Vannak olyan befektetések, amelyeknek segít az iráni háború és az infláció
A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
A tragikus közel-keleti események megint rávilágítanak, hogy milyen jelentős és közvetlen hatással vannak a geopolitikai tényezők számos, az energetikai átálláshoz szükséges alapanyagra. Hosszú távon a háború vélhetően maga is a zöld energia melletti érveket – és ezzel együtt az energetikai átállás alapját képező anyagok jelentőségét – fogja erősíteni, miközben a befektetők figyelmét is ráirányítja arra, hogy mennyire fontos az újbóli inflációs fenyegetés elleni védekezés.
Bizonyos nyersanyagok esetében még a közel-keleti béke azonnali helyreállítása és a kereskedelmi útvonalak normalizálódása sem eredményezné azt, hogy a kínálat tartósan visszatér a háború előtti szintre. Bár a globális növekedésre és ezáltal a nyersanyagok iránti keresletre gyakorolt általános hatások negatívak, tőzsdei szempontból nyertesek lehetnek például a megújuló dízelüzemanyag részvények.
Hosszabb távon a háború további lendületet adhat az országok azon törekvéseinek, hogy nagyobb energiafüggetlenséget érjenek el, illetve hogy csökkentsék a bizonytalan régiókból, országokból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket. Ez összhangban áll az energetikai átállással, a megújuló energiaforrások megnövekedett szerepével és az átálláshoz szükséges alapanyagok iránti kereslettel.
Az energia- és nyersanyagellátási sokk valószínűleg azt is jelenti, hogy a befektetők ismét nagyobb hangsúlyt helyeznek az infláció elleni védekezésre, melyet az energetikai átálláshoz szükséges alapanyagokba fektetés lehetővé is tud tenni. Így az ezen a területen bekövetkező, rövid távú eladási hullámok vagy volatilitás jó vételi lehetőségeket kínál.
Nem meglepő, hogy márciusban a kockázatkerülő környezet miatt a bányászati befektetések gyengélkedtek, bár ezt részben kompenzálni tudták a jobban teljesítő egyéb területeken, például a vegyiparban és a bioüzemanyagok területén fennálló pozíciók. Ráadásul a teljesítmény háromhavi vagy hosszabb távon tekintve mind abszolút, mind relatív alapon továbbra is erős a globális részvényekhez képest.
A bioüzemanyagok kilátásai kedvezőek
Bár a piacok figyelme elsősorban a nyersolajra és a földgázra irányul, a Hormuzi-szoros hajóforgalom előli szinte teljes lezárása más nyersanyagokra is jelentős hatással van. Az üzemanyagokban, műtrágyákban és bizonyos ipari alkalmazásokban használt metanol és ammónia ára megugrott.
A megújuló dízelolaj esetében a háború politikai dinamikája nagyon kedvező lehet olyan amerikai részvények számára, mint a Bunge – amely világszerte az olajos magvak egyik legnagyobb feldolgozója –, valamint a takarmánybeszállító Darling Ingredients, tekintettel arra, hogy az energiabiztonság mellett szóló érvek a belföldi bioüzemanyag-támogatás fenntartását vagy akár erősítését indokolják.
Nemrég az Egyesült Államokban véglegesítették a kötelező megújulóenergia-részarányra vonatkozó, a jelek szerint nagyon konstruktív előírást*
Réz: rövid távú nyomás, strukturálisan szűkülő kilátások
A fejlemények hatására módosítottuk a rézárfolyamgörbére vonatkozó előrejelzésünket. A réz árfolyamát korábban rövid távon kedvezően ítéltük meg, részben bizonyos nem fundamentális folyamatoknak (elsősorban az USA-ban zajló készletfelhalmozásnak) köszönhetően.
A makrogazdasági kockázatok leképezése érdekében csökkentettük a rövid távú árazást, ugyanakkor emeltük a hosszú távú árakat, hogy jobban tükrözzék a konfliktus által a keresletre gyakorolt hatást, valamint a meddő kőzet elégtelen eltávolításából és az új érc nem megfelelő kitermeléséből eredő, hosszabb távú ellátási hatásokat. Ezek bekövetkezése akkor valószínűbb, ha gázolaj- és esetleg kénsavhiány alakul ki (a Közel-Kelet a globális kereskedelemben forgalmazott kén egyik jelentős szállítója). A globális inflációs várakozások emelkedése hosszú távon szintén kedvezően hathat az árakra.
