Lefulladó gazdaságra, magas inflációra számítanak az iráni háború miatt
A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Az Egyesült Államok és Izrael múlt héten nagyszabású katonai támadást indított Irán ellen, ami a rezsim vezetőit, katonai célpontokat és a kulcsfontosságú infrastruktúrát célozta. A hivatalos bejelentések és az első napok fejleményei alapján ez egy célzott geopolitikai eszkaláció, de még nem regionális háború, annak ellenére sem, hogy Irán a szomszédos országokat is rakétákkal lőtte. A cél – egyes elemzések szerint – Irán régiós befolyásának csökkentése, aminek fontos eleme az ország ballisztikus rakétaindítási képességeinek megsemmisítése. Az alábbi írás az események első olvasata (péntek délután négy órai állás szerint), amit fontos megjegyezni, mert az események gyorsan változnak.
Rövid távon a rakétákkal és drónokkal vívott intenzív harc még folytatódhat, noha egyes hírek szerint Irán rakétaindítási képessége máris lefeleződött, ami látszik a naponta kilőtt rakéták számának csökkenésében. Középtávon a konfliktus kimenetelét az fogja meghatározni, hogy az Öböl menti országok és az Iránnal szoros kapcsolatban álló milíciák hogyan kapcsolódnak be, meddig tart a Hormuzi-szoros lezárása és hogyan alakul Irán belső stabilitása.
A legtöbb elemzés ugyanakkor a konfliktus gyors lefolyását valószínűsíti: az Iránt támogató erők – mint a Hezbollah – jelentősen meggyengültek, az Öböl menti országok pedig a gyors rendezésben érdekeltek, hiszen számukra a gazdasági stabilitás a fontos. Amerika nem engedheti meg magának az elhúzódó háborút, különösen nem a félidős választások évében.
Piaci reakciók
A befektetők klasszikus stagflációs*
Az amerikai részvények eddig relatíve felülteljesítőnek bizonyultak az energiafüggetlenség miatt, ráadásul korábban alulsúlyozás jellemezte a befektetők amerikai pozícióit. A dollár erősödött a menekülődeviza szerep, illetve az amerikai eszközök relatív vonzereje miatt. Sok befektető előtt felsejlett a 2022-es orosz–ukrán háború kiváltotta sokk, ugyanis az európai gázárak is nagymértékben megugrottak a katari LNG-export leállításának hírére. Az arany árfolyama kezdeti reakcióként megugrott, de a hozamok emelkedése és a dollár erősödése miatt az első sokk után kifulladt az emelkedés. Alulteljesítettek a korábban népszerű pozíciók, mint a fejlődő piaci és európai részvények felülsúlyozása az amerikaiakkal szemben, valamint az arany vétele és a dollár eladása, illetve a fejlődő piaci carry trade*
Különösen látványos mélyrepülést mutatott be a forint, amely a konfliktus első napjaiban a leggyengébben teljesítő fejlődő piaci deviza volt, noha nem sokkal maradt le tőle a többi régiós deviza sem.
Az okok a fentiek alapján nyilvánvalóak: az európai gázárak látványos megugrása, a dollár erősödése és a külföldi befektetők magas pozícionáltsága mind a gyengülés irányában hatott, miközben ezek a faktorok korábban mind támogatták a hazai és régiós devizákat.
A jövőbeni piaci reakciókat az fogja leginkább meghatározni, hogy a konfliktus meddig húzódik, illetve hogyan alakul az olaj ára, persze mindkét kérdésben meghatározó a Hormuzi-szoros hajózhatósága. Az iráni forradalmi gárda jelenleg gyakorlatilag blokád alatt tartja a szorost. Erre válaszként az amerikai kormány már bejelentett egy megoldási tervet (hajózási biztosítás egy amerikai kormányzati intézmény által, illetve katonai kíséret), amelynek életbe lépése és hatékonysága azonban egyelőre kérdéses. A világgazdaság működése és az olajárak elszállásának megakadályozása szempontjából a blokád mielőbbi feloldása kulcskérdés, mivel a tengeri olajkereskedelem 20 százaléka ezen a szoroson halad át, az Öböl menti országok tárolókapacitásai pedig gyorsan telítődnek.
