A konnektor mögött dől el a zöld átállás (x)
A napelemekből egyre több van, az elektromos autók száma nő, a gázt egyre több helyen váltja ki a villany, és közben új gyárakat telepítenek. A zöld átállás zajlik. Csakhogy van egy kevésbé látványos kérdés: elbírja-e mindezt az elektromos hálózat?
Van az a pillanat, amikor otthon minden egyszerre megy. Sül a vacsora a főzőlapon, pörög a mosógép, hűt a légkondi vagy fűt a hőszivattyú, a garázsban tölteni kezd az autó. Aztán elmegy az áram.
Nincs áramszünet. Csak abban a pillanatban többet kérünk otthonunk elektromos hálózatától, mint amennyit elbír, és a biztosíték leold – pontosan azért, hogy megvédje a rendszert a túlterheléstől. Kicsiben ez bosszantó. Országos léptékben az energiaátmenet egyik legfontosabb kérdése.
Nem az áram fogy el, hanem a hálózat kapacitása
A villamosenergia-rendszer egyszerre két irányból változik. Az egyik oldalon egyre több a megújuló energia. Magyarországon 2025 végére a megújuló villamosenergia-termelő kapacitás meghaladta a 9 gigawattot, és csaknem 300 ezer háztartási méretű napelemes rendszer működött az országban. Ebből több mint 200 ezer az E.ON áramhálózati társaságainak területén, a Dunántúlon, Pest megyében és Budapesten.
A hálózatot évtizedeken át egyirányú forgalomra tervezték: az erőműtől a lakásokig, a boltokig, a gyárakig. Napos időben ma háztetők százezreiről áramlik visszafelé az energia, és ezt ugyanúgy kezelni kell, mint a fogyasztást.
A másik oldalon egyre több mindent villamosítunk. Elektromos autókat töltünk, hőszivattyúval fűtünk, klímával hűtünk. Új ipari beruházások is érkeznek, amelyek áramigénye akár egy kisebb városéval is összemérhető.
Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy több áramot kell termelni. Több áramot kell eljuttatni oda, ahol szükség van rá. Pont akkor, amikor szükség van rá – ez pedig már hálózati kérdés.
A hálózatfejlesztés lényegében ugyanazt jelenti országos méretben, mint amikor egy házban lecseréljük a régi vezetékeket, nagyobb teljesítményre váltunk, és okosmérési rendszert építünk be. Csak itt néhány méter kábel helyett alállomásokat, transzformátorokat, nagyobb kapacitású vezetékeket, automatizált hálózati elemeket és digitális mérési rendszereket kell építeni.
A jövő hálózata nemcsak nagyobb, hanem okosabb is
Elég lesz-e egyszerűen több vezetéket építeni? Önmagában nem.
Ha egy háztartásban egyszerre megy a főzőlap és az autótöltő, nem kell mindkettőnek ugyanabban a másodpercben teljes teljesítménnyel működnie. Egy okos otthoni rendszer képes arra, hogy néhány percre lassítsa az autó töltését, majd ismét teljes teljesítménnyel folytassa. A tulajdonos így nem veri le a biztosítékot, és nem feltétlenül kell nagyobb, drágább csatlakozást kérnie.
Nagyban ugyanez a logika működik. Szenzorok, okosmérők és valós idejű adatok segítségével a hálózat egyre inkább olyan rendszerré válik, amely az energia továbbítása mellett érzékeli és kezeli is a változásokat. Ahol ebben az ügyfelek is részt vesznek – önkéntesen, a saját előnyükre –, ott ugyanaz a hálózat több igényt tud kiszolgálni.
Az okosabb hálózat olcsóbb is
Mindez nem magyar sajátosság. Az Eurelectric korábbi Grids for Speed tanulmánya szerint míg az európai energiahálózatokba évente átlagosan 33 milliárd euró beruházás jutott, 2025 és 2050 között már évi 67 milliárdra, nagyjából a duplájára lenne szükség. A tanulmány szerint okosabb hálózattal – előrelátó beruházásokkal, adatalapú eszközgazdálkodással és rugalmas fogyasztással – ez az összeg évi 55 milliárd euróra szorítható le.
A hálózat egyúttal versenyképességi kérdés is: egy új gyár, ipari park vagy lakópark sorsa ma sokszor azon múlik, milyen gyorsan kaphat hálózati csatlakozást. A zöld átállás sebességét végső soron a hálózat szabja meg: az, hogy mennyi napelemet, elektromos autót és hőszivattyút tud befogadni. Ezt a kapacitást ma kell megépíteni – és okosan, hogy ne kerüljön többe a szükségesnél. Az E.ON már dolgozik ezen: 2022 óta 690 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre.
Mire keressük a választ?
A kérdés az, hogyan épülhet meg a következő évtizedek hálózata olyan ütemben, amilyen ütemben az ország villamosít, és ehhez milyen kiszámítható szabályozási és finanszírozási keret kell. Lehet-e gyorsítani a zöld átállást, ha a hálózat nem tart vele lépést? Hogyan lehet gyorsabban csatlakoztatni az új termelőket és ügyfeleket?
Ezek nem a távoli jövő, hanem a következő néhány év kérdései.
A szeptember 22-i G7 Paradigma ezekre is keresi a választ. Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária-csoport vezérigazgató-helyettese előadásában arról beszél majd, hogy a jövő energiarendszerének legfontosabb része éppen az lesz, amit ma sokszor nem is veszünk észre: a hálózat, amelynek el kell bírnia mindazt, amit a zöld átállástól várunk.
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője az E.ON.
