A szlovák példa alapján még nagyon sokat erősödhet a forint

Nekem az az álmom és reményem, hogy két, három, négy, öt év múlva már nem fogok forinttal kapcsolatos kérdést kapni konferencián – jelentette ki Price Márton Péter, az EverestQuant befektetési igazgatója a keddi G7 Paradigma konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén, ahol befektetési szakemberek aktuális makrogazdasági és tőkepiaci kérdéseket vitattak meg.

A beszélgetés előtt a közönség egyebek mellett arról szavazott, hogy mostani tudása szerint milyen árfolyammal lesz érdemes megtervezni a következő, 2027-es üzleti évet. Az átlagolt eredmény 372,25 euró-forint árfolyam lett, ami nagyjából két százalékkal gyengébb, mint az aznapi árfolyam volt.

Ezzel kapcsolatban Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintnak nagyon rossz a marketingje, a valós teljesítménye viszont már évek óta nem az. „Az elmúlt egy-két-három évben, különösen amióta Varga Mihály a jegybank elnöke, egyáltalán nem volt rossz forintban megtakarítani, sőt valójában jobb volt, mint euróban tenni ezt” – emelte ki a tőkepiaci szakember.

Erre ráerősített Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint

Magyarországon az elmúlt 20-25 évben gyakorlatilag sosem volt érdemes devizát tartani befektetési célból. Mindig forintban volt érdemes megtakarítani.

Mindig volt ugyan egy-egy deviza, ami éppen nagyon jól teljesített, de olyan jelentős volt a forint kamatelőnye, hogy kompenzálta a leértékelődést. Tehát ha valaki 2-2,5 évig tartott egy befektetést, bármilyen pontot választunk az elmúlt 20 évben, mindig jobban járt, ha a forintos befektetést választotta.

Jöhet az euró

Tizenöt éven keresztül gyengítették, ezért a lakosság rosszat gondol a forintról, miközben a fundamentumaira most lehet, hogy máshogy kellene gondolkodni, mert van egy gyökeres politikai változás, amelynek az egyik nagyon fontos eleme, hogy Magyarország eurót akar – hívta fel a figyelmet Gyurcsik Attila.

A vezérigazgató emlékeztetett Szlovákia esetére, ahol az euró bevezetése előtt 30 százalékot erősödött a korona. Ha a szlovák példát nézem, akkor inkább az erősödés felé áll a zászló – tette hozzá.

„Ha – vélhetően október körül – tudunk majd valamit a jövő évi költségvetésről, meg a hosszú távú fiskális tervekről, és ez hiteles lesz, tehát hihető lesz, hogy négy-öt éven belül euró lesz, akkor a forint egy reálfelértékelődési pályán maradhat, vagy arra ráállhat. És ez nem 370-es, hanem inkább ennél erősebb forintot jelent” – vetítette előre Gyurcsik Attila.

Az más kérdés, hogy a nagy felértékelődést megszenvedte Szlovákia gazdasági növekedése az euró bevezetése után, azaz nem érdemes túl erős devizával csatlakozni a közös valutaövezethez. Ebből a szempontból érdemes tanulni a szlovák példából.

Sokba kerül nekünk a forint

Az euró mellett szól, hogy a magas kamatszint fenntartása nagyon drága a magyar államnak, állampolgároknak, adófizetőknek. „Ez elképesztően sokba került, kifizettünk egy óriási kamatfelárat azért, hogy saját devizánk legyen. Ezt élvezte a külföld, élvezték a megtakarítók, viszont a gazdasági felzárkózásunk nem lett jobb vagy gyorsabb” – hangsúlyozta Gyurcsik Attila.

Ráadásul a kamatelőny nagyon egyenlőtlenül oszlott meg, hiszen a magyar lakosság nagyon jelentős részének nincs befektethető megtakarítása – tette hozzá Price Márton Péter. Szerinte az euró bevezetése nemcsak azért lenne kedvező Magyarországnak, mert csökkennének a kamatszintek és a finanszírozási költségek, hanem azért is, mert megszűnne a gazdasági szereplők számára az árfolyam-ingadozás okozta bizonytalanság.

(A G7 Paradigma konferencia további előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek összefoglalói ide kattintva érhetők el.)