Nemesfémek: a túlvett állapot után korrekció várható
Az arany és az ezüst az elmúlt két évben rendkívül erős emelkedést mutatott, amit ciklikus – a befektetési alapokba (ETF) irányuló tőkeáramlást ösztönző kamatcsökkentések – és inkább strukturális jellegű tényezők (elmozdulás a dollártól, valuták leértékelődése) is támogattak. Ezen tényezők együttes hatása hozta létre azt a rendkívül stabil állapotot, amelyet 2025-től egészen az idei év első néhány hónapjáig figyelhettünk meg.
A ciklikus tőkeáramlások megfordultak, mivel a magasabb inflációs várakozások miatt a kamatvárakozások jelentősen módosultak, bár az aranyár és a reálkamatok között hagyományosan megfigyelhető ellentétes irányú mozgás az ázsiai és a központi banki vásárlások, valamint a dollártól való elmozdulás erőssége miatt 2022 óta megszakadt. Annak ellenére, hogy rövid távon óvatosabbak vagyunk, továbbra is pozitívan tekintünk erre a szektorra, jó iparági példák az Eldorado Gold és a Pan American Silver Corp, amelyek alacsony költséggel működő, erős készpénztermelő potenciállal rendelkező kitermelők.
Alumínium: szűkülő piac
A közel-keleti ellátási kockázatok és a rövid távon magas energiaárak együttesen az alumínium árának rövid távú emelkedéséhez vezetnek. Ez a régió adja a (Kína nélküli) globális termelés 23 százalékát, és csapások érték a térség alumíniumgyárait, ami termeléskiesést okozhat.
Urán, erdőgazdálkodás, gázok: kevesebb közvetlen hatás
Az uránpiacon megfigyelhető hosszú távú emelkedő trend nagyrészt független a közel-keleti eseményektől, és inkább az Indiából és Kínából származó jelentős volumenű beszerzésekhez kapcsolódik. Uránrészvények között jó példa a Kazatompromé, amely az év eleje óta kiemelkedő teljesítményt nyújt, és nagyon kedvező értékeltség mellett kiváló, alacsony költségű hozzáférést biztosít az uránhoz.
Az erdőgazdálkodásra, a cellulóz és az ipari gázok piacára kevesebb közvetlen hatást gyakorolnak a közel-keleti események, de figyelembe kell venni az energia- és logisztikai költségekből, valamint az ipari recesszió kockázatából adódó, másodlagos hatásokat is.
Energiabiztonság és az infláció elleni védekezés
A geopolitika az energiaátmenethez szükséges anyagok témájának egyre fontosabb mozgatórugója. Ez leginkább a ritkaföldfémek esetében látszik, valamint azon, hogy sok kormány igyekszik biztosabb – Kínán kívüli – beszerzési forrásokról gondoskodni. Ez azonban az energetikai átállással is összefügg: a megújuló energiaforrások segíthetnek az országoknak abban, hogy fokozzák a hazai energiatermelést, és csökkentsék a közel-keleti fosszilis tüzelőanyagoktól (valamint potenciálisan más, megbízhatatlan exportőröktől) való függésüket. Számos kormánynak az energetikai átállás részeként is ösztönöznie kell e források termelésének növelését. Mindez együtt rendkívül kedvező makrogazdasági környezetet jelent.
Az eszközallokáció szempontjából a perzsa-öbölbeli konfliktus újra ráirányítja a figyelmet az infláció ismételt felfutásának veszélyére, valamint a 1970-es évekhez hasonló stagfláció (gazdasági pangás gyors pénzromlással) lehetőségére. Ebben az időszakban az alapanyagrészvények kiemelkedő teljesítményt értek el, és a jelek az inflációs várakozásokkal való pozitív korrelációra utalnak, ami újabb ok arra, hogy érdemes fontolóra venni az átmenetet lehetővé tevő alapanyagokba történő befektetést. Hosszabb távon az infláció pozitív hatással van az ilyen összetételű portfólióinkra, mivel meredekebbé teszi a költséggörbéket, és növeli az általunk preferált, alacsony költségű termelők strukturális szabad készpénztermelését.
