Jó üzlet a nyersanyag? Ez a ciklus most más, mint a korábbiak

Az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok piacát a geopolitikai kockázatok, a kamatvárakozások változása és a befektetői hangulat ingadozása határozza meg, különösen az Iránnal kapcsolatos zavarok után. Bár a szűkülő kínálat és az energiabiztonsági aggodalmak miatt kezdetben számos nyersanyag ára emelkedett, azóta nagyrészt visszaálltak az eredeti szintekre. Úgy vélem, hogy ez lehetőségeket teremt azokon a területeken, amelyeken a fundamentális adatok továbbra is erősebbek, mint amit a közelmúltbeli ármozgások alapján feltételeznénk. A hosszú távú kilátásokra továbbra is jó hatással van az energetikai átállásból fakadó kereslet, a szélesebb körű geopolitikai és ipari hatások, valamint a kritikus fontosságú alapanyagok korlátozott kínálata.

Az ide vezető út azonban nem volt zökkenőmentes. Ez különösen jól látszott az Iránnal kapcsolatos zavarok idején, amikor kezdetben számos nyersanyag ára emelkedett, mivel a piac beárazta a szűkülő kínálatot, a magasabb energiabiztonsági felárakat és a tartósabb logisztikai korlátok kockázatát. A konfliktus a befektetők figyelmét ismét az energiabiztonságra irányította, különösen az olyan területeken, mint a bioüzemanyagok, ahol a belföldi ellátási láncok és a politikai támogatás egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Azóta azonban ez az erősödés nagyrészt szertefoszlott, annak ellenére, hogy jelentősen javultak azoknak a vállalatoknak a fundamentális adatai és készpénz- (szabad cash flow) termelő képessége, amelyek ezen árucikkek némelyikét előállítják.

Ez megzavarta a rövid távú piaci árazást, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy ezek közül a részvények közül néhánynak az árfolyama nagyon erős mozgást mutatott, mióta a közelmúltban megváltozott a piaci narratíva. Általánosságban továbbra is úgy vélem, hogy az energetikai átmenethez szükséges anyagok mellett szóló hosszú távú érvek változatlanok maradnak. Noha ezt a témát elsősorban az energetikai átállás teszi fontossá, a keresletet ösztönző tényezők köre folyamatosan bővül. A geopolitikai helyzet miatt egyre nagyobb figyelem irányul a kritikus ellátási láncokra, a feltörekvő piacok iparosodása továbbra is kedvezően hat az alapanyagok iránti hosszú távú keresletre, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adatközponti beruházások pedig további igényt generálnak az energia és az infrastrukturális beruházások iránt.

A geopolitika mellett az időjárás is a nyersanyagpiacok egyre fontosabb mozgatórugójának számít. Az El Niño időjárási jelenség mind a bányászati, mind a mezőgazdasági ellátási láncokat megzavarhatja. A Dél-Amerika egyes részein jelentkező túlzott esőzések – és a más területeken tapasztalható csapadékhiány – negatívan hathat a bányászatra és a logisztikára, míg a kulcsfontosságú mezőgazdasági régiókban az időjárás hatása valószínűleg a terménytől és a földrajzi elhelyezkedéstől függően fog változni. Bár a végső kimenetel továbbra is bizonytalan, az El Niño rávilágít arra, hogy az éghajlati eredetű zavarok mind nagyobb szerepet játszanak a nyersanyagpiaci eseményekben.

Ezek a fejlemények alátámasztják, hogy a jelenlegi ciklus strukturálisan eltér a korábbi árupiaci ciklusoktól. Az erős felülteljesítést mutató időszakokat gyakran hosszas visszaesések követik, emiatt a befektetők szkeptikusan tekintenek a kínálkozó befektetési lehetőségekre. A jelenlegi ciklus azonban jelentősen eltér a 2000-es évek Kína által meghatározott ciklusától: a kereslet szélesebb körű, míg a kínálatot egyre inkább korlátozza a beruházások hiánya, a tőkefegyelem, az engedélyeztetési eljárások elhúzódása, a magasabb pótlási költségek, valamint – egyre gyakrabban – az időjárással összefüggő említett zavarok sora. Ez a kombináció igazolja, hogy a közelmúltbeli volatilitást az átmeneti anyagok strukturálisan erősebb hátterének kontextusában kell értelmezni.

A növényiolaj- és bioüzemanyag-ágazatnak kezdetben jól jött az Iránnal kapcsolatos felfordulás, mivel a befektetők újragondolták az energiabiztonsági kockázatokat és a hazai üzemanyag-ellátási láncok stratégiai jelentőségét. Az Egyesült Államokban a megújuló energiaforrások arányára vonatkozó kötelezettség véglegesítése szintén kedvező szabályozási hátteret biztosított a megújuló dízel üzemanyag számára, és ez kedvező hatással volt egyes feldolgozók és nyersanyag-beszállítók nyereségkilátásaira.

