
A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
A november 3-i amerikai félidős választásokon a Demokrata Párt elsöprő győzelmet aratott, ami az első piaci reakciók alapján meghaladta a befektetői várakozásokat is. Az azóta eltelt napokban a volatilitás nem csökkent, igaz ez más híreknek is köszönhető (vállalati gyorsjelentések, a világ legnagyobb vállalata vezetőjének botránya(i) és lemondása, vártnál magasabb amerikai inflációs mutató és szigorú jegybanki megszólalások). (A cikk még az eheti tőzsdei zuhanás előtt íródott – a szerk.)
Az eredményeket könnyű lenne magyarázni az utóbbi időszakban sok választáson meghatározó szerepet játszó magas inflációval (3,7 százalék volt szeptemberben, amit még a választások előtt publikáltak), és a megélhetési költségek emelkedésével, de szokatlanul nagy mértékben előtérbe helyeződött a korrupció kérdése is. A CNBC által végzett felmérésben a választók első helyre tették a problémák között a kormányzati korrupciót, és csak második helyre szorultak a magas élelmiszerárak, amit alaposan lemaradva követett a demokrácia állapota és a magas benzinárak problémája. Egy sokat idézett közösségi médiás bejegyzésben az alelnök J. D. Vance pedig elsősorban az iráni háborút okolta a vereségért.
Úgy tűnik tehát, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere működik Amerikában – a szavazók kontrollálják a politikusokat – , és ezúttal a felmérések alapján nemcsak a pénztárcájuk alapján szavaztak, hanem az értékeik mentén is.
Milyen hatással lesz a választás az amerikai politikára?
A demokraták választási üzenetei alapján számítani kell a mesterséges intelligencia (MI) adatközpontok kiépítésének lassítására (a választások előtti harcias retorika, látva a választások utáni piaci reakciókat, enyhülni látszik), valamint a nagy technológiai vállalatok szigorúbb ellenőrzésére is. A kongresszusban többségbe került párt várhatóan az újraelosztásra, az egészségügyi támogatásra és az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak nyújtott juttatásokra helyezi majd a hangsúlyt, ami marginálisan támogatná a fogyasztást, így továbbra sem a költségvetési hiány csökkentése lesz a középpontban. A demokrata többségű törvényhozás újra hátszelet adhat a megújuló energia felhasználásának és a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Általánosságban elmondható, hogy az új politikai helyzet nagyobb ellenőrzést fog biztosítani az elnöki hatalom felett. A demokraták által ellenőrzött Kongresszus több súrlódást fog okozni a kormányzat számára, mivel valószínűleg vizsgálatok indulnak Trump elnök és kormánya ellen üzleti érdekei és összeférhetetlenségei miatt; ezért erősebb belpolitikai zűrzavarra lehet számítani.
Fontos kiemelni, hogy a Republikánus és a Demokrata Pártban mostantól elkezdődik a 2028-as választásokra való felkészülés és az utódlási harc is. Mindkét pártnak komoly kérdésekre kell választ adnia politikai álláspontjával kapcsolatban. A demokratáknál belső harc fog kibontakozni a progresszív és a centrista szárny között, míg a Republikánus Pártban a trumpista MAGA-mozgalom*
Külpolitikai hatások
A világra – és benne a magyar gazdasági folyamatokat befolyásoló tényezőkre – azonban nem ez, hanem az amerikai külpolitika lesz a legnagyobb hatással rövid távon. A demokraták nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak majd Trump elnök külpolitikai programja felett, főleg a költségvetési finanszírozás kontrollja mentén. A szigorúbb ellenőrzés azonban növelheti a bizonytalanságot is.
Ukrajna valószínűleg profitálni fog a megnövekedett támogatásból, mivel a demokraták várhatóan a segítségnyújtás növelésére és jobb biztonsági garanciákra fognak törekedni. Hasonlóképpen Európa számára a választási eredmények valószínűleg több szimpatikus hangot jelentenek a kongresszusban, valamint nagyobb támogatást azoknak a jogszabályoknak, amelyek biztosítják az amerikai csapatok Európában maradását. A választási eredmény erősíti az Egyesült Államok NATO iránti elkötelezettségét is.
A következő kulcsfontosságú jogszabály az év végére várható Nemzeti védelmi engedélyezési törvény (National Defense Authorization Act), mivel ez vázolja az amerikai külpolitikai prioritásokat, és engedélyezi a kapcsolódó finanszírozást. Nem várható ugyanakkor jelentős változás az Egyesült Államok Kínával szembeni politikájában, bár az eredmények valószínűleg növelni fogják a dél- és kelet-ázsiai amerikai szövetségesek iránti támogatást.
Egy gyengébb elnök azonban nem feltétlenül jelent kevésbé határozott külpolitikát. Trump elnök a végrehajtói hatalmon keresztül továbbra is érvényesítheti elképzeléseit a külpolitika és a vámok terén. Ráadásul, mivel belpolitikai téren jelentősen korlátozva lesz, valószínűleg beavatkozóbb politikát fog folytatni külföldön.
