Messze nem használjuk ki eléggé az önkéntes nyugdíjpénztárakat

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint meggyőző ütemben emelkedik a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona: a portfólió mérete tavaly szeptember végén elérte a 2342,4 milliárd forintot, ami közel 9 százalékos bővülés egy év alatt. A tagdíjbevételek alakulását nézve sincs különösebb ok a panaszra: a tagok által fizetett tagdíj elérte a 110 milliárd forintot 2025 első három negyedévében, ami igen dinamikus, 15,3 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Közben a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások is bő 9 százalékkal emelkedtek éves alapon, és meghaladták a 36,5 milliárd forintot.

Egy főre lebontva már nem olyan szépek a számok

Bár az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió láthatóan szép ütemben gyarapszik, ha egyéni szintre bontjuk a számokat, látható, hogy ebben a megtakarítási formában is bőven maradt még kihasználatlan potenciál. Az egy főre jutó vagyon például valamivel 2,18 millió forint felett volt 2025. szeptember végén, ami közel 8 százalékkal – 158 ezer forinttal – meghaladta az egy évvel korábbit, ám nem tekinthető túlságosan magasnak. Még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly jelentősen megugrott az új belépők száma a kasszáknál, ami értelemszerűen rontja az egy tagra jutó átlagot. (Az MNB adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában 29,7 ezren léptek be új tagként az önkéntes nyugdíjpénztárakba, miközben egy évvel korábban még csak 21,6 ezren.)

Ugyan az egy főre jutó egyéni és munkáltatói befizetések együttes összege is növekszik az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, 2024 első kilenc hónapjában 120,4 ezer, a tavalyi év első három negyedében pedig nem egészen 136 ezer forintot ért el. 2024 egészében 180,7 ezer forintot tett ki az év végi taglétszámra vetített befizetések átlagos, egy tagra jutó összege, ami szintén azt jelzi, hogy bőven van még fejlődési lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknál.

Nem csak az adó-visszatérítés miatt érdemes növelni a befizetéseket

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások melletti egyik fontos érv, hogy az adott évi befizetések után 20 százalékos – de legfeljebb 150 ezer forintos – adó-visszatérítés jár a pénztártagoknak, amit az egyéni számlán írnak jóvá. A befizetések összegét viszont nem kizárólag az szja-visszatérítés lehetősége miatt érdemes növelni: maguk a pénztárak is igyekeznek ösztönözni a megtakarításokat azzal, hogy a befizetések működési és likviditási tartalékba irányított hányada a számlán elhelyezett összeg növekedésével párhuzamosan csökken.

Így például – a BiztosDöntés.hu önkéntes nyugdíjpénztári kalkulátorának adatai szerint – az OTP Nyugdíjpénztárnál évi 240 ezer forint befizetésig az elhelyezett összeg 5,99 százaléka kerül a működési és likviditási tartalékba, ám ez az arány a 240 ezer és 750 ezer forint közötti sávban már 3,49 százalékra, 750 ezer forint felett pedig 0,99 százalékra csökken.

Hasonló elvet alkalmaz a többi pénztár is: a Gondoskodás Nyugdíjpénztárnál például 10 ezer forint feletti, de legfeljebb 200 ezer forint évi befizetésig az elhelyezett összeg 6 százalékát, 400 ezer forintig az 5 százalékát, 600 ezer forintig a 3 százalékát, 600 ezer forint felett pedig az 1,6 százalékát helyezik a működési, illetve a likviditási alapba.

Nagyon sok múlik az időzítésen is

A befizetések növelésén és az adó-visszatérítés jobb kihasználásán túl értelemszerűen az időben elkezdett öngondoskodás is nagyban hozzájárulhat a megfelelő méretű nyugdíj-előtakarékossági portfólió kialakításához. Az OTP Nyugdíjpénztár megtakarításkalkulátora szerint 65 éves korban történő nyugdíjba vonulással, havi 25 ezer forintos befizetéssel és évi 6 százalékos hozammal számolva, 25 éves korban indulva több mint 54 millió forintos megtakarítás halmozható fel. Ezzel szemben, ha valaki csak 40 évesen kezdi el a befizetéseket (tehát 25 éves megtakarítási időszakkal kalkulálva) ugyanazon paraméterek mentén, akkor csupán 19,2 millió forint gyűjthető össze.

Éppen ezért lenne fontos, hogy minél többen kezdjék el viszonylag hamar a nyugdíjcélú öngondoskodást.

Ez ma még kevéssé jellemző: az MNB adatai szerint 2024-ben a pénztártagok több mint fele a 45–59 éves korosztályhoz tartozott, további 17,5 százalékuk pedig 60 éves vagy annál is idősebb volt. Egyelőre azonban kérdéses, hogy 2025-ben érdemben elmozdul-e a piac ebbe az irányba, az erre vonatkozó adatok ugyanis még elemzés alatt állnak.

Egyre több a válaszható portfólió a kasszáknál, de nem nehéz dönteni

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás óriási előnye emellett, hogy a pénztártagnak nem kell a pénzügyekben jártasnak lennie, hiszen befizetéseit a pénztár kezeli. A pénztártagnak csak azt kell megjelölnie, hogy melyik pénztári portfólióban helyezzék el a megtakarítását: utóbbi kiválasztásában pedig a várható befektetési időtáv fontos támpontot jelent, hiszen minél több idő van hátra a nyugdíjba vonulás vélelmezett időpontjáig, annál nagyobb kockázatot lehet – illetve érdemes – vállalni a jobb hozamok elérése érdekében.

Ha viszont már csak néhány éves megtakarítási időtávval lehet számolni, érdemes a mérsékeltebb kockázatú portfóliók felé fordulni. Régebben a pénztáraknál többnyire három portfólióból lehetett választani, ám mára jelentősen bővült a paletta. Ezzel együtt a választás most sem igényel jelentősebb felkészültséget: a szolgáltatók jól körülírják, hogy az adott portfólió milyen időtávra és milyen kockázatvállalási hajlandóság mellett ajánlott. Az OTP Nyugdíjpénztárnál például hat portfólióból választhatnak a pénztártagok – ezekből kettő magas kockázatú –, míg a Pannónia Nyugdíjpénztárnál, a Gondoskodás Nyugdíjpénztárnál és a Prémium Nyugdíjpénztárnál öt-öt portfólióból lehet választani.