Az utóbbi időben a piac részben korrigált, mivel a befektetők elfordultak azoktól a vállalatoktól, amelyeket a konfliktus nyerteseinek tartottak. A működési háttér azonban továbbra is kedvező. A feldolgozási profitmarzsok jelentősen meghaladják a zavarok előtti szintet, míg a szakmapolitikai támogatás és az energiabiztonsági szempontok középtávon továbbra is a téma mellett szólnak.

A metanol esetében hasonló fordulatot láthattunk: az árak és a kapcsolódó részvények gyengültek a vonzó eredmény- és szabadcashflow-profil ellenére. Ezért a közelmúltban tapasztalt visszaesés meglátásom szerint arra figyelmeztet, hogy a piac fókusza rövid távú, míg a középtávú eredménykilátásokat továbbra is a szakpolitikai intézkedések, a profitmarzsok és az energiabiztonsági szempontok teszik kedvezőbbé.

Gyorsan forduló alumíniumpiaci hangulat

Az alumínium is jó példa arra, hogy milyen gyorsan váltott át a piac a kínálati zavarok miatti áremelkedésről a helyzet normalizálódásának feltételezésére. A kezdeti emelkedés a közel-keleti ellátási kockázatokat, a magasabb energiaköltségeket és az olvasztóművek rendelkezésre állásával kapcsolatos aggodalmakat tükrözte. Az utóbbi időben azonban ez az emelkedés nagyrészt visszafordult, mivel a befektetők figyelmét a Perzsa-öböl térségében található kapacitás várható újbóli üzembe állása, a készletek felszabadítása, valamint a Kínából és Indonéziából érkező további készletek lehetősége kötötte le.

Bár a közel-keleti kapacitás egy része a kezdeti félelmeknél gyorsabban állhat helyre, véleményem szerint a kapacitásnövelés nem mindenhol fog azonnal megtörténni. Hasonlóképpen, bár egyesek arra számítottak, hogy Kína túllépheti az alumínium-előállításra vonatkozó határértékeket, a legfrissebb információk szerint a szabályozás továbbra is érvényben marad, jóllehet egyes gyártók vonzó gazdasági feltételek esetén kísérletet tehetnek a határok feszegetésére. A piac továbbra is bizalmatlanul tekint arra, hogy Indonézia – bár az áramellátás korlátozó tényező lehet – idővel új alumíniumkínálatot hozhat a piacra. Arról is érkeztek hírek, hogy az ország csökkenti a nikkelgyártási kapacitását, hogy ezáltal áramot szabadítson fel az alumíniumgyártás számára, ez pedig tovább növeli a befektetők pesszimizmusát a nyersanyaggal kapcsolatban.

Bár e változó körülmények miatt az alumíniumárakra és -felárakra rövid távon nyomás nehezedhet, úgy vélem, az általános kínálati helyzet nem annyira megnyugtató, mint azt a legutóbbi ármozgások sugallják. Úgy tűnik, hogy a piaci hangulat gyorsabban fordult meg, mint maga a kínálat, így lehetőség nyílhat szelektív befektetési lehetőségekre, ha a rövid távú nyomás kevésbé bizonyul súlyosnak, mint amit a piac jelenleg beáraz.

Rézpiaci lehetőségek

A réz továbbra is az alap egyik legfontosabb strukturális kitettsége, tekintettel a dekarbonizáció, az elektrifikáció és az iparosítás terén betöltött alapvető szerepére. A hosszú távú kilátásokat továbbra is pozitívan ítélem meg, amit a stabil kereslet és az egyre szűkülő kínálati háttér támaszt alá; a hiány az évtized végétől kezdve akár tovább is növekedhet.

A rövid távú árfolyamkilátások azonban bizonytalanabbak. A réz árának közelmúltbeli erősödése egyes iparágakat olcsóbb alternatívák felé terelt, míg az amerikai vámpolitika a várt politikai döntések előtt bekövetkezett nagy mennyiségű behozatal és a készletfelhalmozás révén tovább torzította az árfolyamot.

Ennek ellenére a kínálati oldal továbbra is kihívásokkal néz szembe, ami kedvező hosszú távú kilátásokat teremt. Az új projektek változatlanul hosszabb engedélyezési határidőkkel, környezetvédelmi jóváhagyásokkal, hozzáférési korlátozásokkal, a helyi közösség beleegyezésének megszerzésével, a nyersanyagok minőségének romlásával és az egyre változékonyabb időjárási viszonyokkal küzdenek. Ugyanakkor a termelési költségek és a tőkeigényesség emelkedik, ami növeli a meglévő, kiváló minőségű készletek értékét, és aláhúzza az alacsony költségű termelés jelentőségét.

E körülmények miatt továbbra is látok vonzó hosszú távú lehetőségeket a rézrészvényekben, de az értékeltségek szórása jelentős. A részvénykiválasztás emiatt továbbra is kritikus fontosságú: a hangsúlyt érdemes azokra a vállalatokra helyezni, amelyek a kiváló minőségű készletekből, a stabil cash flow-ból, a fegyelmezett tőkeallokációból és a strukturálisan szűkülő rézpiacból származó előnyöket ötvözik.