Gazdasági szempontból az iráni háborúra gyakorolt hatás lesz a legfontosabb. Míg rövid távon sokak szerint várható egy újabb eszkalációs hullám, a választási eredmények középtávon az enyhülés esélyét növelik, mivel Trump elnökre nyomást gyakorolhat a Kongresszus a finanszírozáson keresztül. A választás óta eltelt időszakban mintha enyhült volna a viszony, és nőtt volna a tárgyalás útján történő megegyezés esélye, azonban a két fél álláspontja és feltételei továbbra is távol vannak egymástól. A nyersolaj árának, valamint az olajtanker bérleti árak csökkenése arra utal, hogy a befektetők komolyan veszik a megegyezés valószínűségének emelkedését.
Mi várható a piacokon ?
Előretekintve a befektetőknek két kulcsfontosságú kérdést kell mérlegelniük, amelyek ellentétes irányba mozdíthatják el a piacokat:
- A Kongresszus csökkenteni fogja-e az iráni háború finanszírozását, és/vagy Trump be akarja/tudja-e fejezni az iráni háborút? Ha a válasz igen, akkor ez csökkenthetné az inflációs nyomást azáltal, hogy lefelé nyomná az olajárakat, és megszüntetné a legfőbb bizonytalansági forrást a piacok és a gazdasági kilátások szempontjából. Az energiaárak tartós csökkenése esetén a Fed is hajlandóbb lenne „átnézni” az elmúlt időszakban felerősödött inflációs nyomáson.
- Hoz-e majd a Kongresszus a mesterséges intelligenciát szabályozó törvényeket, és kívánja-e lassítani az adatközpontok építését? Ha a válasz igen, akkor ez közvetlen fenyegetést jelenthet a technológiai vállalatok bevételnövekedésére, és az egész szektorban a részvényárak csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor Trumpnak vétójoga lesz a szövetségi szintű törvények tekintetében, ő pedig ellenzi az átfogó MI-szabályozást, tehát a veszély inkább a tagállami szintű szabályozásban ölthet majd testet.
A kötvénypiacon a választási eredmény nem jelent fordulópontot, de hosszabb távon marginálisan enyhén pozitívnak tekinthető. Az alapvető költségvetési folyamatok nem változtak, viszont az adatközpontok kiépítésének lassulása csökkentheti a vállalatok forrásbevonási igényét, ami enyhítheti a kínálati nyomást a kötvénypiacon, plusz egy esetleges iráni megállapodás javíthatja az inflációs kilátásokat.
Ez a Fednek úgy kellene, mint egy falat kenyér, ugyanis a szeptemberben elkezdett kamatemelési folyamat az októberi szünet után magasabb fokozatba kapcsolhat
– noha nem a demokrata győzelem miatt. A választások után megjelent, vártnál magasabb amerikai inflációs adat és a Fed döntéshozóktól érkezett szigorú hangvételű nyilatkozatok – amik akár egy 50 bázispontos kamatemelést is kilátásba helyeztek – megemelték a kamatemelési várakozásokat. A választások elmúltával a jegybanki szigor is megerősödni látszik. A dollár általában gyengül a félidős választások utáni 6-12 hónapban, ám ezt most egyelőre felülírták az említett folyamatok, és folytatódni látszik a választások előtti erősödő dollár, emelkedő hozamok kettőse.
A félidős választások után a részvénypiacok historikusan emelkednek, az év vége pedig amúgy is szezonálisan az egyik legjobb periódus. Jeffrey Hirsch Stock Trader’s Almanac-ja szerint pedig 1950 óta az amerikai részvénypiac minden esetben emelkedett a választások utáni 6, illetve 12 hónapot követően, átlagban 14, illetve 15 százalékkal. A demokrata győzelem után az MI-beruházások megkérdőjeleződése azonban felülírhatja ezt a hatást, mivel az ebben résztvevő vállalatok indexbeli koncentrációja sokkal nagyobb, mint korábban bármikor.
A szektorok tekintetében a legnagyobb figyelem egyértelműen az MI és technológiai vállalatokra összpontosul, mivel sok mindent befolyásol majd, hogy a Demokrata Párt mennyire tudja befolyásolni a status quo-t. A befektetők figyelme egyre inkább eltolódott az innovációról a végrehajtásra, és azon belül is a hardveres szűk keresztmetszetekről az adatközpontok áramellátási és szabályozói problémáira. Az energiaellátás, az infrastrukturális szűk keresztmetszetek és a társadalmi elfogadottság – amelyek mindegyike állami és szövetségi szabályozás által alakítható – meghatározhatják a jövőbeli MI-beruházások ütemét és földrajzi eloszlását.
A bizonytalanság növekedése és a beruházási boom megkérdőjeleződése az MI-értéklánc mentén nagyobb diverzifikációt tesz szükségessé, beleértve az energiainfrastruktúrát, a hálózati beruházásokat, a számítási kapacitást és az MI-alkalmazásokhoz kapcsolódó támogató technológiákat. Egyes adatközpont projektek késedelmet szenvedhetnek (főleg a 2028 után átadandók, amelyek még nem rendelkeznek engedéllyel), de a Kínával folytatott verseny miatt továbbra is nehéz elképzelni egy teljes fordulatot. Mindezek mellett rotáció indult a technológiai szektoron, illetve az Egyesült Államokon kívüli területek felé is, mert a befektetők olyan alternatívákat keresnek, amelyek kevésbé kitettek a fenti kockázatoknak.