Az Amundi elemzőinek jelenlegi (március 5-i) várakozása az, hogy a konfliktus korlátozott eszkaláció mellett egy-két hétig fog tartani, nem keletkezik jelentős kár az olajipari infrastruktúrában, és rövid időn belül megoldódik a Hormuzi-szoroson való áthaladás. Ennek fényében az olajpiacon kialakult kockázati prémium kiárazódik, és az olaj ára a korábbi hordónkénti 60 és 80 dollár közötti sávban stabilizálódik, majd az év második felében tovább csökkenhet.
A piaci várakozások és hangulat nyomon követése érdekében különösen érdemes lehet két piacot figyelni. Az egyik a kőolaj tőzsdei határidős ára: noha a Brent típusú olaj esetében a rövid lejáratú kontraktusok ára meredeken 80 dollár fölé emelkedett, eközben a decemberi kontraktus csak 70 dollár környékén állt, vagyis a piac addigra normalizálódást áraz. A hosszabb lejáratokon az árfolyam további emelkedése azt jelentené, hogy a sokk tartósabbnak bizonyul.
A devizapiacon az olyan nyersanyagpiaci és menekülődevizákból képzett devizakeresztekre érdemes figyelni, mint a kanadai dollár/japán jen és az ausztrál dollár/svájci frank. A kanadai és az ausztrál dollár emelkedése inkább puszta nyersanyagársokkra, mintsem globális növekedési sokkra, míg a jen és a frank alulteljesítése a menekülőeszközök visszafogott keresletére utal. Ezek a devizapárok jó indikátorok lehetnek arra, hogy átfordul-e egy szélesebb körű növekedési sokkba a jelenlegi helyzet.
Makrogazdasági hatások
A világgazdaságra gyakorolt hatások szempontjából kulcsfontosságú, hogy meddig marad ilyen magas szinten az olajár, esetleg emelkedik-e még tovább. Egy elhúzódó olajársokk stagflációs hatást gyakorolna a világgazdaságra: megemelné az inflációt, szigorodnának a pénzügyi kondíciók, és lelassulna a növekedés. Ez különösen az ázsiai és európai nettó olajimportőröket érintené negatívan. Az OPEC+ országok*
Globális szinten a jelenlegi sokk 0,1 százalékos csökkenést okoz a GDP-növekedésben, míg az inflációt 0,3 százalékkal emeli a korábbi várakozásokhoz képest. Minden 10 dollár emelkedés az olajárakban 0,1-0,2 százalék visszaesést okoz a globális GDP-növekedésben. Ennek a regionális megoszlása is számít, ugyanis a legnagyobb hatása az energiaimportra szoruló országokban és a kis, nyitott gazdaságokban lesz. Ilyen például Németország, Kína, India, de ilyen Magyarország is.
Ez a sokk jelentősen átszabhatja a jegybanki pályákat is, különösen akkor, ha tartósan magas olajárakkal kell számolni. Egyelőre a jegybankok valószínűleg kivárnak, de a korábban beárazott kamatvágások várhatóan kitolódnak. Ugyanakkor hosszabb távon a magas olajárak miatt csökkenő kereslet segíthet hűteni az inflációt. Mindezek hatására a hazai kamatcsökkentési ciklus is szünetelhet márciusban (ezt már árazza is a piac), amíg megnyugszik a helyzet, és a forint árfolyama konszolidálódik.
Az iráni háború Venezuela és Grönland után egy újabb jele annak, hogy a világrend átalakulóban van. Ezt az átmeneti állapotot kontrollált rendezetlenségként lehet jellemezni, amiben a geopolitika folyamatosan makrogazdasági és tőkepiaci hullámokat generál. Az új korszak három meghatározó vonása lesz az energiafüggetlenségre és a stratégiai autonómiára való törekvés, illetve az erőpolitizálás.
