A civil szféra bérrealitása (x)

A civil szervezetek működéséről gyakran az önkéntesség képe jelenik meg, miközben ezek az intézmények ma már egyre inkább szervezett, professzionális keretek között dolgoznak. Az önkéntesek kulcsszerepet játszanak, ugyanakkor a stabil és magas színvonalú működéshez elengedhetetlen a jól képzett, elkötelezett munkatársak jelenléte is.

Ez azt jelenti, hogy a civil szektor egyre inkább hasonló működési logikát követ, mint a versenyszféra – még akkor is, ha a finanszírozási lehetőségei eltérőek.

„Azt régóta érezzük, hogy az üzleti szféra béreivel a legtöbb esetben nem tudjuk felvenni a versenyt, ugyanakkor arról nem voltak megbízható adataink, hogy pontosan mekkora ez a különbség” – mondta Simon Detti, a Bátor Tábor Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Éppen ezért a Bátor Tábor Alapítvány a Larskol kutatócéggel együttműködve átfogó bérfelmérést indított. A kutatásban kisebb és nagyobb szervezetek egyaránt részt vettek, összesen 26 intézmény és 56 különböző pozíció adatait vizsgálták. Ez lehetővé tette, hogy összehasonlítható, strukturált képet kapjanak a civil szektor bérszintjeiről.

Egy hiánypótló eszköz a tudatos működéshez

A felmérés egyik legfontosabb hozadéka, hogy objektív képet ad egy olyan területről, ahol korábban inkább feltételezésekre támaszkodhattak a szervezetek. Így a civil szereplők most először tudnak adatalapon gondolkodni a bérezésről és a pénzügyi tervezésről.

„Sok civil szervezet esetében nagy igény van arra, hogy minél transzparensebben és professzionálisabban működjenek. A felmérés eredményei ehhez nagyban hozzájárulnak. Ilyen szempontból a Bátor Tábor kivételesen jó helyzetben van. Amikor én csatlakoztam, akkor számomra megdöbbentő volt, hogy gyakorlatilag egy forprofit cég professzionalizmusával találkoztam” – mondta Simon Detti.

A kutatás nemcsak helyzetképet ad, hanem döntés-előkészítő eszközként is szolgál: segíti a vezetőségeket abban, hogy megalapozottabban tervezzék meg a működésüket. Emellett arra is lehetőséget ad, hogy a szervezetek átgondolják, milyen, nem béralapú eszközökkel tudják erősíteni a munkatársak elköteleződését.

„Számunkra is tanulságos volt a felmérés: vannak olyan területek, ahol a bérek a medián környékén helyezkednek el, és vannak olyanok is, ahol jelentősebb bérrendezésre volt szükség. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kollégák hosszú távon is megbecsülve érezzék magukat” – fogalmazott az Alapítvány ügyvezetője.

A társadalmi hatás feltétele a stabil működés

A nonprofit és a forprofit szektor közötti különbségek nemcsak a bérekben jelennek meg. A civil szervezetek esetében az ügy iránti elkötelezettség és az értékközösség is fontos szerepet játszik, és sok esetben hozzájárul a munkatársak motivációjához.

Ebből az is következik, hogy a civil szervezetek nem kizárólag bérrel, hanem egyéb eszközökkel is igyekeznek támogatni a kollégáikat. A Bátor Tábor Alapítvány esetében ilyen például a rugalmas munkavégzés, a teljesítményalapú jutalmazás, a mentális jóllétet támogató programok, a képzések és a szakmai fejlődési lehetőségek.

A bérkérdés ugyanakkor szorosan összefügg a működési költségekkel. Ezek a kiadások – beleértve a béreket is – alapfeltételei annak, hogy egy szervezet tartósan képes legyen társadalmi hatást elérni. A vállalatok szívesen támogatnak egy-egy konkrét programot, ugyanakkor a működés finanszírozására nehezebb forrást találni.

Ebben a helyzetben különösen fontos szerepe van az adó 1 százalékos felajánlásoknak, amelyek a Bátor Tábor Alapítvány esetében közvetlenül a működési költségek fedezését szolgálják. Az Alapítvány a politikától teljesen függetlenül működik, kizárólag egyéni és vállalati támogatásokból tartja fenn magát. Ugyanakkor tavaly jelentősen megváltozott az adó 1 százalékot gyűjtők köre, ami új helyzetet teremt a források eloszlásában, és bizonytalanságot jelent sok civil számára.

Az idén 25 éves Bátor Tábor Alapítvány évente mintegy 5000 súlyos vagy krónikus betegséggel élő gyereknek és családtagjaiknak nyújt ingyenes élményterápiás programokat, amelyek – kutatások szerint – nemcsak közvetlen segítséget jelentenek, hanem hosszabb távon is hatnak az érintettek mentális egészségére és életminőségére.

A Bátor Tábor és más fontos ügyeket képviselő civil szervezetek jövőjét tekintve a professzionális működés fenntartása nemcsak szervezeti, hanem társadalmi kérdés is: mennyire tud kialakulni egy olyan adományozási kultúra, amely hosszabb távon is képes biztosítani a civil szervezetek stabil működési hátterét.