Ha tesszük a dolgunkat, és tényleg bevezetjük az eurót, azzal sokat lehet keresni

Ha tesszük a dolgunkat, és tényleg bevezetjük az eurót, azzal sokat lehet keresni
Az Államadósság-kezelő Központ Zrt. bejárata – Fotó: Róka László / Nemzeti Archívum / Fókuszban Magyarország Program

A szerző a Generali Investments CEE portfóliómenedzsere. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.

A magyar kötvénypiac jelenleg igen kecsegtető. A Tisza-kormány hatalomra kerülésével azonnali jelentős hozamcsökkenés történt, a piac kiárazta a korábbi kormány korrupcióját, esztelen pénzszórását, az állandóan magas költségvetési hiányt, és persze még sok minden mást is.

Azzal, hogy az új kormány bejelentkezett az euróra, sok gordiuszi csomót sikerült átvágnia. A magyar lakosság megtakarításainak jó része, közel 40 százaléka euróban van, másrészt sajnos a magyar lakosság az elmúlt évtizedekben egyszerűen elvesztette a bizalmát a forintban. Erre (is) nagyon jó megoldás az euró bevezetése.

Sokan írtak már az (euró bevezetéséhez szükséges) ERM–II-ről, a maastrichti kritériumokról, ezeket most mellőzném. Nézzük inkább konkrétumként a magyar kötvénypiacot!

Ha és amennyiben ténylegesen megtörténik az euró bevezetése hazánkban, elvileg négy év múlva, akkor a magyar, eddig forintos hozamok négy év múlva már euróban lesznek. Azok a hozamok, amelyek most forintban vannak, 2030-tól, 2031-től már euróban lesznek érvényesek. Valószínűleg az Államadósság-kezelő Központ ezért is törölte el a lakossági állampapír-kínálatból az 5 éves FIXMÁP-ot, mert nem szeretne 5,5 százalékot fizetni euróban, túl sokba kerül.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát! Jelenleg a francia, olasz, görög 10 éves hozamok kicsit 4 százalék alatt vannak, míg a magyar 10 éves hozama 5,4 százalék. Időben természetesen nem lineárisan, hanem inkább mérföldkövekhez kötve (2027-es költségvetés, ERM–II bevezetése stb.), de a belépés dátumakor ezek a hozamok nagyjából ugyanolyan szinteken lesznek, mint a francia, görög vagy olasz. Euróban.

Ha csak a 10 éves magyar kötvényeket nézzük, akkor körülbelül 150 pontnyi konvergenciafelértékelődés van ebben az eszközben. A 10 éves magyar kötvény átlagos hátralévő futamideje (duráció) 8 év, vagyis csak a magyar 10 éves kötvényben körülbelül 12 százaléknyi „upside” van. A hosszabb lejáratok esetében még több, a rövidebbekben kevesebb.

A lényeg, hogy ez az egy egyszeri felértékelődés előbb-utóbb megtörténik. Ahogy már írtam, időben nem lineáris lesz a felértékelődés, biztos, hogy bizonyos mérföldkövekhez fog kötődni (2027-es költségvetés, ERM–II bevezetése, a kritériumokban való megfelelés sikeressége), de ha optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy ez sikerülni fog, akkor a magyar kötvényekben nagy potenciál van.

Az előző gazdasági-politikai ciklus alatt sokszor voltam nagyon pesszimista a magyar kötvénypiac kapcsán. Jelenleg azonban egy dolgot nem tehetek meg: hogy alulsúlyozom a magyar kötvényeket. Nemcsak én személy szerint, hanem nemzetközi befektetőként sem.

Hacsak a nemzetközi piacokon nem történik valami pánikszerű, akkor ez egy túl szép szituáció ahhoz, hogy igaz legyen. A magyar kötvények egyrészt a nemzetközi fejlett és fejlődő piacokkal fognak mozogni, másrészről konvergálni fognak az euróban denominált társaikhoz.

Természetesen senki sem tudja, hogy négy év múlva a nemzetközi piacokon a hozamok hol lesznek, de az elmúlt években elég egyértelmű volt a trend: emelkedtek, az egyre magasabb államadósságokat, rossz költségvetési adatokat ugyanis egyre kevésbé tolerálja a piac.

Kövess minket Facebookon is!