Figyelemfelhívás
Jelen dokumentum kizárólag újságírók, sajtó- és médiaszakemberek számára készült. Jelen információ egyetlen célja, hogy az újságírók, sajtó- és médiaszakemberek számára információt és áttekintést biztosítson attól függetlenül, hogy azt milyen célra használják, amely teljes mértékben szerkesztőségi kompetencia, és amellyel kapcsolatban az Amundit semmilyen felelősség nem terheli.
Jogi nyilatkozat
Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak, és nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2026. március 6-án tekintendők pontosnak.*
Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak, vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak, és nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2026. március 6-án tekintendők pontosnak.
Bármely itt szereplő előrejelzés, értékelés és statisztikai elemzés célja, hogy segítséget nyújtson a címzettnek a leírt kérdések megértésében. Az ilyen előrejelzések, értékelések és elemzések szubjektív értékeléseken és feltételezéseken alapulhatnak, és eltérő eredményeket produkáló alternatív módszertanok között választanak. Ennek megfelelően az ilyen előrejelzéseket, értékeléseket és statisztikai elemzéseket nem szabad tényként, illetve a jövőbeli események pontos előrejelzéseként kezelni.
Ha nincsen másképp feltüntetve, jelen dokumentumban szereplő valamennyi információ az Amundi Asset Management SAS-tól és az Amundi Alapkezelő Zrt.-től származik. A piaci meglátások a szerzőtől származnak, nem feltétlenül tükrözik az Amundi Csoport véleményét. A tájékoztatás olyan forrásokon alapult, melyet a szerző a felhasználás időpontjában megbízhatónak ítélt, de azok a gazdasági és egyéb körülményektől függően bármikor változhatnak. Nincs rá biztosíték, hogy az egyes országok, piacok vagy ágazatok a várakozásoknak megfelelően fognak alakulni, mint ahogy arra sem, hogy a tájékoztatásban bemutatott piaci előrejelzések megvalósulnak, illetve a most tapasztalt piaci folyamatok változatlanok maradnak.
A tájékoztatás nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, így nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
Bár az Amundi Alapkezelő Zrt. különös gondot fordított a jelen dokumentumban foglaltak kialakítására, annak pontosságáért, helyességéért, teljességéért, vagy tényállításként történő felfogásáért semmilyen jogcímen – kifejezett vagy vélelmezhető – felelősséget nem vállal. Az Amundi Alapkezelő Zrt. felhívja figyelmét, hogy a dokumentumban foglalt tájékoztatást csak saját kockázatára használhatja fel, az arra támaszkodó döntéshozatalból az olvasó által elszenvedett esetleges veszteségért, elmaradt haszonért az Amundi Alapkezelő Zrt.-t, az Amundi Csoporthoz tartozó egyéb vállalatot, vagy azok bármely tisztségviselőjét semmilyen – közvetlen vagy közvetett – jogi felelősség nem terheli.
A dokumentumban szereplő tájékoztatást az Amundi Alapkezelő Zrt. – előzetes értesítés nélkül – jogosult aktualizálni vagy megváltoztatni.
A befektetések kockázattal – többek között politikai és devizakockázattal – járnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy befektetésének értéke emelkedhet, illetve csökkenhet is, és akár a teljes befektetett tőke elveszhet. A múltbéli siker nem tekinthető és semmiképp sem tekintendő a jövőbeli siker zálogaként.
A dokumentum nyomtatási és elütési hibát tartalmazhat.
Az Amundi Alapkezelő Zrt. – az Amundi Csoport tagja / Székhely: 1011 Budapest, Fő u. 14. III. em., Tel: +36 1 577 4200 / E-mail: alapkezelo@amundi.com /
Amundi Asset Management, „société par actions simplifiée” – SAS, – egy portfólió- és alapkezelő társaság – amit a francia értékpapír-felügyeleti hatóság (Autorité des Marchés Financiers – „AMF”) felügyel, engedélyének száma: GP04000036 – Tőkéje: 1 143 615 555 euró – Székhelye: 91-93 boulevard Pasteur, 75015 Párizs, Franciaország, 437 574 452 RCS Paris – www.amundi.com.
