereknek a tudásuk szinten tartásához is, hiszen folyamatos az innováció a szektorban, és újabb meg újabb termékek és megoldások jelennek meg. A másik probléma demográfiai oldalról fogható meg: a számok alapján az aluledukált, a szegény, valamint az idős társadalmi rétegek messze átlag alatti tudással rendelkeznek. Őket kellene hatékonyabban elérni.

Nem tudok egyetlen ideális modellről beszámolni. Egyik oldalról, ha a társadalomban összességében csökkenne az aluledukáltak és a szegények aránya, már látnánk pozitív javulást. Tehát általános gazdasági és társadalmi fejlődés is kell. Emellett, fontos lenne célzott projekteket kidolgozni. Túl sok projekt fókuszál a középiskolákra, és kevés a szegényekre és az idősekre. Ehhez kellene központi iránymutatás is, például egy új nemzeti pénzügyi tudatossági stratégia révén, valamint jobb együttműködés a szektor és a hátrányos társadalmi rétegeket segítő civilek között.

A szabályozó szélesíthetné az online kasszára, és ezáltal a digitális fizetések elfogadására kötelezett kereskedők és szolgáltatók körét – például kiterjesztve azt olyan mikrokereskedőkre és egyéni szolgáltatókra, akik jelenleg nem tartoznak semmilyen szabályozás alá.

Martinovic Boris, a Mastercard policy igazgatója – Fotó: Mastercard
Martinovic Boris, a Mastercard policy igazgatója – Fotó: Mastercard

Emellett, a mai digitális gazdaságban elvárható lenne, hogy a B2B-forgalom teljes mértékben digitális legyen, vagyis cég a cégnek ne fizethessen készpénzben. Ez a szürkegazdaságot is érdemben csökkenthetné.

Végül, a fizetések digitalizációja is fontos. Sajnos az elmúlt évben nőtt azok aránya, akik a fizetésük egy részét készpénzben kapták. Ezt a trendet mindenképp meg kell fordítani, akár ösztönző mechanizmusokkal, amik miatt megérné egy cégnek, hogy mindent elektronikusan fizessen ki.

A legfontosabb most a „long-tail” megszólítása, vagyis a mikro szegmensé, amiről már többször szó esett. A nehézség, hogy ez nem egy homogén közösség, így sokszor specializált hozzáállást igényel, ami viszont nem feltétlenül méretgazdaságos. A technológiai fejlődés – mint a telefonterminál megjelenése – mindenképp segíthet a megszólításban, akárcsak a qvikhez hasonló alternatív fizetési megoldások jelenléte is.

Minden felsorolt szereplő kapcsolódása szükséges. Nélkülözhetetlen egy erős központi stratégia, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetésével lehet létrehozni, de ebbe szükséges bevonni az edukációért felelős állami szerveket is. Emellett célzottabb projektek kidolgozása szükséges, és természetesen elengedhetetlen a jobb együttműködés a civil szektorral. Végül, az edukációs csatornákat is valószínűleg jobban, célhoz igazítottan kell megválasztani.

A Digitális Fizetési Index fő megállapításai

Infrastruktúra – stabil alapok, új csatornák
Az Infrastruktúra pilléren belül 2024-ben 79 pontra emelkedett a részindex, amit a mobiltárcák teljes körű elérhetősége, a fizetési elfogadás bővülése és a Google Pay integrációja is támogatott. A Mastercard Doppio program továbbra is kiemelt szerepet játszik a terminálhálózat fejlesztésében, bár a szolgáltatói szektor még lemaradásban van. Az idei év fontos újdonsága, hogy immár a kiberbiztonsági kritériumokat is beépítették az értékelésbe.

Használat – a készpénz még tartja magát
A Használat pillér 55 pontra nőtt, főként az érintésmentes fizetés 99%-os elfogadottsága és az átutalások digitalizációja miatt. A kártyás tranzakciók száma már meghaladja a készpénzfelvételét, 2024-ben 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, 12 százalékos bővüléssel. A mobilfizetés és az online mentett kártyaadatok gyorsan terjednek, de az újabb megoldások – például a viselhető fizetés vagy a BNPL (buy now, pay later) – még keresik a helyüket.

Tudás – a rendszer Achilles-sarka
A Tudás alindex 54 ponton stagnál, és ma ez jelenti a digitális fizetési ökoszisztéma legnagyobb korlátját. A jelentés kiemeli a társadalmi különbségek hatását: a magasabb végzettségű, magasabb jövedelmű csoportok sokkal magabiztosabbak, míg a sérülékenyebb rétegek lemaradása növekszik. A csalások körüli fokozott médiafigyelem tovább csökkenti a nyitottságot – ezért a fogyasztói edukáció, a kiberbiztonsági kommunikáció és az intézményi összefogás lesz a következő nagy ugrás feltétele.

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.

Kövess minket Facebookon is!