Kereslet-kínálati szakadék az uránnál

Az urán körüli hangulat az utóbbi időben enyhült, ami a korábbi erőteljes emelkedés után elsősorban a híráramlás elapadásának és a befektetői érdeklődés csökkenésének tudható be. Ez inkább a lendület átmeneti megtorpanásának tekinthető, mintsem az alapvető háttérfolyamatok megváltozásának.

A hosszú távú kilátások továbbra is ígéretesek. Az atomenergiát egyre inkább elismerik az alapellátást biztosító, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia megbízható forrásaként, különösen az energiaigény növekedése és az energiabiztonságnak a kormányok általi újraértékelése miatt. A kínai és indiai kereslet továbbra is kulcsfontosságú hajtóerő, miközben a nyugati országokban az atomenergia egyre szélesebb körű támogatást élvez. Hosszabb távon a nagy technológiai vállalatok által a megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia iránt támasztott kereslet, valamint a kis, moduláris reaktorok tovább növelhetik az atomenergia iránti igényt.

A kínálati oldal szintén szűkös marad. Az uránkészletek kiaknázását célzó új beruházások az elmúlt évtized jelentős részében egyre lassabb ütemben haladtak, így a piac csak korlátozott rugalmassággal képes reagálni a kereslet megélénkülésére. A bányák fejlesztésének jelentős időigénye miatt még a magasabb árak is csak késve idézik elő a kitermelés fokozódását, miközben a potenciális új kínálat valószínűleg nem lesz elegendő a várható hosszú távú keresletnövekedés teljes fedezésére.

Emiatt kiszélesedhet a kereslet és a kínálat között tátongó szakadék, ami megmagyarázza, hogy miért tekinthetünk konstruktívan erre a befektetési témára.

Stratégiai ritkaföldfémek

A ritkaföldfémek továbbra is stratégiai jelentőségűek, mivel a kormányok változatlanul prioritásként kezelik a Kínától független, ellenállóbb ellátási láncok kiépítését. Egy figyelemre méltó fejlemény a CATL nátrium-ion akkumulátorai forgalmazásának megkezdése volt, ami hosszabb távú kérdéseket vet fel a lítium iránti kereslet tekintetében. A nátrium-ion akkumulátorok elterjedése még korai szakaszban van, és a várható következmények széles skálán mozognak.

Vélhetően a nátrium-ion akkumulátorok részesedése a helyhez kötött akkumulátorok piacán nőni fog, de az elektromos járművekben való elterjedésük mértéke kérdéses. Korábban arra számíthattunk, hogy a nátrium részesedést fog elhódítani a lítiumtól – és arra is, hogy ez hamarabb bekövetkezik, mint ahogyan az eddig történt –, de mint minden forradalmi technológia esetében, a változó tényeket is érdemes szorosan figyelemmel kísérni.

Fegyelmezett mértékű arany- és ezüstkitettség

Az arany és az ezüst árfolyama egy erős teljesítményt felmutató időszakot követően konszolidálódott, mivel a kamatpolitikával kapcsolatos szigorúbb várakozások nyomást gyakoroltak a ciklikus tőkeáramlásokra azt követően, hogy a nemesfémek ára már meglehetősen magas szintre emelkedett. A középtávú kilátások azonban változatlanok maradnak, amit a költségvetési aggodalmak, a valuták értékvesztése, a dollárról mint alapvalutáról való elmozdulás és a jegybanki kereslet által vezérelt strukturális keresleti kilátások támasztanak alá.

Figyelmünket továbbra is érdemes az e szektoron belüli, konkrét részvényekhez kapcsolódó lehetőségekre, különösen az alacsony költséggel működő és erős szabad cash flow-potenciállal rendelkező kitermelőkre összpontosítani. Más nemesfém-ipari területekhez képest az aranytermelés általában kevésbé tőkeigényes, a projektek időtartama rövidebb, és bizonyos esetekben alacsonyabbak az infrastrukturális követelmények is.

Ezért a jó minőségű nemesfémekbe történő befektetés vonzó lehetőséget kínál a portfólió ellenálló képességének megőrzésére, de közben nem kell lemondanunk a mérlegkockázat, az eszközminőség és az értékeltség terén gyakorolt fegyelemről sem. Az ezüst hosszú távú kilátásait meglehetősen optimistán ítélem meg, figyelembe véve azonban azt is, hogy a legutóbbi visszaesés után az árak továbbra is tág határok között mozoghatnak majd.

A közelmúltbeli ingadozások nem változtatták meg az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok terén rejlő hosszú távú lehetőségekkel kapcsolatos meggyőződést. Sőt, a szektor egyes területein az értékeltségek érdekes lehetőségeket teremtettek, és rávilágítottak annak fontosságára, hogy olyan vállalatokba érdemes befektetni, amelyek kedvező eszközökkel, stabil mérleggel és fegyelmezett tőkeallokációval rendelkeznek, megőrizve közben az értékeltséghez kapcsolódó szelektivitásunkat is.