Összecsuklott az arany ára, lesz-e még feltámadás?
Virovácz Péter az ING Bank Magyarországi Fióktelepének vezető elemzője, Homolya Zoltán az elemző gyakornoka. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Befektetéseink kezelése során az aranyra könnyen gondolhatunk úgy, mint portfóliónk alapjára és egy menedékeszközre, amely a vészterhes időkben is megőrzi értéket, olyankor, amikor más befektetési eszközök ára mélyrepülést mutat. Stabilitása és a pénzügyi világban betöltött szerepe ma is jelentős, így nem véletlen, hogy a legismertebb befektetési formák között van.
Az aranyhoz tartozik azonban egy közhiedelem, amit érdemes eloszlatni: ha felerősödnek a kockázatok, akkor az biztosan növeli az eszközben tartott befektetések értékét. Ezzel szemben az utóbbi hónapokban azt láthattuk, hogy annak ellenére, hogy a Közel-Keleten zajló események hatására megnövekedtek a geopolitikai kockázatok, az arany ára nem folytatta a korábban látott menetelését, pont ellenkezőleg, jelentősen veszített értékéből.
Az arany stabilitásának vonzereje legjobban a pénzügyi válságok idején mutatkozik meg. A növekedési sokkok esetében is azt tapasztalhatjuk, hogy az aranyunk értéke felfelé veszi az irányt. A két eseménytípusban a várható pénzügyi kimenetel a közös: a reálhozamok csökkennek, és ennek hatására a dollár gyengül. Ezekkel ellentétben egy olyan geopolitikai eszkaláció, amely energiaár-sokkot vált ki, egészen más dinamikák felé mutat. Az olaj vagy gáz árának emelkedése a jegybankokat egy kényelmetlenül bizonytalan szituációba löki.
Az árstabilitás fenntartásáért dolgozó jegybankároknak alapvetően nem az olaj vagy a gáz árának növekedésével van dolga, hiszen az egy kínálatoldali jelenség, amire a monetáris politikának nincs hatása. Az pedig teljes bizonyosággal kijelenthető, hogy sem az Európai Központi Banknak, sem a Fednek, sem másik jegybanknak nincs az eszköztárában olyan instrumentum, amellyel egy harmadik országban dúló konfliktusnak véget lehetne vetni. Továbbá attól sem nem lesz több a világban az elérhető energiahordozó mennyisége, hogy az alapkamatok emelkednek.
A jegybanknak mégis közelről kell követnie az árak alakulását, hiszen az energiaárak növekedése átgyűrűző hatást válthat ki, amely gyors és magas átárazásokat eredményezhet. Ez spekulációra adhat okot, így logikus, hogy az iráni események hatására a piaci elvárt kamatszintek rég nem látott magasságokba emelkedtek.
A magasabb kamatprémium hatására és a dollárban dráguló energiahordozó miatt a dollár iránti kereslet bővül, a fizetőeszköz erősödik, amely negatívan hat az arany dollárral szemben kifejezett árfolyamára. Továbbá egy fegyveres konfliktus negatív hatást gyakorolhat a tőzsdei befektetésekre, amelyek veszteségeit fedezni kell valamiből.
Bevett gyakorlat a befektetők között, hogy ilyen esetben az aranyhoz nyúlnak.
Ezt a dinamikát láthattuk 2022-ben is, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kezdeti aranyár-emelkedés után a nemesfém értékeltsége nyomás alá került, mivel a magasabb energiaárak inflációs hatása emelte a hozamokat és a dollár árfolyamát. A gazdaságtörténelem is ismétli magát. Az iráni konfliktus hatására is lejátszódott ugyanez az összefüggés, csak most sokkal gyorsabban.
Az arany helyzetét nehezíti, hogy habár felrajzolhatók strukturális problémák az amerikai munkaerőpiac kapcsán, ezek közel se olyan súlyosak, hogy a Fedre jelentős rövid távú kamatcsökkentési nyomást gyakoroljon. Továbbá – magyar szemszögből nézve – a forint felértékelődésének következtében a pénzpiaci mozgások szorzataként az arany forintban kifejezett értéke is erősen csökken.
Közben ugyanakkor a központi bankok aranykereslete továbbra is támaszt nyújt a piacnak. Kína központi bankja áprilisban újra vásárlásba kezdett, kihasználva az alacsony árszintet, és 8,1 tonnával gyarapította készleteit, ami 2024 decembere óta a legnagyobb mennyiség. Ezzel már 15 hónapra nyújtotta a vásárlási sorozatát, és összesen mintegy 2305 tonna aranytartalékkal bír az ázsiai ország. Hazai érdekesség, hogy habár a magyar jegybank aranytartaléka 2024 óta 110 tonnán áll,
Varga Mihály idén megjegyzést tett arra, hogy személy szerint nem tartaná ördögtől valónak, hogy ezt a mennyiséget tovább növelje a Magyar Nemzeti Bank.
Nem lenne egyedül ezzel a régióban az MNB, hiszen a lengyel jegybank vásárolta a legtöbb aranyat az év első negyedévében világszinten (!), és a cseh jegybank is az élmezőnyben volt. A világ jegybankjainak hozzáállása és más, nem piaci szereplők nyilatkozatai alapján pedig úgy tűnik, hogy középtávon is fennmarad ez a típusú kereslet a biztonsági tartalékok diverzifikációjának érdekében.
Amennyiben végre sikerülne magunk mögött hagyni a geopolitikai konfliktusok korszakát, azzal az inflációs várakozások is mérséklődhetnének, ami mind a jegybankok, mind az aranyba befektetők helyzetén segítene. Az már közel biztos, hogy az Európai Központi Bank a következő ülésén kamatemelést hajt végre, viszont a Fed körül még rengeteg a kérdőjel. Az ING Bank hivatalos várakozásai szerint idén a negyedik negyedévben az USA jegybankja még kamatot is vághat.*
Ez alapján elképzelhető lenne, hogy az arany egységára ismét megüti az 5000-es szintet. A nemesfém hosszú távú menedékeszközként betöltött szerepe tehát nem kétséges, de az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a rövid távú árfolyam mozgásokat továbbra is a makrogazdasági erők – különösen a reálhozamok, a dollár és a Fed-politikával kapcsolatos várakozások – dominálják.
