Ott erősíteni, ahol az állami iskola a leggyengébb, ez lehet az evangélikus oktatás jövője
A közoktatás legnagyobb problémái az általános iskolákban vannak, ezért az evangélikus egyház most már tudatosan erre a területre koncentrál. Általános iskolát is lehetőség szerint körzettel vesznek át. Ez azt jelenti, hogy az adott körzetben élő gyerekeket kötelesek felvenni és oktatni. Itt van a legnagyobb lehetőség is, hiszen az általános iskolákban szorosabb kapcsolat alakítható ki a családokkal, és az egyházak keresik ezt a lehetőséget.
A Dirik podcast eheti vendége Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója, aki az általános iskolák mellett abban látja az egyház oktatási stratégiájának jövőjét, hogy alternatív pedagógiai módszereket dolgoznak ki a sajátos nevelési igényű diákok számára, és húsz intézményt bevonó esélyegyenlőségi programot működtetnek a hátrányos helyzetű tanulók támogatására. Emellett saját vezetői értékelési rendszert dolgoztak ki, amelyben többek között a tantestületi légkört és az önértékelést is mérik. „Laboratóriumként működünk” – mondja Kézdy.
Az egyházi iskolák igyekeznek a hátrányos helyzetű diákokat is oktatni, arányuk azonban a gimnáziumokban mindössze 1–2 százalék, szemben a teljes közoktatás 2025-ös, mintegy 10 százalékos arányával. Az elmúlt években ugyanis a hátrányos helyzetű diákokat egyre inkább a szakképzés felé terelték.
„Minden ember vágyik arra, hogy választ kapjon az élet nagy kérdéseire: Miért vagyok itt? Honnan jöttem? Mi a feladatom? Az ezekről való közös gondolkodás sokak számára vonzó, ahogy az is, hogy a gyerekek egy válogatott, hasonló értékrendű közösségbe kerülnek. Vannak szülők, akik a kiszámíthatóbb, formálisabb rend miatt választják az egyházi iskolákat, az ő elvárásuknak nem feltétlen akar a Deák Téri Evangélikus Gimi megfelelni. Emellett egyfajta tolóerő is megfigyelhető: ahogy az állami gimnáziumok minősége – vagy annak megítélése – romlott, iskolák épültek le, egyre több helyen hiányoznak a szaktanárok, a szülők más iskolákba próbálják vinni gyerekeiket” – magyarázza Kézdy Edit annak okait, hogy az elmúlt 15 évben 35 ezerről 51 ezerre nőtt az egyházi gimnáziumokban tanulók száma.
A Deák Téri Gimnáziumban kiemelten fontos a közösségi nevelés. Ahhoz, hogy a gyerekek befogadóak és elfogadóak legyenek, sok közös élményre és együtt töltött időre van szükség: nyári táborokra, erdei iskolára, evezésre, színházlátogatásra, játékdélutánokra és beszélgetésekre.
„Egyre inkább azt gondolom, hogy ez az iskola egyik legfontosabb feladata: a szocializáció, a közösségi nevelés. Információhoz ugyanis ma már máshol is könnyen hozzá lehet jutni” – mondja az igazgató.
Kézdy Edit szerint az egyházi iskolák nem kapnak többlettámogatást az államtól. A gimnáziumokban nagyjából ugyanannyi diák jut egy tanárra, és a közvetlenül segítő munkatársak száma is hasonló az állami iskolákéhoz. Azonban sok egyházi iskola jelentős infrastrukturális fejlesztéseken ment keresztül, így korszerű, szép épületekben tanítanak. Kézdy szerint ezek a finanszírozási rendszeren kívüli beruházások az evangélikus iskolákat nagyrészt elkerülték.
A podcast epizód arról is szól, milyen segítséget nyújthatnak a nevelő-oktató munkát segítő munkatársak, és milyen jó gyakorlatokat lehet átvenni a svéd iskoláktól.
